A termékenységi ráta csökkenésében már eddig is „világbajnok” Dél-Korea tavaly minden rekordot túlszárnyalt: tavaly egy szülőképes nőre 0,72 gyermek jutott. Ez a tendencia már két évtizede tart, és a demográfiai szakértők szerint még mindig van lejjebb. A gazdasági sikertörténetet magáénak tudó, látványos technológiai fejlődést felmutató ország kön
A szerző a Makronóm Intézet elemzője.
A napokban Dél-Koreában valóban sokkoló számok láttak napvilágot. Az ázsiai ország, amely eddig is világrekorder volt a születések számának csökkenésében, tavaly felülmúlta önmagát. A termékenységi ráta, vagyis az a gyermekszám, amennyit egy nő a termékeny időszakában szülhet, 2022-hez képest 0,06 ponttal, 0,72-re csökkent.
„Ez a legrosszabb érték a statisztikák 1970-es összeállítása óta.
Az OECD-országok (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) között Dél-Korea az egyetlen, ahol a termékenységi ráta egy alatt van.
A tavaly mért szint még a felét sem éri el a 37 gazdaságilag fejlett ország átlagának, amely szerint ezekben az államokban 2021-ben egy nőre 1,58 gyermek jutott” – jegyezte meg a Hankyoreh dél-koreai lap.
Ugyanez vonatkozik a születések számára is, amely 2022-höz képest 19 200-zal csökkent, így 2023-ban 230 ezret ért el. Ez a szám demográfiai sokkot tükröz, ugyanis 2017-ben még 300 ezer születést regisztráltak. Ami még rosszabb, a házasságkötések csökkenése, ami erősen egybevág a születések számával. A dél-koreai hatóságok becslése szerint a termékenységi ráta 2024-ben tovább fog zsugorodik, várhatóan 0,68 lesz.
A dél-koreai kormány 2006 és 2021 között 280 ezer milliárd vont (mintegy 193 milliárd euró) fordít a mérséklődő születési arányszám leküzdésére. „Ha a demográfiai csökkenés nem állt meg, annak
sok szakember szerint az az oka, hogy változatlanul fennmaradtak azok a társadalmi-gazdasági struktúrák és a társadalom kultúrája, amely visszatartja a dél-koreaiakat a házasságkötéstől és a gyermekvállalástól”
– így érvelt a Hankyoreh.
A kormány ezért erőfeszítéseket tett a gyermekvállalással és -neveléssel járó költségek csökkentésére, „de ez nem vezetett a munkaidő mérsékléséhez vagy a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségek felszámolásához. Olyan reformokhoz, amelyek lehetővé tették volna a dél-koreaiak számára, hogy a munka mellett is vállaljanak gyermeket” – folytatta a napilap.
A Dél-Koreában bekövetkező mély demográfiai hanyatlás előre jelzett katasztrófájával és azzal szembesülve, hogy az állami hatóságok nem képesek ösztönözni a termékenységet, az ország egyes vállalatai bónuszokat kínálnak azoknak az alkalmazottaiknak, akik gyermeket szülnek. A csekk akár több tízezer eurót is érhet.
Dél-Korea „egzisztenciális válsággal” néz szembe – idézte Lee Joong-keun, a Booyoung csoport főnöke szavait a The Washington Post. Az ok: az ország zuhanó termékenységi rátája. Ennek orvoslására az építőipari csoport vezetője úgy döntött, hogy 100 millió von, azaz közel 70 ezer euró (mintegy 28 millió forint) bónuszt ad minden olyan alkalmazottnak, aki gyermeket szül.
Összesen – írja az amerikai napilap – 4,85 millió eurónak megfelelő összeget fizettek ki a Booyoung dolgozóinak a 2021 óta született 70 baba után. Más nagy koreai vállalatok, például az autóipari óriás Hyundai és a fémgyártó Posco 3 millió von (valamivel több mint 2000 euró) bónuszt kínál alkalmazottainak minden egyes megszületett baba után.
Az egymást követő kormányok gyakorlatilag mindent megpróbáltak, hogy rávegyék a nőket a gyermekvállalásra, de eredménytelenül: támogatott lakhatás az ifjú házasoknak, kedvezményes szülés utáni ellátás a fiatal anyáknak, 2000 eurós babatámogatás minden újszülött után – ám mindez nem igazán helyénvaló egy olyan országban, ahol az állami támogatást csontig leépítették.
