A kérdés nem az, melyik a leggazdagabb vagy legmodernebb fegyverekkel ellátott hadsereg a világon, hanem az, melyik rendelkezik a legnagyobb személyi állománnyal. A lista élén egy meglepő név áll.
A szerző a Makronóm újságírója.
Miután ütőképességében a világ legerősebb hadseregének az Egyesült Államokét tartják, sokan úgy hiszik, az is a legnagyobb. Pedig a listán csak a hetedik helyet szerezte meg a katonák számát illetően. A sorrend kiszámítása azonban nem is annyira egyszerű dolog.
A Visual Capitalist infografikája meglepő állapotot tükröz. A top tízes listán a 2024 májusi adatoknak megfelelő állapot látható, ám az aktív állomány mellett a számításokba belevették a tartalékos és az állami irányítású félkatonai szervezeteket is. (Minden országban van ilyen haderő, a matek tehát stimmel.)
Ha az aktív haderőt nézzük, akkor Kína abszolút az első helyen végezne a maga kétmillió fős állományával. Ám a tartalékosok miatt a lista valódi vezetője Vietnám, amely 5,8 millió emberrel tudna részt venni egy háborúban. (A ténylegesen szolgálatot teljesítők száma ugyan „csak” 600 ezer, ám egy több mint 5 millió főből álló tartalékos rendszer lapul a háttérben.) India 5,1 milliós képességgel rendelkezik, Dél-Korea 3,8 millió, míg a háborúban álló Oroszország 3,6 millió katonát tud összesen felvonultatni. A tartalékosok számát is tekintve Kína így csak az ötödik helyre jó a szintén elképesztő 3,2 millió fős hadsereggel.
Infografika: Visual Capitalist
A lista második felét nem meglepő módon a súlyos emberhiánnyal küzdő Ukrajna nyitja. Itt az aktív állomány létszáma a 2016-os 170 ezer főről a háború kitörése után 900 ezer főre ugrott, mindent és mindenkit beleszámítva azonban 2,2 millió embert tudna csatarendbe állítani – ennek azonban a jelenlegi hiány, a veszteségek és a szolgálat elől elmenekült vagy éppen menekülők nagy száma miatt nincs sok esélye.
Az Egyesült Államok a hetedik helyen áll, annak ellenére, hogy toronymagasan, majdnem 1000 milliárd dollárral vezet a védelmi kiadások területén, ezzel a globális kiadások 40 százalékáért felel.
Ebből az aspektusból Kína a második helyen áll, mintegy 300 milliárd dolláros védelmi költségvetésével. Az utóbbi években azonban többen megkérdőjelezték az adatok megbízhatóságát. Az amerikai hírszerzés vizsgálata szerint ugyanis a kínai védelmi költségvetés Peking által kommunikált összege igen messze áll az igazságtól, a valóságban a büdzsét inkább 700 milliárdosra lehet becsülni. A 400 milliárdos fantomösszegre többek között az lehet a magyarázat, hogy Peking egyes fegyveres szervezeteket, például a parti őrséget és a tengeri haderőt nem számolja bele pénzügyileg a hadseregbe, így külön finanszírozást biztosít nekik.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/YNA/Yonhap
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Ukrajna mélyre csap – stratégiai bombázók semmisülnek meg az orosz hátországban, a támadás időzítése pedig nem tűnik véletlennek: közvetlenül az isztambuli tárgyalások előtt.
Az orosz hadsereg csütörtökön tizenöt perc alatt négy irányított légibombát dobott le Herszon központjára.
„Moszkva azt szeretné, ha nemzetközi szinten határozottan elítélnék a kijevi rezsim vasutak elleni terrortámadásait” – mondta az orosz elnök sajtótitkára.
Székesfehérvár egy ősi katonaváros, mely az átélt történelmi traumák ellenére, illetve, pont ezek miatt nagyra becsüli a nálunk szolgáló fegyveres erőket.
Ellenben kiderült: ha a volt vezérkari főnöknek börtönbe kéne mennie a Tiszáért, megtenné, majd úgyis küldenének be neki ropit meg pizzát, és még többet edzene.
Magyarország számára a közelség miatt különösen nagy a kockázat.
Nem, nem vicc.
„Ügyfelem vissza szeretne térni Magyarországra, hiszen itt van a családja és itt építette ki az egzisztenciáját” – mondta Sz. Alekszandrov ügyvédje.
