Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője. A fentiek dacára a havi infláció márciusban csak 0,8 százalékos volt.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője
Márciusban havi alapon 0,8 százalékkal nőttek az árak. A havi drágulást egyrészt az energia, másrészt a szolgáltatások húzták felfelé. Az előbbi esetében az áremelkedés a fogyasztás alakulásától függ, a meleg februári időjárás okozta bázishatás játszhatott benne szerepet, miközben éves alapon a háztartási energia ára 3,1 százalékkal csökkent.
Vagyis a megelőző évnél kevesebben kerültek át a magasabb fogyasztási kategóriába, amelyet az energiahatékonysági intézkedések, illetve az előző évinél kedvezőbb márciusi időjárás is támogatott. A szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,8 százalékkal nőtt, itt elsősorban a telekommunikációs cégek éves átárazását kell kiemelni, amelyet a költségeikkel szemben a megelőző évi infláció figyelembevételével határoztak meg.
Az infláció tehát márciusban az elemzői várakozásoknak megfelelően tovább lassult, és ezzel az áremelkedési ütem már harmadik hónapja alakult a jegybanki toleranciasávon belül.
Emellett kisebb mértékben, 2,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára is, itt ugyanakkor az elmúlt hetek drágulása, amelyet elsősorban a világpiaci kőolajárak alakulása hajtott, a felmérési időszakon túl következett be, vagyis az majd az áprilisi adatban jelentkezik. A legnagyobb bizonytalanságot jelenleg tehát az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet viszont elsősorban nemzetközi tényezők, geopolitikai folyamatok befolyásolnak.
Az élelmiszerek esetében ellenben továbbra sem látható érdemi drágulás, itt egy hónap alatt mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak, míg éves alapon csupán 0,7 százalékkal.
Az élelmiszerek árának közel stagnálását egyrészt a kedvezőbb tavalyi évi mezőgazdasági termés támogatja, másrészt az Árfigyelő rendszer működése is erősíti a versenyt a boltok között.
Márciussal végső soron összességében lezárulhattak az év elején szokásos átárazások, amelynek a mértéke idén visszafogott volt, megfelelt a sokéves átlagnak, amely már előrevetíti, hogy az év hátralévő részében sem várhatók jelentősebb árváltozások.
Előretekintve az áremelkedési ütem májustól kezdődően kismértékben gyorsulhat, ennek az oka a tavalyi havi árcsökkenések bázisba kerülése, amely folyamat egyébként beleillik a nemzetközi trendbe.
Ugyanakkor az infláció gyorsulásának a mértéke várhatóan nem lesz jelentős:
év végéig is csupán 6 százalékig emelkedhet a havi inflációs adat, éves átlagban azonban 5 százalék alatt maradhat a pénzromlás.
A jövő év elején ismét lassulás követhet be az infláció ütemében, a 3 százalék körüli jegybanki célt várakozásaink szerint 2025 nyarán érheti el tartósan. A gyors fizetésemelkedés mellett így az infláció lassulása érdemi reálbér-emelkedést okoz, ez pedig az óvatossági motívum oldódásával a fogyasztás növekedésében csapódhat le.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Noha az infláció maradt ugyanakkora szinten, rendkívül kedvező a háztartásoknak, hogy éves alapon az élelmiszerek közül többnek is mérséklődött az ára: kevesebbe kerül a liszt, a cukor, a kolbász, a tej és a margarin is!
Nő a vásárlóerő, bővül a kiskereskedelem – a családi adócsökkentések és a nyugdíjasok élelmiszerutalványa tovább erősítik a forgalmat.
„Csodálkoznék, ha a két úr fénykorában nem keresett volna szép összegeket – ezek szerint a járulékfizetés nagyrészt elmaradt” – fogalmazott az újságíró.
A kormány összesen 122 milliárd forintot fordít erre a célra.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam.
Az Európai Unió évtizedek óta jól működő Közös Agrárpolitikáját tenné tönkre az Európai Bizottság – tömegtüntetésre készülnek a gazdák.
A német rendőrségi szakszervezet üdvözölte a döntést.
„A magyar gazdaság jövője a jól képzett, felelősen gondolkodó fiatal vezetőkön múlik” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az MCC Alapítvány elnöke, a Mandiner lapigazgatója.
