Nem zöldül már annyira Kína, mint eddig

  
Kína klímapolitikájának legfőbb mozgatórugója természetesen a pártvezetés politikai akarata, amelyet kiegészít az energiafüggőség csökkentésének szükségessége, a fejlődési modell fejlesztése, a zöldtechnológiák kiaknázása, a globális stratégia és a külföldi tevékenység szempontjai – derül ki az asiasociety.org minapi írásából. 

A zöldtechnológiai forradalom és az energiafüggetlenség Kínában is kiemelkedő fontosságú, mivel ezek összekapcsolják a zöldpolitikát az iparstratégiával. Az ázsiai nagyhatalom törekvései között szerepel, hogy csökkentse függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól és fejlessze a hazai zöldtechnológiai iparágakat. Ezek eddig a szép elvek. 

Kommunikáció és politikai elköteleződés 

Kommunikációs szinten persze Kína elkötelezettsége nem változott a 2020-ban lefektetett kettős cél (kibocsátási csúcs 2030-ra, karbonsemlegesség 2060-ra) elérése terén. Azonban  

Erre kitűnő jelzés, hogy mondjuk Ting Hszüe-hsziang, aki a pártban a 6. helyen áll az „örökranglétrán”, és a klímaügyért felelős legfőbb politikus, mégis, mintha nem igyekezne eléggé a munkája végzésével. Döbbenetes például, hogy mindeddig nem ült még össze tárgyalni az illetékes szakbizottságokkal. 

Klímadiplomácia versus tényleges intézkedések 

Liu Csen-min kinevezése mint kínai speciális nagykövet a klímaváltozás terén azt jelzi, hogy a klímadiplomácia prioritást élvez a tényleges intézkedések meghozatalával szemben. Ez a megközelítés inkább a globális színtéren való jelenlétet és a befolyás erősítését célozza, mintsem a hazai intézkedések szigorítását. A klímadiplomácia Kína számára eszköz arra, hogy növelje befolyását a fejlődő országokban és támogassa technológiai átadásokat, valamint a szabványalkotást. 

Az alacsonyabb szintű kínai közigazgatás szerepe 

A közigazgatás alacsonyabb szintjei is jelentős szerepet játszanak a kínai klímapolitika véghezvitelében, azonban kérdéses, hogy az erősen centralizált irányítási rendszerben ez mennyire tud ténylegesen, a konkrét projektek szintjén érvényesülni. A helyi hatóságok tevékenysége gyakran szorosan követi a központi irányvonalakat, ami a lokális innováció és rugalmasság terén erős kérdéseket vet fel, különösen akkor, ha esetleg a kínai zöldátállás központi lassítása napirendre kerül. Ugyanakkor a helyi hatóságoknak fontos szerepük van az ipari termelés korszerűsítésében és a zöldtechnológiák bevezetésében. 

Rövid távú intézkedések és jövőbeni irányok 

Rövid távon az intézkedések valószínűleg a zöldtechnológia és zöldenergia terén történő kutatási jellegű áttörések elérésére fognak összpontosítani. 

Továbbá szakpolitikai és intézményi rendszerek létrehozása, az éghajlattal kapcsolatos kutatások előmozdítása és az éghajlati szabályozások megerősítése. Várhatóan enyhülhetnek a kettős szén-dioxid-kibocsátási cél követelményei, miközben Kína globális szerepvállalása erősödik a fejlődő országok javára a szabványalkotás, a technológiaátadás és persze az úgynevezett soft power jellegű befolyásolás tekintetében. 

Kína klímadiplomáciájának trendjei 

Az ország klímapolitikája tehát sokrétű és összetett, és inkább „mozgó célpontra” lőnek – ám az utóbbi időben a kommunikáció fontosabb lett, mint a célok ütemes teljesítése, ugyanis  

Az elkövetkező években a zöldtechnológia és -energia terén várható áttörések, valamint a globális klímadiplomácia további „felpörgése” természetesen érdemben kihathatnak Kína stratégiájára.  

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/EPA/Vu Hong

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.