Míg az USA arról csúsztat, hogy mindig is a teljes szankcionált orosz vagyont akarta lefoglalni, Ursula von der Leyen váratlan militarista kanyarral bevallja, hogy a pénzből nem is az ukrán újjáépítéshez, hanem fegyvervásárláshoz akarnak hozzájárulni.
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
Feszültség kezd kialakulni a G7-ek tagjai, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió között az orosz zárolt jegybanki vagyon elkobzása kapcsán. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen ragaszkodik ahhoz az ötlethez, hogy az egész, mintegy 250 milliárdnyi orosz állami vagyont el kell kobozni, és Ukrajnának kell adni. Lelkesedését cseppet sem osztják azon államok (különösen Franciaország, Olaszország és Németország), amelyek egyetértenek az Európai Központi Bank újabb és újabb figyelmeztetéseivel: egy ilyen lépés teljesen alááshatja az Európába és az euróba vetett pénzügyi bizalmat, ami a valuta értéktelenedését eredményezheti.
Európa lehetséges döntése azért sokkal rizikósabb, mert az Egyesült Államokban heverő orosz pénzek eltörpülnek amellett a több mint 200 milliárd euró mellett, amelyet a belga székhelyű Euroclear vagyonkezelő fagyasztott be az első szankciós körökben. (Vagyis az amerikaiak éppen tét nélkül oktatnak.) A minap a vállalat vezetője is nyugalomra intett, és azt kérte a vezetőktől, felejtsék el azt a képtelen ötletet, hogy a zárolt vagyont szőröstől-bőröstől elkobozzák egy olyan ország újjáépítésére, amely még nagyon is háborúban áll.
Az Euroclear inkább abban az ötletben lenne lelkes (lelkesebb) partner, hogy a zárolt vagyon nyereségének összegét használják fel Ukrajna megsegítésére, igaz, ez „mindössze” 3-4 milliárd euró évente, de sok kicsi sokra megy alapon működhet a dolog, ráadásul a kockázat is lényegesen kisebb, mintha minden szokás- és nemzetközi jogi normának ellentmondva egyszerűen elveszik egy másik állam szuverén vagyonát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az előzetesen beharangozott közös akarat csupán illúzió volt: valójában nincs egység a zárolt orosz vagyonok elkobzásának ügyében. A G7-ek pénzügyminiszterei között minden eddiginél nagyobbak a véleménykülönbségek.
A Politico beszámolója szerint folyamatosan megy az adok-kapok az ügyben: a kizárólag a zárolt vagyon kamatainak felhasználását javasló ötletet az Egyesült Államok melegen üdvözli, majd Janet Yellen közli: jó lesz ez első lépésnek, de a cél változatlanul a teljes orosz állami vagyon elkobzása és Ukrajnának utalása kell hogy legyen.
Washington nem figyel az aggódó hangokra, teljes gépezetét beindította, hogy célját elérje. A sietségnek és az agresszív követelőzésnek igen nyomós oka van. A republikánus többségű Kongresszus tavaly ősz óta blokkolja az Ukrajnának küldendő 60 milliárd dolláros segélyt, annak küldését pedig a mexikói határon az illegális migráció miatt kialakult apokaliptikus helyzet drasztikus és azonnali megoldásához köti – miután feltételeikbe a demokraták nem egyeznek bele, az ukrán pénzek maradnak, ahol vannak, sőt a jelek szerint még az is elképzelhető, hogy már egyáltalán nem jutnak el a címzetthez.
Jobb híján az Egyesült Államok így azt teszi, amihez a legjobban ért: ha nem tudja megoldani a problémát, felszólít valakit, hogy oldja meg helyette.
Jelen esetben ez az Európai Unió lenne, ám Brüsszel érezhetően óvatos ez ügyben, és egyelőre minden előzetes fogadkozás ellenére sem hajlandó bevállalni egy minden jogalapot nélkülöző vagyonelkobzást. Aggodalma jogos: túl azon, hogy soha nem fordult még elő a történelemben és a nemzetközi jogban, hogy egy még háborúban álló országot jóvátételi fizetésre kötelezzenek, a Kreml jól artikuláltan közölte: ha a Nyugat hozzá mer nyúlni a pénzéhez, Moszkva ugyanazt fogja tenni, és elkobozza a nála lévő, hasonló nagyságrendű nyugati vagyont.
Ezt is ajánljuk a témában
Mintegy 300 milliárd dollárnyi zárolt orosz vagyonnal szemez a Nyugat, azon vitázva, hogyan tudná felhasználni azt. A Kreml máris jelezte: ha hozzányúlnak a pénzéhez, Moszkva kegyetlen vérengzést indít majd az Oroszországban lévő külföldi vagyon ellen.
Washington hevesen tagadja, hogy ötlete a teljes elkobzásról egybeesett volna időben a kongresszusi patthelyzettel. Pedig pontosan így történt.
Amíg az Ukrajnába irányuló pénzcsapok nyitva voltak, az Egyesült Államoknak eszébe sem jutott az egész összeg elkobzását javasolni.
Az amerikai kormány magas rangú tisztviselője (természetesen névtelenül nyilatkozva) azonban a Politicónak elutasította a felvetést, és szó szerint azt mondta: a kezdetektől ez volt a terv, „mindig is ezt képzeltük el, mint egyetlen reális lehetőséget Ukrajna újjáépítéséhez”.
