Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a BRICS-tagállamok vezetői, ezúttal Oroszországban. A csoport nagy léptékű bővítést jelentett be, s immár teljesen nyíltan dolgozik a dollár nemzetközi vezető szerepének megdöntésén.
Nyitókép: MTI / EPA / Makszim Sipenkov
Először gyűlt össze csúcstalálkozóra a kibővített BRICS. Az addigi öt taghoz, Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához ez év elején csatlakozott Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek. A bővítés jelentős változást hozhat, pláne hogy immár szünet nélkül tombolnak a geopolitikai viharok, és átalakulóban van a Washington-központú világrend.
A BRICS+ a globális GDP 35 százalékáért felel”
A házigazda Vlagyimir Putyin orosz elnök számára az idei csúcstalálkozó kiemelt jelentőséggel bírt: a meghívást elfogadó több mint harminc vezető a jelenlétével igazolta, hogy nemzetközi elszigetelését a Nyugat a mai napig nem tudta elérni. Sőt, a BRICS-hez csatlakozni kívánó több tucat ország érdeklődése arra utal, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott politika pont hogy alternatívák keresésére ösztönözte a globális Dél államait. A tagság különösen csábító azoknak az országoknak, amelyek saját utakat keresnek a Washington által dominált gazdasági és pénzügyi struktúrákkal szemben.
Már az öttagú BRICS is hatalmas erőt képviselt, a BRICS+ pedig a globális befolyás csúcsragadozója lett. A csoport már most „ellenfele” fölé tornyosul: a világ népességének közel 46 százalékát tömöríti, és (vásárlóerő-paritáson igazítva) a globális GDP 35 százalékáért felel, a G7 népessége ezzel szemben a 9 százalékot sem éri el, a világgazdasági súlya pedig 30 százalékot tesz ki.
A BRICS erősödését a nyugati fősodratú sajtó általában vagy elhallgatja, vagy degradáló jelzőkkel illeti. A kritikák egyik visszatérő eleme, hogy a tagállamok heterogén, politikailag, gazdaságilag és társadalmilag teljesen különböző mivolta miatt soha nem lesz képes egységesen működni és geopolitikai csúcsszervezetté válni. Ezek a vélemények azonban elhallgatják a lényeget. A BRICS egy bevált modellt követ a működésében: a V4-hez hasonlóan magas szinten gyakorolja az „egyet nem értés művészetét”, vagyis kizárólag azokkal a célkitűzésekkel és problémákkal foglalkozik, amelyekben konstruktív együttműködés várható a tagok részéről. A bővítés azonban veszélyessé és rombolóvá is válhat, amennyiben a hangsúly a gazdasági alapokról a politikaira tevődik át. Irán csatlakozása a jelenlegi közel-keleti viharban politikailag kétélű fegyver, ha azonban a szervezet kereskedelmi és dedollarizációs törekvéseinek optikáján keresztül nézzük, akkor valóságos főnyeremény. Problémák akkor jelentkeznek, ha a további országok csatlakozása már egy Washington elleni direkt stratégia részét képeznék – ebben az esetben ugyanis a tagok akarata nem fog megegyezni, az alternatív megoldások és a multipoláris világrendbe való átmenet zökkenőmentes folyamatának szándéka helyére egy széthúzó, éppen a pragmatizmust figyelmen kívül hagyó offenzív szándék tolakszik be.
Az orosz–kínai kereskedelmi kapcsolatok tavaly meghaladták a 227 milliárd dollárt”
A csúcs nem az utóbbi félelmet igazolta. A BRICS nagy léptékű, igaz, nem azonnali bővítést jelentett be. Putyint bármennyire sürgeti az idő, azzal tisztában van, hogy a csoport struktúrája nem viselné el a hirtelen nagyarányú bővítést. Ezért létrehoztak egy partnerországi rendszert, egy olyan együttműködési formát, amely mintegy előszobája a csatlakozásnak – a felvételét kérő ország itt ismerkedhet meg a szervezet részletes együttműködési modelljével. A csúcson tizenhárom államot engedtek be ebbe az előszobába, csupa olyat, amelynek a geopolitikai szerepe folyamatosan növekszik, így a Dél érdekalapú szövetségének erős pillérei lehetnek: Törökország, Indonézia, Algéria, Fehéroroszország, Kuba, Bolívia, Malajzia, Üzbegisztán, Kazahsztán, Thaiföld, Vietnám, Nigéria és Uganda. Velük egy legalább egyéves tárgyalási sorozat kezdődik, és ha minden elképzelésük illeszkedik a BRICS-vonalba, akkor a jövő évi brazíliai csúcson csatlakozhatnak is.
