A magyar családtámogatási rendszer célja: megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat

A nemzetközileg is elismert magyar családtámogatási intézményrendszerről a héten Budapesten megrendezésre kerülő Demográfiai Csúcson is szó esik majd. Így, némiképp elébe menve az eseményeknek idézzük fel, hogy a magyar rendszerben a nyár elején milyen fontos változások történtek, illetve a kedvezőtlen demográfiai folyamatok terén milyen a hazai helyzet, és a kedvezőtlen trendek, tendenciák megfordítása terén eddig milyen eredményeket értünk el.  

Mint emlékezetes, a  június 22-i kormányinfón elhangzottak szerint megemelik a falusi CSOK és a babaváró támogatás keretösszegét, a kedvezményezettek körét viszont szűkítik: a városi CSOK-ot – főként a kiugróan magas banki kamatok miatt – megszüntetik, de ezzel párhuzamosan – várhatóan a 2024-es évtől – új támogatási formát dolgoz ki az illetékes minisztérium az ötezer fő feletti települések részére. 

A babaváró támogatás esetében a kormány arról döntött, hogy az eddig felvehető összeget 10 millió forintról 11 millió forintra növeli, de egyben szigorítja a támogatás felvételére vonatkozó szabályokat: 2024. január 1-jétől kizárólag azok a házaspárok vehetik fel az immár megemelt összegű babaváró támogatást, ahol a feleség nem töltötte be a harmincadik életévét. A kormány meghatározott egy átmeneti időszakot is 2025. január 1-jéig, amikor azok a házaspárok is még jogosultak a támogatás felvételére, ahol a feleség harminc és negyven év között van és gyermeket vár. A babaváró támogatásra vonatkozó döntés hátterében az áll, hogy a kormány ezzel akarja ösztönözni a házaspárokat, hogy a házasságot követően minél előbb – lehetőleg a harmincadik életév betöltése előtt – vállaljanak gyermeket. 

A babaváró támogatás a Családvédelmi Akcióterv keretében 2019. július 1-je óta segíti a fiatal házaspárokat. Maga a támogatás bankfiókokban igényelhető – 2024. január 1-jétől pedig már – maximum 11 millió forint kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön formájában. A támogatás törlesztőrészlete kedvező, legfeljebb havi 50 ezer forint, a futamidő 5-20 év. Amennyiben a támogatás felvételét követő 5 éven belül legalább egy gyermek születik, abban az esetben 3 évig felfüggesztik a törlesztőrészlet fizetését. Minél több gyermek születik meg minél hamarabb, annál kedvezőbbek a feltételek. Ha a támogatás felvételét követő 5 éven belül megszületik a második gyermek is, akkor újabb 3 évre szüneteltetik a törlesztést, ráadásul elengedik a fennálló tartozás 30 százalékát. Végül, ha a harmadik gyermek is megszületik, akkor a teljes fennálló tartozást elengedik. 

A cél a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása 

Mindez azt a kormányzati szándékot tükrözi, hogy fokozatosan megfordítsák a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Az elmúlt 4 évben – amióta létezik a családtámogatás ezen formája – igaz, hogy nagy népszerűségnek örvendett a babaváró hitel, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez a része a családtámogatási intézkedéscsomagnak csupán a népességfogyás lassítására volt elegendő. Erről visszaigazolást nyerhetünk, ha jobban megvizsgáljuk a teljes termékenységi arányszám Magyarországra vonatkozó számait, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesített. 

Magyarországon egészen az 1990-es évektől kezdődően fokozatosan csökkent a termékenység, mely 2011-ben érte el a mélypontot (1,23), majd ez 2016-ra valamelyest emelkedett (1,43), az ezt követő 3 évben pedig stagnálás következett. Egy évvel a Családvédelmi Akciótervet követően – 2020-ban – a termékenység sok éves csúcsra (1,56) emelkedett. Igaz, hogy ez önmagában pozitív fejlemény, de kontextusba helyezve ez 26 százalékkal marad el a reprodukciós szinttől (2,1).  

1990-ben még csupán 11 százalékkal maradtunk el a reprodukciós szinttől, az azóta bekövetkezett romlásból pedig kiolvasható, hogy a családtámogatási intézkedések mellett is csupán lassítani sikerült a népesség fogyását, hiszen az továbbra is fokozatosan öregszik. 