A helyzet egyértelműen aggasztó: az ország jelenleg 51,6 milliós lakossága belátható időn belül 30 százalékkal, 36 millióra csökkenhet – szögezte le a The Washington Post. A zsugorodó hazai piac, az elöregedő népesség miatti gazdasági lassulás és a súlyos munkaerőhiány miatt a dél-koreai vállalatoknak komoly vesztenivalójuk van, ha nem tesznek semmit a katasztrófa megállítása érdekében.
A helyzet egyik oka „a nők által elszenvedett stressz, akik óriási társadalmi nyomással és munkahelyi diszkriminációval szembesülnek, ha gyermekvállalás mellett akarnak karriert csinálni.” Az amerikai lapnak nyilatkozó szöuli szociológiaprofesszor, Joon In-jin továbbra is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a vállalati pénzügyi ösztönzők kedvező hatással lehetnek-e a termékenységre. Már csak azért is, mert a kis- és középvállalkozások számára ez a fajta bónusz nem megvalósítható. A szakértő szerint a probléma kulcsa mindenekelőtt a dél-koreai vállalati kultúrában rejlik, amelyet a férfiak uralnak: „A koreai nők több gyermeket vállalnak, ha ezért nem kell feláldozniuk a karrierjüket.”
A közelmúltban közzétett munkaügyi minisztériumi jelentés szerint a dél-koreai vállalatok csaknem fele még mindig bünteti azokat a munkavállalókat – férfiakat és nőket egyaránt –, akik szülői szabadságot vesznek ki.
A csökkenő születésszám, a csökkenő népesség és a felgyorsult öregedés miatt Szöul példátlan válsággal néz szembe, amelynek gazdasági, társadalmi és kulturális következményei felmérhetetlenek. Sürgősen megoldást kell találni – figyelmeztetett a Hankyoreh21 helyi hetilap.
Itt egy elrettentő számsor, amely nem akar megszakadni: 2017-ben 1,05; 2018-ban 0,98; 2019-ben 0,92; 2020-ban 0,84; 2021-ben 0,81, majd 2023-ban 0,72, és még van lejjebb. Ez a termékenységi ráta alakulása a Koreai Köztársaságban.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint a demográfia fenntartásához szükséges minimális termékenységi arányszám 2,1 lenne, ami közel háromszorosa az ország jelenlegi mutatójának. Ha ez egyszer meghaladja az egyet, a születések éves száma harminc év alatt a felére csökkenhet. A másik rátahatár 1,3 alatt van, ami rendkívül alacsony, és Dél-Koreában 2002 óta jellemző.
A jelenség azért is aggasztó, mert már hosszú ideje tart, és a vártnál gyorsabban romlik. Az 1948-as államalapítás óta először 2021-ben csökkent a népesség (a mai több mint 51 millióra), ami egy 2016-os becslés szerint 2029-ig, sőt 2032-ig nem volt várható. De a mai 2030-ra vonatkozó előrejelzés katasztrofális.
Az Oxford Institute of Population Ageing Dél-Koreát említette mint az első olyan országot, amelyik eltűnik. Cso Joung-tae demográfus, a Szöuli Nemzeti Egyetem professzora szerint: „Az egy alatti termékenységi arányszámot már régóta valószínűtlennek tartják, hacsak nem történik járvány vagy háború.
A demográfiai hanyatlás gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásai nem látszanak azonnal, de amikor a kritikus küszöbértéket meghaladják, nagyon nehéz lépéseket tenni, és a polgárok életminősége súlyosan romlani kezd. Dél-Korea minden bizonnyal elérte ezt a küszöböt.”
Ezt is ajánljuk a témában
Újra a figyelem középpontjába kerül a napokban a nemzetközileg is elismert magyar családtámogatási intézményrendszer. A héten Budapesten megrendezésre kerülő Demográfiai Csúcs kapcsán megnézzük, hogy a kedvezőtlen trendek megfordítása terén hogy áll Magyarország.
Az elmúlt húsz évben a dél-koreai kormány mintegy 200 ezer milliárd vont, mintegy 14,3 milliárd eurót fordított a gyermekvállalás ösztönzésére. A központi és helyi hatóságok nem kevesebb mint kétezer intézkedést hoztak ugyanezzel a céllal. Miért romlik a helyzet mindezen erőfeszítések ellenére?