Különösen fontos lesz Törökország szerepe a csoportban, NATO-tagként, Európa és Ázsia közötti átjáróként – minden értelemben. Belépése egyfelől erős jelzés az Európai Uniónak, hiszen Ankara ezzel gyakorlatilag feladta EU-csatlakozási törekvéseit, másfelől felbecsülhetetlen lehetőség a BRICS kereskedelmi stratégiájának megvalósítása szempontjából.
Az amerikai hegemónia a globális pénzügyi rendszerben betöltött szerepén alapul. A dollár uralma képezi az alapját a gazdasági és katonai dominanciának, és e rendszer segítségével képes Washington szankciókra épülő nyomásgyakorlásra a világ bármely pontján. Az ukrajnai háború kirobbanását követően Oroszország napokon belül megtapasztalta a pénzügyi izompolitika pusztító hatását. A Nyugat 282 milliárd dollárnyi külföldön tartott orosz vagyont fagyasztott be, leválasztotta az orosz bankokat a nemzetközi SWIFT-rendszerről, a Visa és a Mastercard pedig pillanatok alatt beszüntette működését Oroszországban. Ironikus módon a BRICS egészen eddig a pontig nem erőltette különösebben a dedollarizációs eszközök kidolgozását, az orosz példa azonban intő jel lett a globális Délnek: az Egyesült Államok könyörtelenül kihasználja az amerikai pénzrendszertől való függést, ha érdekei úgy kívánják. A szándékok így az egész csoporton belül erősödni kezdtek. Bár a Kreml cáfolta, hogy a mostani csúcson Moszkva a BRICS+-t akarná felhasználni a dollár világpiaci dominanciája elleni küzdelemben, nagyon nem kellett sem a tagokat, sem a csatlakozni vágyó országokat győzködnie arról, hogy gyorsítsanak a dedollarizációs tempón. A folyamat javában tart: Peking – okulva az orosz jegybanki vagyon zárolt összegének nyugati felhasználásából – máris elkezdte kimenekíteni a pénzét a nyugati országokból: csak az első negyedévben 53,3 milliárd dollárt hívott vissza az Egyesült Államokban befektetett kötvényeiből, a szankcionált és eddig példa nélküli módon megbolygatott orosz vagyon legfőbb „őrzőjében”, Belgiumban pedig 22 milliárd dollárnyi kötvényt értékesített. Ezzel párhuzamosan csúcsra pörgette az aranyfelhalmozást: tartalékai 2265 tonnára nőttek. Az orosz–kínai kereskedelmi kapcsolatok tavaly meghaladták a 227 milliárd dollárt, de dollár helyett 90 százalékban már jüanban és rubelben folyt az elszámolás.
Az, hogy a tagok a nemzetközi kereskedelmüket egyre inkább nemzeti valutában rendezik, már szinte megszokottnak tekinthető. Mindemellett az elméletileg a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot helyettesítő közös BRICS-bank, az Új Fejlesztési Bank létrehozásán túl eddig nem dolgozták ki azokat a mechanizmusokat, amelyek egy új globális monetáris megközelítést eredményeznének.
A csúcson immár konkrét javaslatok hangzottak el a dedollarizációs folyamat felgyorsítására. A Putyin által javasolt közös BRICS-gabonatőzsde tulajdonképpen főpróbája lesz egy később kialakítható közös árutőzsdének. Ha ez megvalósul, az bizonyos szegmensekben számottevő függetlenedést jelenthet a nyugati pénzügyi mechanizmusoktól, és kinyithatatlannak tűnő kapukat tárhat fel. Szó van egy biztosítási platform kialakításáról is. Ez ismét Putyin malmára hajtaná a vizet, hiszen az ötlet elsősorban a nyugati biztosítók által kiebrudalt orosz olajszállító hajók, a „szellemflotta” miatt született meg.