Mivel a termékenység alacsony szintje visszavezethető arra, hogy fokozatosan kitolódott a gyermekvállalás, illetve a vállalt gyermekek száma, érthető, hogy a jogalkotók a babaváró támogatás felvételére vonatkozó szabályozás szigorításával válaszoltak.  Mindebből az következik, hogy – akaratukon kívül – az eredetileg tervezettnél kevesebb gyermeket tudnak vállalni, és a magyar társadalomban kialakult ún. termékenységi minta hatást gyakorol a jövő generációjának gyermekvállalási magatartására is. 

Nemzetközi kitekintés – Magyarország európai összevetésben a termékenységet tekintve a középmezőnyben van 

A teljes termékenységi arányszám tekintetében a hazai adatokat érdemes összevetni más országok adataival, itt a minél szélesebb összehasonlítás kedvéért nem csupán az európai uniós tagállamok adatait vettem számításba. Az alábbi ábra esetében a legfrissebbek a 2021-es adatok, de voltak országok, ahol csupán 2018-as (Egyesült Királyság, Fehéroroszország), 2019-es (Törökország, Koszovó, Örményország, Azerbajdzsán, Ukrajna) vagy éppen 2020-as (Grúzia) adatok álltak rendelkezésre. 

 A térkép jól szemlélteti, hogy Magyarország nem teljesít rosszul (középmezőnyben helyezkedünk el), de ezzel közel sem lehetünk elégedettek, ahogy a térképen jelzett országok egyike sem. Mindegyik fenti ország a reprodukciós szint (2,1) alatt teljesít, így az éppen aktuális népességszámot sem tudják szinten tartani. Mindez a gazdasági növekedéstől kezdve, a munkaerőhiányon át egészen a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságáig számos problémát vet fel, amelyekkel ezeknek az országoknak szembe kell nézniük a jövőben, persze csak ha a termékenység továbbra is a reprodukciós szint alatt marad. 

Házasságkötések és válások – a pandémia alatt csökkentek a számok 

Visszatérve a hazai adatokra, az 1. ábrán jól látható, hogy 2021-re tovább emelkedett a termékenység (1,59), de 2022-re ez visszaesett (1,52), ami nagyrészt magyarázható a koronavírus-világjárvány nyomán bevezetett karanténkötelezettséggel és az egyéb korlátozásokkal. A pandémia jelentette gazdasági bizonytalanságok közepette a széles körű családtámogatási intézményrendszer fenntartása ellenére csökkent a gyermekvállalási kedv, amelyre a 2022 februárjában a szomszédunkban kirobbant orosz–ukrán háború sem hat ösztönzőleg. Ez a várakozások szerint meg fog látszani a 2023-as termékenységi adatokban is. Mindezek a tényezők egyébként a házasságkötések és a válások számának alakulásában is jól nyomon követhetők. 

 A fenti ábrán látszik, hogy 2001-hez képest 2022-re a házasságkötések és a válások számában is jelentős változások következtek be. Előbbi 2017 és 2021 között folyamatos növekedést, utóbbi 2007 és 2014 között folyamatos csökkenést mutatott. 2021-ről 2022-re azért csökkenhetett a házasságkötések száma, mert a pandémia alatt bevezetett korlátozások részét képezte, hogy nem lehetett esküvőket tartani. 2019 és 2021 között viszont érdemi növekedést láthatunk a házasságkötésekben, amihez az is hozzájárulhatott, hogy többek között a babaváró támogatás felvétele megköveteli a házastársi viszonyt. 

Eddig több mint 100 ezer gyermek születését segítette a babaváró támogatás 

A fentiek alapján maga a 2019-ben elindított Családvédelmi Akcióterv és annak szerves elemeként a babaváró támogatás jelentős segítséget jelentett a magyar családoknak, pénzügyi mozgásterük növelésében és a gyermekvállalásban egyaránt.  

