A kérdés nem az, melyik a leggazdagabb vagy legmodernebb fegyverekkel ellátott hadsereg a világon, hanem az, melyik rendelkezik a legnagyobb személyi állománnyal. A lista élén egy meglepő név áll.
A szerző a Makronóm újságírója.
Miután ütőképességében a világ legerősebb hadseregének az Egyesült Államokét tartják, sokan úgy hiszik, az is a legnagyobb. Pedig a listán csak a hetedik helyet szerezte meg a katonák számát illetően. A sorrend kiszámítása azonban nem is annyira egyszerű dolog.
A Visual Capitalist infografikája meglepő állapotot tükröz. A top tízes listán a 2024 májusi adatoknak megfelelő állapot látható, ám az aktív állomány mellett a számításokba belevették a tartalékos és az állami irányítású félkatonai szervezeteket is. (Minden országban van ilyen haderő, a matek tehát stimmel.)
Ha az aktív haderőt nézzük, akkor Kína abszolút az első helyen végezne a maga kétmillió fős állományával. Ám a tartalékosok miatt a lista valódi vezetője Vietnám, amely 5,8 millió emberrel tudna részt venni egy háborúban. (A ténylegesen szolgálatot teljesítők száma ugyan „csak” 600 ezer, ám egy több mint 5 millió főből álló tartalékos rendszer lapul a háttérben.) India 5,1 milliós képességgel rendelkezik, Dél-Korea 3,8 millió, míg a háborúban álló Oroszország 3,6 millió katonát tud összesen felvonultatni. A tartalékosok számát is tekintve Kína így csak az ötödik helyre jó a szintén elképesztő 3,2 millió fős hadsereggel.
Infografika: Visual Capitalist
A lista második felét nem meglepő módon a súlyos emberhiánnyal küzdő Ukrajna nyitja. Itt az aktív állomány létszáma a 2016-os 170 ezer főről a háború kitörése után 900 ezer főre ugrott, mindent és mindenkit beleszámítva azonban 2,2 millió embert tudna csatarendbe állítani – ennek azonban a jelenlegi hiány, a veszteségek és a szolgálat elől elmenekült vagy éppen menekülők nagy száma miatt nincs sok esélye.
Az Egyesült Államok a hetedik helyen áll, annak ellenére, hogy toronymagasan, majdnem 1000 milliárd dollárral vezet a védelmi kiadások területén, ezzel a globális kiadások 40 százalékáért felel.
Ebből az aspektusból Kína a második helyen áll, mintegy 300 milliárd dolláros védelmi költségvetésével. Az utóbbi években azonban többen megkérdőjelezték az adatok megbízhatóságát. Az amerikai hírszerzés vizsgálata szerint ugyanis a kínai védelmi költségvetés Peking által kommunikált összege igen messze áll az igazságtól, a valóságban a büdzsét inkább 700 milliárdosra lehet becsülni. A 400 milliárdos fantomösszegre többek között az lehet a magyarázat, hogy Peking egyes fegyveres szervezeteket, például a parti őrséget és a tengeri haderőt nem számolja bele pénzügyileg a hadseregbe, így külön finanszírozást biztosít nekik.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/YNA/Yonhap
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Amikor április 12-én győzünk, az egy második nándorfehérvári győzelemmel ér majd fel.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
Ha a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, már a május is komoly kihívások elé állíthatja a légitársaságokat.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
