Az unió igyekszik megelőzni, hogy Trump – a Fehér Házba jutása esetén – valóban extravámokat vessen ki az európai termékekre. Ha nem megy, akkor viszont bele fog állni egy kíméletlen háborúba, amelynek mindkét fél a vesztese lesz.
A szerző a Makronóm újságírója.
Futószalagon gyártja Brüsszel az optimista és a vészforgatókönyveket Donald Trump lehetséges elnökségének idejére. Ezek közül is elsőbbséget élvez a kereskedelmi együttműködés szcenáriója, ha ugyanis Trump beváltja egykori ígéretét, és 10 százalékos védővámot vet ki minden Egyesült Államokba érkező külföldi termékre, az az Európai Uniónak (élén Németországgal mint fő exporttőrrel) 150 milliárd eurós mínuszt okozna.
Jelenleg óvatos tapogatódzás zajlik, de mivel Trumppal immár a lehető legkomolyabban kell számolni mint leendő elnökkel, a hátsó szobákban máris zajlanak azok az óvatos megbeszélések, amelyek eldönthetik a következő négy esztendő kereskedelmi stratégiáit a két fél között. Ursula von der Leyen és a kiemelt kereskedelmet bonyolító országok jelenleg még nem tudják eldönteni, hogy kedveskedjenek Trumpnak, vagy egyszerűen fenyegessék meg: miután a jövő vámpolitikája valóban csak az új elnök hivatalba lépése után derül ki, úgy döntöttek, mindkettőt megteszik.
A két fél kereskedelmi kapcsolatainak megromlása Trump első elnöksége idején gyorsult fel. Az elnök az egyébként is kereskedelmi többlettel rendelkező Európai Uniót akkor elég súlyos, 6,4 milliárd eurót kitevő védővámokkal sújtotta az acél- és alumíniumipari termékek vonatkozásában. Brüsszel kissé bágyadtabban reagált, és 2,8 milliárdos kiegyenlítő vámmal csapott vissza. A tárgyalások azóta is folynak, hol teljesen megszakadva, hol döcögősen újraindulva, az új elnökkel azonban mihamarabb dűlőre szeretne jutni mindenki Európában.
Brüsszel első körben mosollyal próbálkozik, vagyis alkut próbál kötni Trumppal. Amennyiben novemberben valóban a régi lesz az új elnök, azonnal tárgyalásokat kezdeményez, meg sem várva a beiktatást. A cél, hogy kipuhatolja, mit szeretne az Egyesült Államok nagyon eladni Európába, és persze mekkora a kereslet és a fogadókészség az unió részéről a termékekre. Ezzel tulajdonképpen lekötelezné az elnököt, cserébe természetesen azt várva, hogy Trump soha többé nem hozza szóba a 10 százalékos védővámok ötletét.
Amennyiben a terv nem járna sikerrel, Brüsszel élesítené azokat a most készülő listákat, amelyeken az extrán megvámolandó amerikai termékek szerepelnek. Ráadásul nem is akármilyen tarifákkal: az árukra 50 vagy annál is nagyobb százalékú vámokat vetnének ki.
Valdis Dombrovskis, az unió kereskedelmi biztosa reméli, hogy nyílt konfrontációra nem kerül sor, miután – utalva Kínára – szerinte a jelenlegi geopolitikai helyzetben a kereskedelem területén is erősíteni kell az EU és az USA stratégiai szövetségét. Ha azonban nem sikerül – tette hozzá –, Brüsszel kész belemenni egy kereskedelmi háborúba.
A kereskedelmi hiány mindig is óriási volt az Európai Unió kárára, ám tavaly rekordot döntött, és elérte a 156 milliárd eurót. Igaz, ebbe nagyban belejátszott, hogy az ukrajnai háború kitörése óta (az egyébként Egyesült Államok által irányított) szankciós politikának köszönhetően az EU óriási mennyiségben vásárol cseppfolyósított földgázt az USA-tól – és esélye sincs annyit exportálni bármiből, hogy a hatalmas kereskedelmi különbség mérséklődjön.
A brüsszeli optimista forgatókönyv tehát még tovább növelné a hiányt, ráadásul az amerikai árucikkek kevésbé hordoznak annyi értéket, mint az uniós export gyógyszeripari termékei, járművei vagy éppen luxuscikkei. A kontinens gazdaságának lassulása, ezáltal a kereslet gyengülése szintén nem kedvez egy egészséges kereskedelmi folyamatnak.
A Financial Timesnak nyilatkozva a Goldman Sachs vezető közgazdásza úgy tippelte, hogy egy vámháború jobban károsítaná az Európai Uniót, mint az Egyesült Államokat. Egy eszkalálódó tarifakonfliktus az EU GDP-jének az 1 százalékát tüntetné el, míg az USA-nak „csak” 0,5 százalékba fájna. Másfelől azonban ugyanez a csetepaté 1,1 százalékkal növelné az Egyesült Államok inflációs rátáját, az unióét azonban mindössze 0,1 százalékkal mozdítaná meg.
Egyelőre brüsszeli részről még nem tekintenek ennyire előre. Mindenki abban bízik, hogy Trump is tisztában van egy esetleges kereskedelmi háború inflációra gyakorolt hatásával, és inkább visszavonja egykor elhangzott mondatait az extravámokról. Ha nem így tesz, mindkét oldal gazdasága veszíteni fog.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Donald Trump archív
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Jogos az igény a kedvezőbb árú energiabeszerzésre.
Az EU bővítése nem politikai szimpátia, hanem stratégiai felelősség kérdése. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az nem a jövőt építi, hanem kockára teszi Európa egységét és biztonságát.
Külön sávba kell állnia annak, aki érintett.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Megelégelték az uszítást.
