A friss KSH-adatok alapján úgy látszik, hogy az év egészében a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal növekedhet – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ez, az éves átlagban is a 4 százalékhoz közel alakuló inflációval együtt jelentős, 8,9 százalékos reálbér-dinamikát eredményezhet. A két számjegyű bérdinamika ráadásul 2025-ben is fennmaradhat.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Dinamikusan nőttek áprilisban is a bérek. A bruttó átlagkereset egy év alatt 13,5 százalékkal emelkedett. Ebben egyrészről a költségvetési szféra bérfejlesztései játszottak szerepet, itt az átlagos kereset 19,7 százalékkal nőtt, amelyben a pedagógusok, valamint az egészségügyi szakdolgozók béremelései játszották a legnagyobb szerepet, de a közigazgatásban is 14,4 százalékkal nőtt az átlagos kereset.
A versenyszférában ennél kisebb, 11,6 százalékos átlagbér-növekedést mért a KSH áprilisban. Ezen belül az építőipar (16,8 százalék), a kereskedelem (12,6), illetve a turizmushoz kapcsolódó ágazatok (13,4) húzták felfelé a bérdinamikát az év negyedik hónapjában.
A bérek emelkedésében jelentős szerepet játszik a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly decemberi 15, illetve 10 százalékos növelése, amely az alacsonyabb keresetű munkavállalókat érinti közvetlenül.
Ennek a hatása jól látható a mediánkereset alakulásában, itt a növekedés áprilisban 16,6 százalékot tett ki, amely jelzi, hogy zárult a bérolló, az alacsonyabb keresetűek profitálnak nagyobb arányban a jelenlegi bérdinamikából.
Várakozásaink szerint idén a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal növekedhet, amely az éves átlagban is a 4 százalékhoz közel alakuló inflációval együtt jelentős, 8,9 százalékos reálbér-dinamikát eredményezhet, így pedig érdemben javítja a háztartások helyzetét, ezáltal jelentős támaszt jelent a fogyasztásnak és a gazdasági növekedésnek.
Előrejelzésünk szerint a két számjegyű bérdinamika jövőre is fennmaradhat, éves átlagban 10,5 százalékkal nőhet 2025-ben az átlagkereset, amely a tovább lassuló inflációval együtt változatlanul magas, 6,7 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet.
Kapcsolódó:
Címlapfotó:MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Lám, mindjárt másként néz ki minden, ha egy tiszás képes nem a százhatodik kicsi Magyar Péter-klónként kommunikálni. Francesca Rivafinoli írása.
A korábbinál erősebb, stabil forintárfolyam, gyorsuló növekedés és lassuló áremelkedés várható a következő időszakban.
Szakértői vélemény szerint már látszik a régóta várt, tavaly meglépett bérrendezés hatása, ugyanis egyre többen térnek vissza a hivatáshoz.
A NAIH hivatalból vizsgálódik.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