„A demográfiai hanyatlásnak gyakran több gazdasági, társadalmi és kulturális oka van. A megoldást ezért nem könnyű megtalálni – magyarázta Kim Csang-sun, a Koreai Népesedési, Egészségügyi és Jóléti Szövetség elnöke. –
Talán a legalapvetőbb probléma az, hogy a fiatalabb nemzedéket kevésbé a remény, mint inkább a saját jövője aggasztja.”
A házasságkötések száma is csökkent, az 1996-os 430 ezerről 2016-ra 280 ezerre, és tavalyelőtt esett először a 200 ezres határ alá. A helyi statisztikai hivatal által közzétett tanulmány szerint a koreaiak már nem érzik annyira szükségét a gyermekvállalásnak, mint korábban. Ez a vélemény minden korcsoportra érvényes, a 10–19 évesek 60, míg a 20–29 esztendősek 52,5 százaléka gondolja úgy, hogy jól megvan gyerkőcök nélkül.
Ha figyelembe vesszük, hogy a demográfiai változások nemzedékenként, azaz körülbelül harminc év alatt előre jelezhetők, akkor
a jelenlegi helyzet magyarázatául az 1980-as évek demográfiai politikáját tekinthetjük
– állapította meg a Hankyoreh21. Az 1960-as években egy országos kampány ezzel a jelmondattal figyelmeztetett: „Ha továbbra is gyermeket vállalunk, nyomorban maradunk.”
A hat körüli termékenységi ráta akkoriban még egy elmaradott ország számára is magasnak számított, és gyakran egyetlen embernek kellett gondoskodnia egy nagy családról. A nemzetgazdaság fejlődése miatt aggódva a kormány a születések korlátozására irányuló politikát vezetett be, amelyet az 1970-es, sőt még az 1980-as években is folytatott.
Ekkor a bevezetett intézkedések meghozták a gyümölcsüket: a termékenységi ráta 1983-ban 2,1-re csökkent. A közgazdászok és a hatóságok szilárdan hittek Thomas Malthus (1766–1834) brit közgazdász elméletében, aki azt jósolta, hogy a népességszám ellenőrizetlenül exponenciálisan fog emelkedni, míg az erőforrások csak aritmetikusan nőnek. A születések korlátozására irányuló politikát egészen 2005-ig nem kérdőjelezték meg, csupán akkor, amikor a termékenységi ráta 1,08-ra csökkent.
Egyesek perspektívába helyezik a mostani jelenséget, azzal érvelve, hogy egy nem is olyan nagy, körülbelül 100 ezer négyzetkilométeres országban több mint elég koreai van. A születések számának csökkenése azonban komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár. A zsugorodó népesség munkaerőhiányhoz, fogyasztáscsökkenéshez és végső soron alacsonyabb növekedéshez vezet.
A jelenlegi szociális rendszer, amelyet alapvetően a demográfiai bővülés időszakára terveztek, szintén felborul. A születések számának a visszaesése közvetlenül összefügg a népesség elöregedésével. Dél-Korea már nemcsak egy elöregedő társadalom, hanem az idős emberek társadalma is.
A jelenlegi folyamat következményeként 2040-ben száz dolgozó 60 idős embert fog eltartani, 2065-ben pedig százat. Ezáltal nem lesz elég pénz a szükségleteik kielégítésére. Az országban a 65 év felettiek körében már most is nagyon magas a szegénység aránya, az egyik legrosszabb az OECD-ben. Mivel egyre kevesebb a fiatal és egyre több az idős, a koreai statisztikai hivatal előrejelzése szerint az idősgondozás terhei a következő ötven évben háromszor magasabbak lesznek, mint a nemzetközi átlag.
A házasságkötés és a gyermekvállalás egyéni döntés. Az állam által bevezetett ösztönzők és korlátozások az állampolgárok alapvető jogai elleni támadást jelentenek. Mit kellene tehát tenni? A szakértők mind hosszú távú politikát sürgetnek. A társadalomnak úgy kell fejlődnie, hogy a fiatalok természetes módon jussanak arra a meggyőződésre, hogy a családalapítás jó döntés.