Ami egy közös BRICS-valuta létrehozását illeti, itt már inkább megoszlik a tagállamok véleménye. Abban egyetértenek, hogy a nemzetek közötti kereskedelem nem igényel feltétlenül a szó klasszikus értelmében vett közös valutát. Inkább egy blokkláncalapú fizetési rendszer valósulna meg, amely biztonságos, és a dollártól független tranzakciókat tenne lehetővé a tagországok között, akár nemzeti valutákban – elsősorban jüanban –, akár egy közösen kidolgozott kriptovalutában. Egy ilyen zárt lánc a Dél államai között kiküszöbölné a külső beavatkozás veszélyét, és olyan pénzügyi biztonsági hálót alakítana ki, amely egy új pénzügyi rend alapjait fektetné le a dollárral szemben.
A csúcs egyik legmerészebb ötlete azonban nem ez volt, hanem a közös értékkezelő alap létrehozása. A befagyasztott orosz állami vagyonnal való nyugati babrálás a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank figyelmeztetésének megfelelően alapjaiban rengette meg a globális pénzpiacba vetett bizalmat. Egy közös érdekeken és bizalmon alapuló belső értéktár gondolata tehát nem ördögtől való: a belgiumi központú Euroclear vagyonkezelő helyett egy BRICS Clear létrehozása megnyugtató lehet a washingtoni szankciós politika alapját képező vagyonbefagyasztás gondolatával szemben álló országok számára. Ennek kivitelezése azonban szilárd konszenzust igényel. A pénzügyi függetlenedés kiemelten fontos Oroszországnak, Iránnak és Kínának, ám az olyan országok, mint Szaúd-Arábia vagy éppen Törökország, nem feltétlenül akarnak asztalt borítani – inkább csak átrendeznék az ülésrendet.
A kazanyi BRICS-csúcs az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem eredményezett konkrét és gyors lépéseket. A csoport, Oroszország szándékai ellenére, még mindig az óvatos nyelvezetet használja, és egyelőre nem valami ellenében, inkább a megfontolt építkezés mellett értelmezi saját szerepét. A mesterséges önhizlalás helyett egyelőre a meglévő alapok mélyítésére helyezte a hangsúlyt, továbbra is hangoztatva: a multipoláris világrend kialakulása elkerülhetetlen, de agresszív lépésekkel nem fogja siettetni az eljövetelét. Valójában a folyamat fájdalommentessége a Washington vezette Nyugattól függ. Amennyiben az továbbra is az „aki nincs velünk, az ellenünk” elvet alkalmazza, a Dél országait belekergeti a BRICS+ tárt karjaiba. Egy zéró összegű játszmában a Nyugat törvényszerű bukásra van ítélve. Nem tudja már megállítani a világrend változását: a BRICS+ ereje nemcsak robbanásszerűen növekvő gazdasági hatalmában rejlik – az IMF előrejelzése szerint egyedül Kína részesedése a globális növekedésből 22 százalékos lesz az elkövetkezendő öt évben, ez pedig több, mint az összes G7-országé együttvéve –, hanem abban az egyszerű tényben, hogy a működését, ellentétben a Nyugattal, ideológiától és aktuálpolitikától függetlenül szigorú és pragmatikus gazdasági alapokra helyezi. Ezzel olyan katalizátorrá vált, amely képes lehet leváltani a lassan haldokló jelenlegi világrendet és megújítani az abba belekövesedett és mára zömében funkcióját vesztett globális intézményrendszert.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Külön program van az ilyen kialakult helyzetekre.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Újabb dróntámadásról számolt be a Gazprom.
A törökök a világbajnoki serlegért utaznak a tengerentúlra.
Kísérje figyelemmel a mérkőzést a Mandiner élő, szöveges tudósításával!
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
