Macron újabb háborús felvetése ezúttal a francia atomütőerőt érinti

A francia ellenzék határozottan elítélte Emmanuel Macron elnök bejelentését, miszerint kész vitát nyitni egy olyan európai védelemről, amely a nagy hatótávolságú és rakétaelhárító fegyverek mellett nukleáris fegyvereket is érinthet. Macron interjújában visszatért az európai biztonságnak erre a rendkívül érzékeny témájára.  

Hogy szól a javaslat? 

„Támogatom a vita megnyitását, amelynek ki kell terjednie a rakétavédelemre, a nagy hatótávolságú fegyverek indítására és a nukleáris fegyverekre azok számára, akik rendelkeznek velük, vagy akiknek a földjén amerikai atomfegyverek vannak. Tegyünk le mindent az asztalra, és nézzük meg, mi az, ami valóban hitelesen véd minket” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Franciaország megtartja „sajátosságait, de kész arra, hogy nagyobb arányban járuljon hozzá az európai föld védelméhez”. 

A biztonsági kérdésekről azonban folytatódik a párbeszéd Londonnal, nevezetesen az Európai Politikai Közösség (EPC) keretében, amely a francia elnök kezdeményezésére újonnan létrehozott fórum.   

Macron szintén a napokban a Sorbonne-on Európáról tartott beszédében erős Európát és egy hiteles európai védelem létrehozását szorgalmazta a NATO mellett és Oroszországgal szemben, amely sokkal nagyobb fenyegetést jelent az ukrajnai 2022 februári inváziója óta. 

Az atom oszthatatlan 

„Ez jelentheti rakétaelhárító pajzsok telepítését, de biztosnak kell lennünk abban, hogy ezek minden rakétát blokkolnak, és elrettentik az ellenfelet az atomerő alkalmazásától” – fejtette ki az elnök az Ebra Group újságoknak adott interjújában. „Hitelesnek lenni azt is jelenti, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal rendelkezünk az oroszok elrettentésére. Aztán ott vannak az atomfegyverek: a francia doktrína szerint akkor használhatjuk őket, ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik. Már mondtam, hogy ezeknek a létfontosságú érdekeknek van európai dimenziója” – hangsúlyozta. 

Macron a Sorbonne-on tartott beszédében már kitért a francia atomfegyverek kérdésére. „A nukleáris elrettentés Franciaország védelmi stratégiájának középpontjában áll. Ezért lényegében az európai kontinens védelmének lényeges eleme” – mondta, megismételve egy 2020 februárjában tartott, az elrettentésről szóló beszédének egyes aspektusait.  

A jobboldalhoz hasonlóan az LFI, az Elnyomott Franciaország szélsőbaloldali tömörülés is azt hangoztatta parlamenti közleményében, hogy Emmanuel Macron „most újabb csapást mért Franciaország nukleáris elrettentő erejének hitelességére” – tudósított a Le Figaro napilap. 

– bírálta az elnököt az LFI képviselője, Bastien Lachaud védelmi kérdésekben jártas szakértő. 

Jön az ENSZ BT-tagság átjátszása Európának

Thierry Mariani, a Nemzeti Tömörülés európai képviselője szintén kijelentette, hogy „Macron nemzeti veszéllyé válik”. „Az atomfegyverek után Franciaország állandó helye következik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, és azt majd eladják az Európai Uniónak” – hangsúlyozta.  

A spektrum másik végén Marie Toussaint, az európai választásokon a környezetvédők listavezetője, aki az „európai föderális ugrás” mellett van, úgy vélte: ez azt jelentené, hogy „megosztozunk a francia fegyverek hatalmán, és így az atomfegyvereken is”.  

Az európai védelmi rendszer kiépítése régóta Franciaország egyik célja, de gyakran ütközött partnerei vonakodásába, akik a NATO ernyőjét biztonságosabbnak tartják. Az ukrajnai invázió és Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azonban újra felélénkítette a vitát az európai autonómiáról védelmi kérdésekben. 

Macron elnök hajlandó lenne megváltoztatni Franciaország elrettentési doktrínáját, hogy azt az európai védelem számára is elérhetővé tegye? – tette fel a kérdést a Le Figaro egy másik cikkében. Azzal, hogy azt mondta, hogy „Franciaország felelőssége, hogy nukleáris elrettentő képességét Európa rendelkezésére bocsássa”, az elnök egyértelműen szakít a francia elrettentési doktrínával – ez volt már az év eleji stockholmi beszédéről, amelyben szintén érintette az atomütőerő kérdését, a francia ellenzék álláspontja.  

Őrült ötlet 

„Atomerőnk európaizálása őrültség” – jelentette ki Marine Le Pen volt elnökjelölt (RN). Egy másik volt jelölt, Nicolas Dupont-Aignan is aggódott: „Ez a projekt minden szempontból botrányos: 

Az atomsorompó-szerződés értelmében öt ország tartozik az atomfegyver-birtokos hatalmak körébe: az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és Franciaország. Indiának, Pakisztánnak, Izraelnek és Észak-Koreának is van atomfegyverre, de ők nem csatlakoztak a szerződéshez. Mindannyian rendelkeznek a nukleáris elrettentés (nem feltétlenül nyilvános) doktrínájával, amely a kétértelműség és a pontosság paradox kettős elvén alapul.  

