Párizs reméli, hogy az olimpikonok meg mernek mártózni a Szajnában

Emmanuel Macron szavai egybevágnak a néhai francia elnök, Jacques Chirac – Párizs akkori polgármestere – 1988-as ígéretével, aki azzal dicsekedett, hogy úszni fog a Szajnában, amivel majd megmutatja, hogy milyen tiszta. Soha nem tette. 

A hónap végén kezdődnek a párizsi olimpiai és paralimpiai játékok, így Anne Hidalgo párizsi polgármester július 17-én úszott is egyet a Szajnában – ahogyan erre korábban  Macron is ígéretet tett. Utóbbiból nem sok minden lett, de hogy szó ne érje a ház elejét, cserébe még szombaton vízbe küldték (vagy inkább lökték) Amélie Oudéa-Castéra sportminisztert. Ő egy az egész testét eltakaró polifoam mezben úszott néhány métert, hogy elmondhassa: „betartottuk az ígéretünket”. 

Persze kérdéses, hogy ennyi meggyőzi-e a sportolókat. Az év elején a brazil nyílt vízi bajnok, Ana Marcela Cunha nyilatkozta, hogy a Szajna nem alkalmas úszásra. A francia főváros lakói számára a folyó megtisztítása lenne az olimpia legnagyobb hozadéka. Sok minden megoldható, de egyre nincs hatásuk a helyi hatóságoknak, az időjárásra. Az esős napok miatt ugyanis a város szennyvízrendszere túlcsordul, belemosva a szennyvizet, azok baktériumait és ezzel szimbolikusan a tisztításra fordított pénzt is a Szajnába. A csapadékos június nemigen csillapította ezeket a félelmeket: a folyó többnyire nem volt úszásra alkalmas ebben a hónapban. A párizsi hatóságok optimistábban tekintenek az olimpia idejére. 

Szajnát egyébként már vagy száz éve csak hajózásra használják, ám az olimpia újra előtérbe helyezte a folyó tisztítását. Az évek során több nagy méretű tárgyat – a kerékpároktól a rozsdás mosógépekig – halásztak már ki a folyóból. A párizsiak persze nem vesztették el a humorérzéküket, hiszen tisztában vannak azzal, hogy mennyire elhanyagolt a szennyvízhálózat, milyen hibásan kezelik a párizsiak ürülékét, amiben megmártózott a népszerűtlen polgármester.  

Az ötkarikás játékokon a tervek szerint július 30-án és 31-én 55 férfi és 55 női triatlonista ugrik a Szajnába egy lebegő pontonról, hogy 1,5 kilométert ússzon. Körülbelül egy héttel ez után a maratoni úszók csobbannak ugyanarról a helyszínről.  

A mostani kép nem igazán biztató. Júniusban a versenyhelyszínen az E. coli – a széklet jelenlétét mutató baktérium – szintje a sportszövetségek által engedélyezett felső határ 10-szerese volt. A tettes: a júniusi csapadék. 

Arról már van tapasztalat, miképp hat a sportolókra az úszás a piszkos folyóban. Sportolók százai betegedtek meg 2012-ben, miután részt vettek egy 3,6 kilométer hosszú versenyen a Temzében, London környékén. A következő napokban hányingert, hasmenést, hasi görcsöket vagy hányást észleltek, és négyen kórházba is kerültek. 

Aggodalomra adhat okot az is, hogy a párizsi hatóságok által júliusban közzétett adatok szerint a Szajna vízhozama több mint háromszorosa volt az ebben az évszakban szokásosnak, ami szintén veszélyessé teszi az úszást. Ha a helyzet nem javul, Párizstól keletre egy másik helyszínt jelölnek ki a maratoni úszóknak. 

A szennyeződés csökkentésére Hidalgo polgármester májusban felavatott egy nagy, föld alatti víztározót. Az 50 ezer köbméteres tartály az elképzelések szerint megvalósíthatja a párizsiak „gyermekkori álmát, hogy úszhassanak a folyóban”. A tározót úgy építették, hogy a heves záporok során felfogja a szennyvíz túlfolyását, ami hasznos lehet, de komoly felhőszakadások esetében képtelen teljesen megoldani a problémát.  

Több tízmillió eurónyi közpénzt fordítottak más nagy projektekre, köztük a régió víztisztító telepei korszerűsítésére. A francia hatóságoknak emellett rá kellett venniük a helyieket, hogy hagyják abba a szennyvízük folyóba engedését. Házak tízezrei a Szajna mentén – a város feletti falvakban és Párizsban is – nem csatlakoztak a szennyvízhálózatra, és kevés jogi eszköz létezik annak kötelezővé tételére. 

Pedig ennek érdekében egy kampányt is elindítottak, amelynek keretében a hatóságok létrehoztak egy weboldalt, ahol egy inges és nyakkendős férfi rajza látható, ahogy székel egy a Szajnába torkolló WC-n. Emellett nyilvános találkozókat tartottak és pénzügyi ösztönzőket biztosítottak mindehhez. A cél az volt, hogy legalább a becsült 20 ezer háztartás felét a hálózathoz csatlakoztassák. Emellett a párizsi lakóhajók tulajdonosait is felkérték arra, hogy csatlakozzanak a közcsatorna-hálózathoz. 

A projekt 2020-ban kezdődött, és úgy becsülték, hogy csak Párizs keleti külvárosában 12 300 ponton lesz szükség korrekciós intézkedésre, mivel ezek körülbelül egynegyedében a háztartások szennyvize közvetlenül a Szajnába folyt, ami évente akár 3 millió köbméter is lehet.  

Egyébként nem Párizs az egyetlen város, amely szeretné úszásra alkalmassá tenni a folyóját.  Zürich, München és Koppenhága már megtette, Sydney pedig korszerűsíti a csatornarendszerét, hogy csökkentse a Parramatta folyóba való túlfolyást, és 2025-re úszásra alkalmassá tegye azt. Az Egyesült Királyságban a londoni kikötői hatóság együttműködik a három fő vízszolgáltatóval, hogy csökkentsék a Temzébe való hasonló szennyvízkiömléseket. A 4,5 milliárd fontos projektnek 95 százalékkal kell mérsékelnie a szennyvíz mennyiségét. 

 Nemrég azt is felfedezték, hogy a baktériumok szintje akár 10-szer is változhat egy nap alatt, még akkor is, ha nem esik az eső. Nehéz megmagyarázni, hogy miért, mindenesetre ez újabb bizonytalansági forrást jelent. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Illyés Tibor

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.