  Mivel a negatív demográfiai trendeket az akcióterv és a babaváró támogatás önmagában nem tudta megfordítani, valamint a pandémia és az orosz–ukrán háború is jelentős változásokat hozott a magyar emberek mindennapi életébe, a kormány igyekezett a hétköznapi élethez igazítani a családtámogatási rendszert. Többek között ezért következhetett be a szigorítás a támogatás felvételének feltételeiben.  

A  gyermekvállalás időpontja nagyon kitolódni látszik, ezért önmagában előremutató szándék a minél előbbi gyermekvállalás állami ösztönzése. A kormány részéről maga a lépés logikus már csak azért is, mert 30 év alatt sokkal inkább van szüksége segítségre a fiatal pároknak az életben való elinduláshoz. A 30-as évek második felében már azért döntően rendelkezésre áll egy jelentősebb megtakarítás, így ebben a korban már kevésbé fontos, hogy ezt a folyamatot az állam is segítse. 

A kormányzati szándék – gyermekvállalás a harmincadik életév előtt 

Éppen a fenti okok miatt döntött a kormány bizonyos korrekciókról a babaváró támogatás esetén. Ezzel szeretnék ösztönözni a mielőbbi gyermekvállalást, lehetőleg már a harmincadik életév betöltése előtt. A jogalkotók döntésével kapcsolatban érdemes megvizsgálni az eddigi és a várható trendeket, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a kormányzati elvárás mennyire van távol vagy éppen közel a valósághoz. 

Ide vonatkozóan reális képet kaphatunk, ha megnézzük, illetve összevetjük, hogyan alakult a nők átlagos életkora az első házasságkötéskor, továbbá az első gyermek születésekor. 

 A fenti ábra szemlélteti, hogyan alakult az első házasságkötések esetén a nők átlagéletkora 2001-től egészen 2021-ig (2022-es adatok nem álltak rendelkezésre). Míg 2001-ben 25,2 volt a nők átlagos életkora az első házasságkötéskor, addig ez 2021-ben már meghaladta a 30-at (30,2), tehát 20 év alatt 5 évvel tolódott ki az átlagéletkor ebben a vonatkozásban. Ebben nagy jelentőséget tulajdoníthatunk magának a korszellemnek is. Habár a házasságkötések száma magasnak mondható, maga a házasságkötés a fiatal párok esetén nem élvez prioritást, sokan csak akkor folyamodnak házasságkötéshez, mikor már van egy fix anyagi hátterük egy szintén fix és jól fizető állással. Ezek pedig azért fontosak a fiatal párok számára, mert egy házasságkötés, esküvő adott esetben hatalmas kiadásokkal is jár. A házasság végső soron a gyermekvállalásnak nem, ám a babaváró támogatás igénybevételének feltétele . Ebből tehát az látszik, hogy kormányzati szándék ezt a tendenciát, közfelfogást megfordítani, hiszen ha valaki minél előbb házasságot köt, akkor előbb nyílik meg a fiatal házaspár számára – többek között – a babaváró támogatás felvételének lehetősége, ebből fakadóan pedig előrébb hozhatóvá válna maga a gyermekvállalás is. Ez lehet tehát a házasságkötések szempontjából a kormányzati indíték a babaváró támogatás feltételeinek szigorításában. 

De hogyan alakul az átlagéletkor az első gyermek születése esetében? 

A KSH ide vonatkozó számai alátámasztják, hogy a nők átlagos életkora az első gyermek születésekor nagyjából együtt mozog az első házasságkötéskor fentebb már részletezett átlagos életkorral. Míg 2001-ben az első gyermek születésekor 25,3 volt a nők átlagos életkora, addig 2022-re ez majdnem 30 évre (29,17) toldódott ki. Ebben szintén okként jelölhetjük meg a korszellemet és a fiatal nők esetében a karrierszemlélet elterjedését. A közgondolkodás szerint: a gyermekvállalás jelentős kiadás, nem megtérülő befektetés, ráadásul hátrány is a karrierépítésben. Emiatt tolódhatott ki közel 30 éves korig az első gyermek vállalása, mivel ekkor már főszabályként biztos anyagi hátteret, munkát és karriert tudhatnak a hátuk mögött, amire biztonsággal lehet alapozni. A kormányzati szándék ebbe próbál beavatkozni: a nők lehetőleg 30 éves koruk előtt vállaljanak gyermeket, de kétséges, hogy önmagában a babaváró támogatás 11 millió forintra való emelése az eddig kedvező feltételek mellett hozzá tud járulni a közfelfogás, közgondolkodás megváltoztatásához. 