Minden szónak jelentősége van 

A nukleáris fegyverek használatának leírásakor minden egyes szót úgy választanak ki és mérlegelnek, hogy üzenetet küldjenek a stratégiai versenytársaknak, és megértessék velük, milyen kockázatot vállalnak agresszió esetén. A megfogalmazás azonban szándékosan homályos, hogy egy potenciális agresszor ne tudja pontosan meghatározni azt a küszöböt, amelynél egy konfliktus a hagyományosból a nukleáris szakaszba lép.  

Franciaországban a nukleáris elrettentés az államfő kezében van, aki egyben a fegyveres erők vezetője is. Ám hagyományosan minden újonnan megválasztott elnök a hivatali ideje alatt beszédet mond, amelyben ismerteti elképzeléseit. Macron 2020. február 7-én szólalt fel ebben a tárgyban: „Ha véletlenül egy állami vezető alábecsülné Franciaország zsigeri ragaszkodását a szabadságához, és fontolóra venné létfontosságú érdekeink megtámadását, legyenek azok bármilyenek is, tudnia kell, hogy nukleáris erőink képesek elfogadhatatlan károkat okozni a hatalmi centrumokban, vagyis a politikai, gazdasági és katonai idegközpontjaiban” – jelentette ki. 

A francia elrettentés európai távlatai 

„Nukleáris erőinket erre a szükséges rugalmassággal és reagálóképességgel konfiguráltuk. Egyetlen, nem megújítható nukleáris figyelmeztetést adunk ki az agresszor államnak: a konfliktus jellege megváltozott, és bevetjük az elrettentő erőt” – fűzte hozzá.  

„Atomerőink saját elrettentő szerepet játszanak, különösen Európában. Létezésükkel erősítik Európa biztonságát, és ebben a tekintetben valóban európai dimenzióval rendelkeznek. Ebben a kérdésben döntési függetlenségünk teljes mértékben összeegyeztethető az európai partnereinkkel való rendíthetetlen szolidaritással. A biztonságuk és védelmük iránti elkötelezettségünk az egyre szorosabbá váló szolidaritásunk természetes kifejeződése. Legyünk egyértelműek: Franciaország létfontosságú érdekei most már európai dimenzióval rendelkeznek” – szögezte le négy éve az elnök. 

Franciaország létfontosságú érdekeinek meghatározását azonban nem tisztázták, hogy a nukleáris küszöb továbbra is homályba vesszen. A francia elrettentő erő európai dimenziója felé való elmozdulás nem Emmanuel Macronnal kezdődött – emlékeztetett rá a Le Figaro napilap. Csak két példa erre: „Nem tudunk elképzelni olyan helyzetet, amelyben az egyik ország létfontosságú érdekei veszélybe kerülhetnek anélkül, hogy a másik ország hasonló érdekei ne sérülnének” – mondta Jacques Chirac 1995-ben.  

„A létfontosságú érdekeink meghatározása nem korlátozódhat kizárólag nemzeti szintre, mert Franciaország nem gondolkodik elszigetelt védelmi stratégiában, még a nukleáris területen sem” – jelentette ki François Hollande szocialista államfő 2015-ben, aki hozzáfűzte: „Ki hihetné, hogy egy olyan agresszió, amely Európa fennmaradását fenyegetné, következmények nélkül maradna?”  

Az ukrajnai válság vonzásában 

Fontos megjegyezni, hogy az európai partnerek nem kérik nyilvánosan a francia védelmet. Legtöbbjüket már fedezi a NATO nukleáris elrettentő ereje. Az elrettentéssel foglalkozó szakemberek azonnal helyretették az elnök beszédét követő félreértelmezéseket. „Messze vagyunk még attól, hogy nukleáris ernyővel védenénk meg az öreg kontinenst. De hasonló a helyzet egy Európára kiterjesztett nukleáris elrettentés kérdésében, mint amilyen a szövetségesekre kiterjesztett elrettentés. Franciaország továbbra is szuverén marad elrettentő ereje felett, de elismeri, hogy létfontosságú érdekei összefonódnak szomszédai érdekeivel” – elemezte a kérdésekkel foglalkozó Héloïse Fayet.  

„Másrészt a javaslat kontextusában változás történt: nem ugyanaz 2020-ban – tehát még Ukrajna előtt – a francia hadtudományi főiskolán, 2024-ben pedig a NATO-hoz csatlakozó Svédországban beszélni a francia elrettentő erő európai dimenziójáról” – tette hozzá az Ifri kutatója.  

Még ha nagyon érzékeny is, a nukleáris elrettentés doktrínája mégis arra hivatott, hogy a fenyegetésekkel összhangban fejlődhessen. Nem meglepő, hogy a hidegháború óta Franciaország alkalmazkodott a stratégiai környezetéhez és az európai partnerekkel való kapcsolatainak erősödéséhez. A francia napilap azonban megállapította: ezek a változások lassúak voltak, hogy ne borítsák fel az elrettentés egyensúlyát.  

Kapcsolódó:

 Címlapfotó: MTI/EPA pool/Christophe Petit Tesson

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.