A Biden-kormány ugyan a hivatali ideje alatt letett egy nemzetvédelmi stratégiát az asztalra, ám ez azelőtt történt, hogy kitört volna az ukrajnai háború és az izraeli konfliktus. Vagyis annyiban mindenképpen elavultnak tekinthető, hogy egyáltalán nem tud érdemben reflektálni a megváltozott geopolitikai helyzetre, a megírásakor pedig Kínát állította a középpontba, nem foglalkozva érdemben az esetlegesen kialakuló párhuzamos háborúk gondolatával. A bizottság az „elégtelen” jelzővel illette a stratégiát, rámutatva a Közel-Kelettel és Oroszországgal szembeni célkitűzések hiányára.
„A bizottság úgy véli, hogy az amerikai hadseregnek nincsenek meg a szükséges képességei és a kapacitása sem az elrettentéshez, sem a sikeres harci cselekmények végrehajtásához” – tartalmazza a jelentés, hangsúlyozva, hogy a Pentagonnak mindent meg kell tennie a fegyver- és lőszergyártás kapacitásnövelésének érdekében.
A jelentés arra is rámutat, hogy az Egyesült Államoknak vissza kell kanyarodnia a párhuzamos konfliktusok megvívásának tervezéséhez – ez esetben fel kell készülnie egy Kína, egy Oroszország, egy Irán, sőt egy Észak-Korea ellen egy időben vívott háború lehetőségéhez. Bár ezek a konfliktusok időben és térben egy idő után valószínűleg világháborúvá olvadnának össze, esetükben mind a taktikát, mind a fegyverzetet tekintve különböző megközelítésre van szükség.
A bizottsági munka konklúzióinak természetesen máris vannak ellenzői. A republikánusok alapvetően egyetértenek a védelmi képességek izmosításával, ugyanakkor úgy vélik, hogy a hadsereg duzzasztása helyett a stratégiák precizitásán kell igazítani, felkészülve arra, hogy a jövő konfliktusaiban az erőforrások már nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Elbridge Colby, aki a Trump-féle nemzetbiztonsági stratégia kidolgozásáért felelt még 2018-ban, utalva a prioritásokra, úgy fogalmazott:
Nem tudunk megvívni egy párhuzamos háborút. Ázsia jelenleg fontosabb számunkra, mint Európa.