A mostani jelentés azonban továbbment, és azzal vádolta az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártóit, hogy – különösen a Covid–19-világjárvány idején – fokozzák termékeik nem fertőző betegségekre gyakorolt hatását azáltal, hogy lobbiznak a kormányoknál és befolyásolják a közpolitikát.
A Covid idején a vállalatok társadalmi felelősségvállalási gyakorlatának elemzése több mint 90 országból származó példák alapján kimutatta, hogy az egészségkárosító és potenciálisan egészségkárosító termékeket – többek között dohányt, alkoholt, fosszilis tüzelőanyagokat, ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat – gyártók négyféleképpen használták ki a világjárványt:„pozitív színben tüntették fel magukat és termékeiket, hogy kihasználják a válságot mint lehetőséget arra, hogy kapcsolatokat építsenek a kormányokkal, növeljék a lobbizás lehetőségét, és a marketingjükbe beépítsék a pandémia elleni küzdelemhez való hozzájárulásukról szóló üzeneteket” – tette hozzá a jelentés.
Serge Hercberg, a Nutri-Score, az Európai Bizottság által a csomagolásra elhelyezett címkézési rendszer megalkotója, amelyet kötelezően bevezetnének az egész unióban, már régóta vádolja az élelmiszeripart azzal, hogy dezinformációkat terjeszt e megoldás aláásása érdekében.
A Nutri-Score egy ötfokozatú tápértékcímke és tápérték-besorolási rendszer, amely megmutatja az élelmiszerek általános tápértékét. A termékekhez A (legjobb) és E (legrosszabb) közötti minősítő betűket rendel hozzá, a hozzá tartozó színekkel, zöldtől a pirosig. Ezt a megoldást a francia kormány 2017 márciusában választotta ki az élelmiszeripari termékek címkézésére.
A WHO-jelentés azzal is vádolta az élelmiszer- és italipar szereplőit, hogy kihasználják a globális egyenlőtlenség fogalmát, hogy szembeszálljanak az ultrafeldolgozott élelmiszereket és italokat sújtó adóemelési kísérletekkel.