„Konkrét és koherens intézkedések hálózatát kell létrehoznunk, amelyek az élet különböző szakaszaira terjednek ki, a születéstől az öregkorig” – mondta Kim Csang-sun. Cso Joung-tae ehhez hozzáfűzte: „A jövőnk közvetlenül kapcsolódik a demográfiai problémához. Nagyon fontos, hogy előre lássuk annak hatását. A babyboomerek tíz éven belül elhagyják a munkaerőpiacot. Ha nem készülünk fel rá, akkor katasztrófa felé tartunk.”
Az öngyilkosság a dél-koreai tizenévesek körében a vezető halálok, de az idősebbek nagy részét is érinti. A hongkongi South China Morning Post lap oknyomozást szentelt ennek a jelentős problémának, amelyet helyben eufemisztikusan „végső választásnak” neveznek, és sok mindent nem mondanak ki róla.
Az elmúlt évtizedben több tízezer dél-koreait hívtak meg arra, hogy eljátsszák a saját temetésüket. A lap videós anyaga az egyik ilyen felkavaró szertartással kezdődik. A célja egyértelmű: az öngyilkos hajlamú embereket visszatartani attól, hogy véget vessenek az életüknek.
Az országban a legmagasabb az öngyilkossági ráta az OECD-államok között. A 100 ezer emberre jutó évi 24,5 öngyilkossággal Koreát még jobban sújtja ez a probléma (évente 12 495), mint a szintén komolyan érintett Japánt, ahol 100 ezer emberre 15,4 ilyen haláleset jut. Egyetlen korcsoportot sem kerül el ez „a járvány”: míg 2011 óta az öngyilkosság a tinédzserek körében a vezető halálozási ok, addig 2022-ben 100 ezer 40–50 évesből 29 ölte meg magát. Ez az arány a 80 éves és idősebb dél-koreaiak körében kétszer magasabb.
A legfiatalabbak esetében a magyarázat az iskolai és munkahelyi sikerek iránti nyomásban rejlik – írta a hongkongi újság: „A gyerekek rendkívüli presszió alatt állnak, hogy olyan jegyeket szerezzenek, amelyek garantálják számukra a belépőt egy jó egyetemre, majd egy stabil, jól fizető állást. Már korán, egész kisgyermekkorban 36 százalékuk magánoktatásban részesül.”
Sok idős szenved az elszigeteltségtől. A gyors gazdasági fejlődés és a neoliberalizmus térnyerése után – magyarázta az újság – a dél-koreai társadalom eltávolodott a konfucianizmus hagyományos értékeitől. Ez pedig a családi kötelékek gyengüléséhez vezetett, mivel a személyes kiteljesedés elsőbbséget élvez a közösségi érzéssel szemben, ami egykor szilárdan gyökerezett a nemzeti értékekben.
Az egyedül élő idősek száma 2023-ban rekordot döntött. Ez az egyre növekvő magányosság a depresszió és ennek következtében az öngyilkosságok emelkedéséhez vezet. Egy másik fontos tényező – tette hozzá a South China Morning Post – az idősek bizonytalan helyzete: 43,8 százalékuk, tehát majd minden második a szegénységi küszöb alatt él. Ez megint csak a társadalom gyors átalakulásának az egyik következménye. Mivel az idősekről hagyományosan a családjuk gondoskodott, a nyugdíjra való megtakarítás nem része a kultúrájuknak. Az öngyilkosság témája azonban még mindig tabu a dél-koreai társadalomban, ahol nagyon keveset beszélnek erről.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Erdélyben az Országgyűlés elnöke.
Bármi nehézség van az életemben, tudom, hogy meg tudom oldani.
A görbe tükör veszélyes, torzít, és mostanában láthatóan Kína gyengeségeit nagyítja fel.
A Koreai Néphadsereg vezérkara az intézkedést a Dél-Koreában tartott hadgyakorlatokra adott válaszként jelentette be.
Hogyan alkalmazkodik a már háborúkban formálódó új világrendhez Dél-Korea? Mit tenne, ha Tajvant vagy őket támadás érné? Park Jin volt dél-koreai külügyminisztert kérdeztük!
A román miniszterelnök szerint nem elég pénzzel támogatni az emigrációban élő románok hazatérését.
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
