A friss KSH-adatok szerint az áprilisi, összesen 3,2 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedést elsősorban a nem élelmiszer-kiskereskedelem ösztönözte. A Makronóm Intézet elemzője szerint a nem élelmiszer-kategória gyorsabb bővüléséhez hozzájárulhatott az óvatosság csökkenése.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Áprilisban tovább bővült a kiskereskedelmi forgalom, amelynek a volumene éves bázison a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 3,2 százalékkal emelkedett. Havi alapon ugyan 0,9 százalékkal csökkent a forgalom, azonban a márciusi kiemelkedő, 2 százalékos bővülés után ez inkább korrekciónak tekinthető, és a kiskereskedelmi forgalom ezzel együtt is fokozatos kilábalást mutat.
Az utóbbit ezúttal a nem élelmiszer-kiskereskedelem húzta felfelé, itt a bővülés mértéke 4,3 százalékot tett ki, miközben a
z élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom 3,6 százalékkal emelkedett.
Az előbbi kategória gyorsabb növekedésében szerepet játszhatott az óvatossági motívum oldódása. Az inflációs időszakban a háztartások elsőként a nem létfontosságú, halasztható kiadásaikat fogják vissza, miközben most a reálbérek és így a rendelkezésre álló jövedelem bővülésével ezen termékcsoportok iránt nő meg a kereslet.
Ez látható a textil, a ruházati és lábbeli, valamint a számítástechnikai és egyéb iparcikkek forgalmában is. Ugyanakkor az is megállapítható az adatokból, hogy az óvatossági motívum még nem oldódott fel teljesen: a bútor-, a műszakicikk-, a könyv-, az újság-, valamint a papíráruüzletekben a forgalom még mindig visszaesést mutat. A nem élelmiszertermék jellegű kiskereskedelem havi alapon is érdemben, 1,1 százalékkal emelkedett, és ez szintén a fogyasztói bizalom fokozatos helyreállását mutatja.
Az élelmiszer-forgalom esetében szintén a rendelkezésre álló jövedelem bővülését kell kiemelni. Itt havi alapon kismértékű, 0,3 százalékos volumencsökkenést mért a KSH, amelyben szerepet játszhatott a húsvéthatás is, amely idén márciusra esett.
Az üzemanyag-forgalom áprilisban éves bázison 2, míg havi bázison 0,4 százalékkal emelkedett. Itt tehát azt láthatjuk, hogy a magasabb üzemanyagárak a forgalmat nem vetették vissza áprilisban, azonban a nemzetközi olajárak, valamint az üzemanyag-kereskedők által alkalmazott magasabb árrés szerepet játszhatott az elmúlt hónapokban tapasztaltnál lassabb éves növekedésben.
Várakozásaink szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülése a következő hónapokban is tovább folytatódhat.
A 12 százalék feletti béremelkedési ütem, kiegészülve az éves átlagban 5 százalék alatti inflációval, jelentős mértékben emeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, miközben a gazdasági növekedés fokozódása javítja a konjunktúraérzetet, amely az óvatossági motívum további oldódásában jelenik meg. Ennek köszönhetően pedig a fogyasztás érdemi támaszt adhat a gazdasági növekedésnek az idei évben, és így részben ellensúlyozni tudja a gyengébb külső kereslet hatását.
Kapcsolódó:
Ezt is ajánljuk a témában
A KSH friss adatai szerint tavaly áprilishoz képest az egyenleg közel 1,4 milliárd euróval javult, és így újabb csúcsot döntött a külkereskedelmi termékforgalom többlete. A Makronóm Intézet elemzője szerint pénteken kedvezőbb számok érkezhetnek az ipar teljesítményét illetően is.
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Ez a döntés szégyenletes és abszurd.
Dunavarsányban építi meg első közép-kelet-európai üzemét Dél-Korea vezető élelmiszeripari vállalata.
