Aggodalomra adhat okot az is, hogy a párizsi hatóságok által júliusban közzétett adatok szerint a Szajna vízhozama több mint háromszorosa volt az ebben az évszakban szokásosnak, ami szintén veszélyessé teszi az úszást. Ha a helyzet nem javul, Párizstól keletre egy másik helyszínt jelölnek ki a maratoni úszóknak.
A szennyeződés csökkentésére Hidalgo polgármester májusban felavatott egy nagy, föld alatti víztározót. Az 50 ezer köbméteres tartály az elképzelések szerint megvalósíthatja a párizsiak „gyermekkori álmát, hogy úszhassanak a folyóban”. A tározót úgy építették, hogy a heves záporok során felfogja a szennyvíz túlfolyását, ami hasznos lehet, de komoly felhőszakadások esetében képtelen teljesen megoldani a problémát.
Több tízmillió eurónyi közpénzt fordítottak más nagy projektekre, köztük a régió víztisztító telepei korszerűsítésére. A francia hatóságoknak emellett rá kellett venniük a helyieket, hogy hagyják abba a szennyvízük folyóba engedését. Házak tízezrei a Szajna mentén – a város feletti falvakban és Párizsban is – nem csatlakoztak a szennyvízhálózatra, és kevés jogi eszköz létezik annak kötelezővé tételére.
Pedig ennek érdekében egy kampányt is elindítottak, amelynek keretében a hatóságok létrehoztak egy weboldalt, ahol egy inges és nyakkendős férfi rajza látható, ahogy székel egy a Szajnába torkolló WC-n. Emellett nyilvános találkozókat tartottak és pénzügyi ösztönzőket biztosítottak mindehhez. A cél az volt, hogy legalább a becsült 20 ezer háztartás felét a hálózathoz csatlakoztassák. Emellett a párizsi lakóhajók tulajdonosait is felkérték arra, hogy csatlakozzanak a közcsatorna-hálózathoz.
A projekt 2020-ban kezdődött, és úgy becsülték, hogy csak Párizs keleti külvárosában 12 300 ponton lesz szükség korrekciós intézkedésre, mivel ezek körülbelül egynegyedében a háztartások szennyvize közvetlenül a Szajnába folyt, ami évente akár 3 millió köbméter is lehet.