A friss KSH-adatok szerint az áprilisi, összesen 3,2 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem ösztönözte. A Makronóm Intézet elemzője szerint a nem élelmiszer-kategória gyorsabb bővüléséhez hozzájárulhatott az óvatosság csökkenése.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Áprilisban tovább bővült a kiskereskedelmi forgalom, amelynek a volumene éves bázison a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 3,2 százalékkal emelkedett. Havi alapon ugyan 0,9 százalékkal csökkent a forgalom, azonban a márciusi kiemelkedő, 2 százalékos bővülés után ez inkább korrekciónak tekinthető, és a kiskereskedelmi forgalom ezzel együtt is fokozatos kilábalást mutat.
Az utóbbit ezúttal a nem élelmiszer-kiskereskedelem húzta felfelé, itt a bővülés mértéke 4,3 százalékot tett ki, miközben a
z élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom 3,6 százalékkal emelkedett.
Az előbbi kategória gyorsabb növekedésében szerepet játszhatott az óvatossági motívum oldódása. Az inflációs időszakban a háztartások elsőként a nem létfontosságú, halasztható kiadásaikat fogják vissza, miközben most a reálbérek és így a rendelkezésre álló jövedelem bővülésével ezen termékcsoportok iránt nő meg a kereslet.
Ez látható a textil, a ruházati és lábbeli, valamint a számítástechnikai és egyéb iparcikkek forgalmában is. Ugyanakkor az is megállapítható az adatokból, hogy az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen: a bútor-, a műszakicikk-, a könyv-, az újság-, valamint a papíráruüzletekben a forgalom még mindig visszaesést mutat. A nem élelmiszertermék jellegű kiskereskedelem havi alapon is érdemben, 1,1 százalékkal emelkedett, és ez szintén a fogyasztói bizalom fokozatos helyreállását mutatja.
Az élelmiszer-forgalom esetében szintén a rendelkezésre álló jövedelem bővülését kell kiemelni. Itt havi alapon kismértékű, 0,3 százalékos volumencsökkenést mért a KSH, amelyben szerepet játszhatott a húsvéthatás is, amely idén márciusra esett.
Az üzemanyag-forgalom áprilisban éves bázison 2, míg havi bázison 0,4 százalékkal emelkedett. Itt tehát azt láthatjuk, hogy a magasabb üzemanyagárak a forgalmat nem vetették vissza áprilisban, azonban a nemzetközi olajárak, valamint az üzemanyag-kereskedők által alkalmazott magasabb árrés szerepet játszhatott az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb éves növekedésben.
Várakozásaink szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése a következő hónapokban is tovább folytatódhat.
A 12 százalék feletti béremelkedési ütem, kiegészülve az éves átlagban 5 százalék alatti inflációval, jelentős mértékben emeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, miközben a gazdasági növekedés fokozódása javítja a konjunktúraérzetet, amely az óvatossági motívum további oldódásában jelenik meg. Ennek köszönhetően pedig a fogyasztás érdemi támaszt adhat a gazdasági növekedésnek az idei évben, és így részben ellensúlyozni tudja a gyengébb külső kereslet hatását.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
A KSH friss adatai szerint tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárd euróval javult, és így újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete. A Makronóm Intézet elemzője szerint pénteken kedvezőbb számok érkezhetnek az ipar teljesítményét illetően is.
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
A költségvetési hiány csökkentése, az inflációt mesterségesen lefojtó intézkedések kivezetése rövid távon gondot fog okozni.
Az ígéret szerint a csatlakozók 30 százalékos árbevétel-növekedést is elérhetnek már az első évben.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Bóna Szabolcs tárcavezető kijelentette, csak biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar emberek asztalára.
Európai összevetésben is kiemelkedőek a magyar számok.
A következő időszakban majdnem 6.000 milliárd forintot tud a kormány az ország fejlesztésére fordítani.
Eddig is jóformán nyílt titok volt...
