Brüsszel első körben mosollyal próbálkozik, vagyis alkut próbál kötni Trumppal. Amennyiben novemberben valóban a régi lesz az új elnök, azonnal tárgyalásokat kezdeményez, meg sem várva a beiktatást. A cél, hogy kipuhatolja, mit szeretne az Egyesült Államok nagyon eladni Európába, és persze mekkora a kereslet és a fogadókészség az unió részéről a termékekre. Ezzel tulajdonképpen lekötelezné az elnököt, cserébe természetesen azt várva, hogy Trump soha többé nem hozza szóba a 10 százalékos védővámok ötletét.
Amennyiben a terv nem járna sikerrel, Brüsszel élesítené azokat a most készülő listákat, amelyeken az extrán megvámolandó amerikai termékek szerepelnek. Ráadásul nem is akármilyen tarifákkal: az árukra 50 vagy annál is nagyobb százalékú vámokat vetnének ki.
Valdis Dombrovskis, az unió kereskedelmi biztosa reméli, hogy nyílt konfrontációra nem kerül sor, miután – utalva Kínára – szerinte a jelenlegi geopolitikai helyzetben a kereskedelem területén is erősíteni kell az EU és az USA stratégiai szövetségét. Ha azonban nem sikerül – tette hozzá –, Brüsszel kész belemenni egy kereskedelmi háborúba.
Csak rossz vége lehet
A kereskedelmi hiány mindig is óriási volt az Európai Unió kárára, ám tavaly rekordot döntött, és elérte a 156 milliárd eurót. Igaz, ebbe nagyban belejátszott, hogy az ukrajnai háború kitörése óta (az egyébként Egyesült Államok által irányított) szankciós politikának köszönhetően az EU óriási mennyiségben vásárol cseppfolyósított földgázt az USA-tól – és esélye sincs annyit exportálni bármiből, hogy a hatalmas kereskedelmi különbség mérséklődjön.