Csakhogy ez ebben a formában nettó hazugság. Az orosz vagyon elkobzásának és Ukrajnába küldésének ötletét maga Zelenszkij vetette fel még 2022-ben. A pénzügyi világ szája tátva maradt a döbbenettől, nemkülönben a szankcionáló országok pénzügyminisztereinek. A precedens nélküli, óriási kockázatot maga után vonó felvetést maga Janet Yellen hessegette el, aki több alkalommal kifejtette: „Teljesen természetes, ha az ukrajnai pusztítás után az újjáépítés költségeit Oroszországtól várja valaki, az orosz jegybanki vagyon elkobzása ugyanakkor jogilag nem lehetséges az Egyesült Államokban”.
Szó sincs tehát arról, hogy az Egyesült Államoknak mindig is ez lett volna a terve, ahogyan arról sem, hogy már a háború alatt megpróbálja lenullázni az orosz állami számlát. Janet Yellen friss harciassága egyszerűen annak köszönhető, hogy a Fehér Ház csekkjei elfogytak, a háborút azonban továbbra is megpróbálja finanszírozni – más pénzéből.
Az Európai Unióban is teljes a zűrzavar. A tagállamok közötti törésvonalak a zárolt vagyon ügyében is megmutatkoznak. Ami bizonyos: jelen pillanatban (természetesen Németország és Franciaország hathatós ellenállásának köszönhetően) Brüsszel nem próbálkozik teljes elkobzással. A legújabb ötlet az, hogy a moszkvai jegybank pénzét hitelfedezetként őrzik tovább, és majd valamikor a háború után, amennyiben a Kreml nem hajlandó az ukrán újjáépítést támogatni, felhasználják. (Addig kitalálják a jogi hátteret is hozzá.)
A fagyasztott pénz éves nyereségéből származó 3–4 milliárd euró közötti összeg elköltésével kapcsolatban még vannak súrlódások a tagállamok között, de ez még mindig az elfogadhatóbb ötletek közé tartozik. Miután elég sokan felvetették a kérdést, hogy mit kezd majd Ukrajna a háború után ilyen kevés pénzzel, amikor az újjáépítési költségek a kalkulációkban már most az 500 milliárd dollár felé közelítenek, az Európai Bizottság elnöke húzott egy olyan meglepőt, amit a jelek szerint egyelőre nem is egyeztetett senkivel, csak bedobta a közösbe, hátha kisül belőle valami.
Ursula von der Leyen február végén úgy fogalmazott:
itt az ideje a párbeszédnek arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereséget Ukrajnának szánt katonai eszközök közös vásárlására használjuk fel.
Vagyis hirtelen semmivé vált az Ukrajna újjáépítéséről szóló hangos és asztalt verő kommunikáció, elnémult a „fizessen az agresszor a rombolásért” csatakiáltás.
Mindebből mára fegyvervásárlási projekt lett, amellyel az Európai Unió (ha sor kerül rá) építés helyett még nagyobb romhalmazt varázsol Ukrajnából, pedig az ország felén gyakorlatilag már nincs is mit elpusztítani.
A brüsszeli vezető ráadásul a saját maga által szentesített alapelvet köpte le: a Bizottság korábban több ízben jelezte, hogy a zárolt vagyonok nyereségéből létrehozott alapot nem lehet majd fegyvervásárlásra fordítani. Nem is lesz könnyű dolga, több olyan tagállam is van, amely nem fog beleegyezni abba az ötletbe, hogy az orosz pénzt magába a háborúba forgassák vissza.
Ami az amerikai akaratot illeti: amennyiben a Kongresszus továbbra is megmakacsolja magát, Washington egyre agresszívebben fogja követelni Brüsszeltől, hogy engedelmeskedjen. Ami pedig Brüsszelt: most vált nyilvánvalóvá, hogy az ukrán győzelembe vetett hit már a nyílt kommunikációban is hazugságra épül. Az orosz zárolt vagyon elkobzásának, illetve katonai felhasználásának elgondolása mindenesetre mindkét fél totális tanácstalanságát és kétségbeesését tükrözi.
Kapcsolódó:
Fotó: Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbeszélést folytat a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. március 10-én.
MTI/EPA/Pool/UPI/Bonnis Cash
***
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Dobsa István a Mandinernek arról beszélt: Kárpátalja gazdasága különösen érzékenyen reagálna arra, ha megszüntetnék a stratégiai jelentőségű cégek dolgozóinak hadkötelezettség alóli mentességét.
A védelmi tárca kiemelte, hogy a támadás válasz volt az Oroszország területén elkövetett ukrán „terrortámadásokra”.
A miniszterelnök és az EU vezetése is a magyar kisebbségi jogok fontosságáról beszél, ám eddig a kárpátaljai magyarságot senki sem kereste meg hivatalosan.
Korábban úgy tűnt az oroszok nem akarnak tárgyalóasztalhoz ülni.
A lap nagyon pozitív jelnek tekinti Ukrajna uniós csatalkozásával kapcsolatban azt, hogy az új magyar kormány kedden az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről fog tárgyalni az ukránokkal.
Egy talált drón alkatrészeit rakodta be az autójába két civil az ukrajnai Putyivl közelében.
Nem ilyen búcsút képzelt el magának…
A sokszor „feljelentőemberként” emlegetett Tényi bejelentése mentén ismeretlen elkövető ellen nyomoz a hatóság.
