Amerika sikeresen bevonzotta az energiazabáló vállalatokat. Azonban a zöldenergia nem csak úgy terem a fán, hogy mindenki korlátlanul, kedvére szüretelje.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az amerikai gazdaságot egyre inkább a fejlett gyártás, a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia hajtja. Nem meglepő, hogy az ország délkeleti régiójának digitális infrastruktúra-szolgáltatója, a DC Blox az elmúlt években adatközpontok sorát építette a területen.
Georgia állam igen csábítóvá vált az „energiazabáló” vállalatok számára, hiszen az állami és helyi gazdaságfejlesztési csoportok nagyvonalú pénzügyi ösztönzőket is tartalmazó értékesítési ajánlatokkal csábítgatják a nagyvállalatokat azért, hogy ott telepedjenek le.
Viszont ekkora energiaigény mellett a kormánynak igen nehéz a dolga, már ami a nettó nullára történő törekvését illeti. Pedig a vállalatok minél hamarabb elindítanák a hatalmas energiaigényű projektjeiket. Georgia fő közműszolgáltatója, a Georgia Power tizenhatszorosára növelte a keresletre vonatkozó előrejelzéseit, csakhogy a klímavédők szerint ebben az esetben elkerülhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása.
A probléma egyik fő forrásai az adatközpontok. Ezek a létesítmények egyre nagyobbak és több energiát esznek, hiszen az emberek mind több időt töltenek online, a vállalatok pedig a gyári folyamatoktól kezdve a gyorséttermi büfékig mindent digitalizálnak.
Tennessee, valamint Észak- és Dél-Karolina közüzemi szolgáltatói szintén nagy energiaigény-növekedést prognosztizálnak. A Grid Strategies tanácsadó cég szerint az amerikai áramfelhasználás a következő öt évben 4,7 százalékkal nő, szemben a korábbi, 2,6 százalékos becsléssel.
Arne Olson, az Energy and Environmental Economics tanácsadó vezető partnere szerint az áramfogyasztás ilyen mértékű emelkedésére generációk óta nem volt példa. Az elmúlt 15 évben a hatékonyság növekedése nagyjából szinten tartotta a villamosenergia-keresletet, így eddig az energiaszektor korlátozhatta a kibocsátást a szénerőművek bezárásával.
Pat Wilson, a georgiai gazdaságfejlesztési minisztérium megbízottja szerint az energia kérdése szinte minden alkalommal felmerül a megbeszéléseik során. A tisztviselők Amerika legnagyobb atomerőművére, a nemrégiben kibővített Vogtle-re hivatkoznak amikor azt állítják, hogy az állam készen áll a hosszú távú áramfogyasztás-növekedésre.
A vállalatok részesítik előnyben az atomerőműveket, mivel szén-dioxid-mentes energiát termelnek, és a szél- vagy napenergiával ellentétben nem függnek az időjárástól. Azonban
az állam új vállalkozásainak tervezett energiaigénye messze meghaladja az erőmű nemrég elindított reaktorainak várható teljesítményét.
A Georgia Power tavaly ősszel váratlanul frissítette a szabályozó hatóságoknak benyújtott időszakos erőforrás-javaslatát. Az új üzleti ügyfelek számának növekedésére hivatkozva a vállalat a következő hét évre tervezett keresletnövekedését kevesebb mint 400 megawattról 6600-ra növelte, ami körülbelül egyharmaddal több, mint a közműszolgáltató 2023 elején rendelkezésre álló teljes kapacitása.
A hiány pótlására a vállalat zöldenergia-tároló rendszereket és három új gáztüzelésű turbina építését javasolta Georgiában, emellett Mississippi és Florida fosszilis tüzelőanyagokat égető erőműveitől vásárolna áramot.
Többen úgy gondolják, hogy a közműszolgáltatónak lehetővé kellene tennie az ügyfelek számára, hogy a költségek függvényében csökkentsék az energiafelhasználásukat. Mások szerint még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a napenergia- és a zöldenergia-tároló rendszerek, illetve az úgynevezett „virtuális erőművek” használatára, amelyekkel a fogyasztók energiát adhatnak el a hálózatnak.
A Georgia Power szerint a gáz kulcsfontosságú a stabil energiaellátás biztosításához, főleg a nyár legmelegebb és a tél leghidegebb napjain, azaz a csúcsfogyasztás idején.
Emellett azt állítja, hogy
az állam olyan sok áramfogyasztót vonz, hogy az új beruházások csökkenteni fogják a díjfizetők számláit.
A georgiaiak egy része még így is szkeptikus, mivel a közműszolgáltatók korábban túlbecsülték a kereslet növekedését. A kritikusok szerint az áramszolgáltatók a pénzügyi ösztönzők miatt ennyire lelkesek, és ha újra túlbecsülnék az energiaigényt, akkor azt az adófizetők bánnák.
A félelmük nem alaptalan, hiszen az államban a legutóbbi energiafejlesztés igen megrázó volt. A Vogtle erőmű bővítése több mint 30 milliárd dollárba került, és az átadása éveket csúszott a tervezethez képest, emellett a Georgia Center for Energy Solutions szerint a projekt 2007-es kezdeti szakasza óta a lakossági áramköltségek 12 havi mozgóátlaga 68 százalékkal emelkedett. Ez meghaladta az inflációt, valamint az ipari és kereskedelmi fogyasztók költségnövekedését.
A The Wall Street Journal szerint a nagyvállalatok igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni a zöldenergiára. A Google, a Microsoft és az Amazon Web Services hatalmas mennyiségű megújuló energiát vásárol a saját energiaellátásához. Mindhárom cég tagja a Clean Energy Buyers Association (Tisztaenergia-vásárlók Szövetsége) nevű szakmai csoportnak, amely a közműszolgáltatókat, köztük a Georgia Powert is ösztönzi a környezetbarátabb működésre.
A szervezet piaci és politikai innovációért felelős vezető igazgatója, Priya Barua elmondta, hogy az ország délkeleti régiójának a nagy részén korlátozottabbak a tiszta energia beszerzésének a lehetőségei. Egyes elemzők viszont úgy vélik, hogy ez megváltozhat, ha a vállalatok nagyobb nyomást gyakorolnak a szabályozókra, és a fejlesztők megállapodásokat kötnek a független energiatermelőkkel. A Georgia Power elmondása szerint igyekszik megoldást találni arra, hogy a kereskedelmi és ipari ügyfelek szerződhessenek vagy megépíthessék a saját, tiszta energiát hasznosító projektjeiket.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Google
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Akármilyen mély politikai megosztottságot élünk is át, hazánk még mindig egy nyugalmas szeglete a nyugati világnak. Szilvay Gergely írása.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Az amerikai elnök és az orosz Biztonsági Tanács vezetője között a tengeralattjárók kapcsán robbant ki ellentét.
Andrej Marocsko katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők már találkoztak hasonló lőszerek kilövésével Szíriában és tapasztalatuk is van a hatástalanításában.
A Tisza Párt elnökének ukrán kém barátja büszke, hogy idegesítheti a magyarokat.
