A szerző a Makronóm újságírója.
Zelenszkij eredetileg az ENSZ-közgyűlésre utazott az Egyesült Államokba, hogy beszédével ismét támogatókat (és donorokat) állítson Ukrajna mellé, és minél több államot rávegyen, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Beszéde nem tartalmazott sok újat, a szokásos panelek ismételgetésével igyekezett még több támogatót szervezni Kijev köré: a titokzatos győzelmi tervről azonban, amelyet Biden elnöknek készült bemutatni, és amelyre mindenki kíváncsi volt, részleteiben nem beszélt.
Amit tudni lehetett a dokumentumról, annak leglényegesebb elemét a Fehér Ház gyakorlatilag már előre elutasította. Zelenszkij kétségbeesetten küzd azért, hogy Biden engedélyezze a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi belső célpontok elleni használatát, ezt azonban az elnök az eszkalációtól való aggodalma miatt eddig következetesen elutasította – a jelek szerint pedig ezúttal is így tett. Elnöksége hátralévő idejében érthetően nem akarja megkockáztatni, hogy a neve egybeforrjon egy Moszkva elleni fizikai háborúval. Miután Zelenszkij tervének ez volt a legfontosabb eleme (a kurszki támadást, amelynek során ukrán csapatok törtek be Oroszországba, pontosan azért hagyta jóvá, hogy megmutassa a Nyugatnak, nincsenek vörös vonalak), a visszautasító hallgatásba merült Fehér Ház azonban az egészet félretolta. Lloyd Austin védelmi miniszter egyébként már szeptember elején figyelmeztette az ukrán elnököt: Washington továbbra sem engedélyezi a mélységi csapásokat Oroszország területén.
Zelenszkij újabb segélycsomaggal vigasztalhatta magát. Az új segély nagy részét, 5,5 milliárd dollárt a pénzügyi év hétfői vége előtt kellene kiutalni, a kormány a határidő meghosszabbításán dolgozik. Egy 375 milliós készletet azonnal Kijevbe küldenek, ezt a Pentagon raktárából rendezik, egy nagyobb, 2,4 milliárd dolláros pakkot pedig beígértek Ukrajnának: utóbbi szépséghibája, hogy a pénz egy az egyben az amerikai hadiipari vállalatokhoz kerül majd, akik abból fognak Ukrajnának fegyvert gyártani, vagyis azonnali fegyversegélyről nem beszélhetünk.
Minden elromlott, ami elromolhatott
Sem Zelenszkij ENSZ-beszéde, sem az amerikai elnöknél tett látogatása, valamint „győzelmi terve” nem hozta lázba különösebben sem a közvéleményt, sem a médiát. Az elmúlt napokban mindent uralt Izrael Hezbollah elleni támadása, Ukrajna ügye a futottak még kategóriába került, és a szokásos udvarias szólamokon kívül gyakorlati javaslat vagy ötlet nem is merült fel vele kapcsolatban. Egyetlen kivétellel: Zelenszkij olyan diplomáciai otrombaságot követett el, amely ideiglenesen egy csapásra az amerikai elnökválasztási kampány egyik főszereplőjévé tette. Hogy amerikai látogatásának bakijai mennyiben fogják befolyásolni a Fehér Házért küzdők versenyét, egyelőre nem világos, de annyi bizonyos, hogy a már megszokottnak nevezhető ukrán „hakni” ezúttal alaposan beletenyerelt az amerikai belpolitikába.
Az indulatok akkor szabadultak el, amikor a New Yorker remek időzítéssel Zelenszkij érkezésével egy időben publikálta a vele készített interjút, amelyben a titokzatos győzelmi tervről faggatták az elnököt. Arról sok mindent nem lehetett megtudni az interjúból,
az azonban a demokratáknál is kiverte egy kicsit a biztosítékot, amikor Zelenszkij arról beszélt, hogy amennyiben Biden nem bólint rá a tervére, az azt fogja jelenteni, hogy semmilyen formában nem is akarja befejezni a háborút.
Mindez azonban gyufaláng lobbanása volt a republikánusok dühének atomvillanásához képest, amiért Zelenszkij Trumpot és alelnökjelöltjét, J. D. Vance szenátort kezdte ostorozni.
„Az az érzésem, hogy Trump nem igazán tudja, hogyan állítsa meg a háborút, még akkor sem, ha azt gondolja, hogy tudja” – fogalmazott az ukrán vezető, utalva a republikánus elnökjelöltnek a kampányban is hangoztatott ígéretére. Ezzel a mondattal Zelenszkij máris belegázolt a washingtoni csatába, ám a javát Vance-nek tartogatta. A szenátor legendásan nem híve az ukrajnai háború finanszírozásának – 2022-ben elhangzott szavai („Őszinte leszek: nem igazán érdekel, mi történik Ukrajnával. Elegem van abból, hogy az elnök egy olyan országra összpontosít, ami nem érdekel, miközben hagyja, hogy saját országának határa háborús övezetté váljon.”) kiinduló tézise volt kampánya Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásának. A szenátor a háború lezárásának mihamarabbi híve, akár azon az áron is, hogy az Ukrajna területvesztésével jár majd.
Zelenszkij reakciója az újságíró kérdésére a szokásos vehemenciával érkezett, ezúttal azonban – tudatosan vagy sem – az elnökválasztási küzdelem közepébe ugrott bele szavaival: „Bármelyik elnök vagy alelnök is veti fel azt a lehetőséget, hogy a háború befejezése a status quo megszilárdításán múlik, azt felelőssé kell tenni egy globális háború esetleges kirobbantásáért. Nem veszem komolyan Vance szavait, mert ha valóban ez a terv, akkor Amerika egy globális konfliktus felé tart” – mondta az ukrán vezető.
A republikánusok dühét Donald Trump fia fogalmazta meg azonnali válaszában, egyben jelezve azt is, hogy Zelenszkij jól láthatóan mindent egy lapra tett fel, és Trumpot ócsárolva Kamala Harris elnöki székbe segítéséért küzd – márpedig a külföldi beavatkozást a kampányba elég rossz szemmel nézik az Egyesült Államokban.
„Tehát egy külföldi vezető, aki dollármilliárdokat kapott az amerikai adófizetőktől, eljön a hazánkba, és van bátorsága megtámadni a republikánus párt elnökjelöltjét? És ezt közvetlenül az után teszi, hogy egy buzgó Ukrajna-barát megpróbálta meggyilkolni apámat? Szégyenletes!” – írta az X-en.