Éves szinten 5 százalék alatt maradunk – lassul a drágulás, de nem minden téren

Márciusban havi alapon 0,8 százalékkal nőttek az árak. A havi drágulást egyrészt az energia, másrészt a szolgáltatások húzták felfelé. Az előbbi esetében az áremelkedés a fogyasztás alakulásától függ, a meleg februári időjárás okozta bázishatás játszhatott benne szerepet, miközben éves alapon a háztartási energia ára 3,1 százalékkal csökkent.  

Vagyis a megelőző évnél kevesebben kerültek át a magasabb fogyasztási kategóriába, amelyet az energiahatékonysági intézkedések, illetve az előző évinél kedvezőbb márciusi időjárás is támogatott. A szolgáltatások ára egy hónap alatt 1,8 százalékkal nőtt, itt elsősorban a telekommunikációs cégek éves átárazását kell kiemelni, amelyet a költségeikkel szemben a megelőző évi infláció figyelembevételével határoztak meg. 

Az üzemanyagárak alakulása jelent némi kockázatot 

Emellett kisebb mértékben, 2,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára is, itt ugyanakkor az elmúlt hetek drágulása, amelyet elsősorban a világpiaci kőolajárak alakulása hajtott, a felmérési időszakon túl következett be, vagyis az majd az áprilisi adatban jelentkezik. A legnagyobb bizonytalanságot jelenleg tehát az üzemanyagárak alakulása jelenti, amelyet viszont elsősorban nemzetközi tényezők, geopolitikai folyamatok befolyásolnak.    

Az Árfigyelő is hozzájárul az élelmiszerárak kordában tartásához

Az élelmiszerek esetében ellenben továbbra sem látható érdemi drágulás, itt egy hónap alatt mindössze 0,1 százalékkal nőttek az árak, míg éves alapon csupán 0,7 százalékkal.  

Márciussal végső soron összességében lezárulhattak az év elején szokásos átárazások, amelynek a mértéke idén visszafogott volt, megfelelt a sokéves átlagnak, amely már előrevetíti, hogy az év hátralévő részében sem várhatók jelentősebb árváltozások.  

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

Előretekintve az áremelkedési ütem májustól kezdődően kismértékben gyorsulhat, ennek az oka a tavalyi havi árcsökkenések bázisba kerülése, amely folyamat egyébként beleillik a nemzetközi trendbe.  

Ugyanakkor az infláció gyorsulásának a mértéke várhatóan nem lesz jelentős:  

A jövő év elején ismét lassulás követhet be az infláció ütemében, a 3 százalék körüli jegybanki célt várakozásaink szerint 2025 nyarán érheti el tartósan. A gyors fizetésemelkedés mellett így az infláció lassulása érdemi reálbér-emelkedést okoz, ez pedig az óvatossági motívum oldódásával a fogyasztás növekedésében csapódhat le. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.