A friss KSH-adatok alapján úgy látszik, hogy az év egészében a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal növekedhet – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ez, az éves átlagban is a 4 százalékhoz közel alakuló inflációval együtt jelentős, 8,9 százalékos reálbér-dinamikát eredményezhet. A két számjegyű bérdinamika ráadásul 2025-ben is fennmaradhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Dinamikusan nőttek áprilisban is a bérek. A bruttó átlagkereset egy év alatt 13,5 százalékkal emelkedett. Ebben egyrészről a költségvetési szféra bérfejlesztései játszottak szerepet, itt az átlagos kereset 19,7 százalékkal nőtt, amelyben a pedagógusok, valamint az egészségügyi szakdolgozók béremelései játszották a legnagyobb szerepet, de a közigazgatásban is 14,4 százalékkal nőtt az átlagos kereset.
A versenyszférában ennél kisebb, 11,6 százalékos átlagbér-növekedést mért a KSH áprilisban. Ezen belül az építőipar (16,8 százalék), a kereskedelem (12,6), illetve a turizmushoz kapcsolódó ágazatok (13,4) húzták felfelé a bérdinamikát az év negyedik hónapjában.
A bérek emelkedésében jelentős szerepet játszik a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly decemberi 15, illetve 10 százalékos növelése, amely az alacsonyabb keresetű munkavállalókat érinti közvetlenül.
Ennek a hatása jól látható a mediánkereset alakulásában, itt a növekedés áprilisban 16,6 százalékot tett ki, amely jelzi, hogy zárult a bérolló, az alacsonyabb keresetűek profitálnak nagyobb arányban a jelenlegi bérdinamikából.
Várakozásaink szerint idén a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal növekedhet, amely az éves átlagban is a 4 százalékhoz közel alakuló inflációval együtt jelentős, 8,9 százalékos reálbér-dinamikát eredményezhet, így pedig érdemben javítja a háztartások helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Előrejelzésünk szerint a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, éves átlagban 10,5 százalékkal nőhet 2025-ben az átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt változatlanul magas, 6,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Októberben 15,8 százalékkal nőtt a költségvetési szférában az átlagkereset, amit főként a pedagógusbér-emelés generált. A cégeknél is jelentős, 12 százalékos béremelkedés valósult meg, amelyet a minimálbér emelése és a dolgozók inflációs kompenzációja támogatott. Bár az év végén némi lassulás várható, a bérdinamika továbbra is erős marad, a Makronóm Intézet 2025-re átlagosan 9,2 százalékos bérnövekedést vár.
Ráadásul itthon még a munkáltatók terhei is csökkentek, miközben az EU többi része növekvő terhekkel sújtja a munkaadókat. Varga Mátyás Zsolt írása.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
A K&H elemzője még azt is elárulta: melyik időszak lesz a legizgalmasabb az infláció szempontjából 2025-ben.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
