Az Európai Bizottság már akkor megtámadta a Kereskedelmi Világszervezetnél a kínai uniós tejtermékekkel kapcsolatos vizsgálatot, amikor az szinte még el sem kezdődött.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az Európai Bizottság konzultációs kérelmet intézett a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), hogy megtámadja a kínai dömpingellenes vizsgálatot a bizonyos tejtermékekre vonatkozó európai uniós támogatásokkal kapcsolatban. A lépés azért nagyon furcsa, mert egy vizsgálat kezdetén nem szokás megtámadni magát a folyamatot – általában ahhoz a döntés is szükségeltetik, márpedig az Pekingben nagyjából fél-egy év múlva fog megszületni.
Ursula von der Leyen csapata azzal érvel, hogy a Kína által vizsgált támogatási rendszerek teljes mértékben összhangban vannak a nemzetközi szabályokkal, így nem is okozhatnak kárt a kínai tejiparnak. Mint mondják, lépésük azonnali válasz Kína „megkérdőjelezhető és bizonyíték nélküli” állításaira.
Amikor bő egy évvel ezelőtt az Európai Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai autógyárak ellen, azt feltételezve, hogy az állami támogatások mértéke miatt képesek „elárasztani dömpingtermékeikkel” az európai piacot, Kína többször jelezte Brüsszel felé, hogy egy ilyen drasztikus döntést nem hagy szó nélkül, és kemény válaszcsapásokkal fog felelni rá. Az oda-vissza üzengetés nem szegte Brüsszel kedvét, és augusztusban extravámokat jelentett be valamennyi Kínából az EU-ba érkező elektromos járműre.
A válasz borítékolható volt: Kína ott csapott le a hasonló vizsgálatokkal, ahol neki nem, de Európának annál jobban fáj: az élelmiszeripar területén. Először az EU-ból érkező sertéshústermékekkel kapcsolatban indított szubvencióellenes nyomozást – nem kis pánikot okozva ezzel Európa húsipari nagyhatalmai körében –, majd bejelentette ugyanezt a tejtermékek kereskedelmére vonatkozóan is. A helyzetet tragikomikussá színezte, hogy az Európai Bizottság előre sejtette, mi lesz Kína válasza, így előre figyelmeztette: jogában áll az elektromos autók ügyében hozott döntést megtámadni a Kereskedelmi Világszervezetnél, de arra semmi szükség nincs, hogy hasonló eszközöket alkalmazzon.
Nem így lett. Peking szó szerint megismételte az uniós indoklást, vagyis szerinte erős a gyanú, hogy az EU-s exportőrök és gyártók célzott és tisztességtelen kereskedelmi viselkedést feltételező állami támogatások révén tudják nyomott áron elárasztani a kínai piacot hús- és tejtermékeikkel, ami a belső termelés versenyképességét negatívan befolyásolja. A húsipari korlátozások elsősorban Spanyolországot, Dániát és Hollandiát érintenék rendkívül érzékenyen (csak a spanyolok évi 1,5 milliárd eurós kereskedelmet bonyolítanak le Kínával), utóbbi kettő pedig a legnagyobb tejtermékexportőrnek is számít.
Az Európai Bizottság érezheti a bajt, különben nem fordult volna a legfelsőbb kereskedelmi fórumhoz egy vizsgálat kezdetén annak megakadályozására. Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelemért felelős biztosa szerint mindössze azért sietnek ennyire, hogy „mindent megtegyenek az EU-s tejtermelői és a közös uniós agrárpolitika védelmében”.
Ennek érdekében az EB minden lehetséges fórumon szembeszáll Kínával, egyben felszólította Pekinget, hogy azonnal fejezze be a vizsgálatot, és a WTO vezetésével kezdjen konzultációt. Amennyiben ez sem vezetne eredményre, úgy kérni fogja a Kereskedelmi Világszervezettől, hogy döntőbizottság utasítsa erre Pekinget.
Az amerikai–kínai kereskedelmi háború után a mostani események jó eséllyel a Brüsszel és Peking közötti konfliktus eszkalálódásához vezetnek. Az elektromos járművekre kivetett büntetőadók Kínánál a vörös vonal átlépését jelentették, az élelmiszeripari megtorló intézkedések azonban csak a kezdetet jelenthetik. Az igazi probléma akkor merül majd fel, ha gyakorlattá teszi az exportkorlátozást a kritikus nyersanyagok esetében.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Hszi Csin-ping kínai elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tárgyalóasztalnál a párizsi államfői hivatalban 2024. május 6-án MTI/EPA/Reuters pool/Gonzalo Fuentes
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Navracsics Tibor arra is kíváncsi, hogy a Tisza Pártnak lesznek-e egyéni jelöltjei, vagy csak listán indul.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
A Welt olvasói komoly kritikát fogalmaztak meg az Európai Unió vezetésével és Lengyelország miniszterelnökével szemben.
Törvénytelennek nevezték a visszafordításukat.
A patrióták előre fognak törni, noha erővel próbálják visszatartani őket – mondja Ben Shapiro. A CPAC Hungaryre látogató konzervatív amerikai politikai kommentátorral Orbán Viktorról, az orosz–ukrán háborúról és Donald Trump politikájáról is beszélgettünk.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Íme az Európa Projekt vizsgálat eredményei.