Érdemes összevetni a két szempontot (első házasságkötés, első gyermek születése) 

A fenti ábra igazán sokatmondó, hiszen tisztán látszik a trendforduló. Míg 2001-től egészen 2007-ig az volt jellemző, hogy az első házasságkötés átlagéletkort tekintve együtt mozgott vagy kicsivel megelőzte az első gyerek születését, addig 2008-tól kezdve ez megfordult, a kettő közti olló fokozatosan nyílt, és ma már egyöntetűen megjegyezhetjük, hogy átlagéletkorban az első gyermek születése nagyjából 1 évvel előzi meg az első házasságkötést. 

Ha pedig abból indulunk ki, hogy az első gyermek születése megelőzi a házasságkötést, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy maga a babaváró támogatás nem volt ösztönzője a gyermekvállalásnak, mert  a házasságkötés előtt született meg, és csak ez után került sor házasságkötésre, ami a támogatás felvételének feltétele. 

Konklúzió – logikus kormányzati lépés 

Összességében értékelve a kormányzati szándékot, a június 22-i kormányinfón bejelentett korrekciók a babaváró támogatással kapcsolatban logikus és érthető lépések a kormányzat részéről. A pandémia, az orosz–ukrán háború, a magas banki kamatok, a magas ingatlanárak és a rendkívül magas infláció miatt szükség volt a családtámogatási rendszer korrekciójára, hogy azt a mindennapi élethez igazíthassák. A babaváró támogatás igénybevétele tekintetében a meghatározott szigorítás logikus lépés,  

és a KSH adatai szerint már átlagban közelít a harmincadik életévhez. Érthető a kormányzati logika, de a nők átlagos életkorát figyelembe véve a babaváró támogatás és a CSOK átalakítása önmagukban aligha eredményezik a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását, az eddigiek alapján is csupán az elöregedés lassulása következett be. Az adatokból az is látszik, hogy ma már a közfelfogásban az első gyermek születése amellett, hogy időben kitolódik, nem feltétele a házastársi viszony. Az adatok szerint átlagosan nagyjából 1 évvel követi az első gyermek születését a házasságkötés, szemben az ezredforduló idején tapasztalt tendenciákkal. A babaváró támogatás felvétele pedig megköveteli a házastársi viszonyt, ezért ha a fenti adatokból indulunk ki, akkor arra következtethetünk, hogy az első gyermek születésében még nem játszik szerepet a babaváró támogatás, de az esetleges házasságkötést követő gyermekek megszületésében már nagyobb eséllyel. Összességében tehát egy pozitív és logikus ösztönzés a kormányzat babváró támogatásban eszközölt korrekciója, hiszen adott esetben az egy egészségesebb struktúrához vezetne. 

Figyelembe véve azt, hogy a babaváró támogatás korábbi feltételei mellett is a nők átlagban harmincadik életévük betöltése környékén vállalták az első gyermeket a folyamat visszafordítása egyfelől kétséges, azért mert az infláció a már megemelt támogatás egy részét továbbra is el fogja vinni – habár ez változhat, amennyiben év végére a kormányzati szándékkal összhangban elérjük az egy számjegyű inflációs rátát –, másfelől azért, mert a házastársi viszony ma már kevésbé „divatos”, enélkül pedig nem juthatnak támogatáshoz. A következő időszak nagy kérdése az lesz ebben a tekintetben, hogy az intézkedés hatására tovább nő-e a házasságkötések száma a 30 év alattiak körében. Ha igen, akkor a támogatásban eszközölt korrekció mennyiben tudja megfordítani az eddigi folyamatokat, amelyek szerint fokozatosan kitolódik a gyermekvállalás és az első házasságkötés időpontja. Önmagában a keretösszeg és a feltételek szigorítása eredményezi-e a 30 év alattiak körében a minél előbbi gyermekvállalást? Az infláció és a korszellem ezek ellen szól, de a 2024 év végi ide vonatkozó számokat mindezek fényében lehet majd értelmezni. 

Címlapfotó: MTI

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.