Chip Wars: egy korty kínai bosszú

2024. március 22. 05:34

Kína felgyorsítja az átállást a hazai chipekre, ez pedig elég rossz hír az Nvidiának és a többi amerikai gyártónak. A rendelkezés egyértelmű válasz Washingtonnak: a kereskedelmi háborúban Peking is ismeri a „kockázatmentesítés” kifejezést.

2024. március 22. 05:34
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

A szerző a Makronóm Intézet elemzője.

Az USA mindent megtesz, hogy lassítsa a kínai, chiptermékekre épülő szegmensek felfutását. Az exporttilalmak és -korlátozások, amelyekre nyomásgyakorlással és szép szóval rávette Hollandiát és Japánt is, megfosztanák Pekinget azoktól a csúcstechnológiás félvezetőktől, amelyekre a legnagyobb szüksége van a chipalapú technológiák, elsősorban a mesterséges intelligencia és az elektromos járművek területén.  

Válaszul a Huawei megalkotta a Mate60 modellt, amely éppen olyan chipet tartalmaz, amelyet Washington szerint egyáltalán nem tartalmazhatna, vagyis bebizonyította, hogy képes megalkotni és tömeggyártásba küldeni olyan félvezetőt, amely ugyan még nem éri el az amerikai színvonalat, de igen közel jár hozzá.  

A telefon fejlett félvezetőjének felbukkanásán felbuzdulva a kormány (még csupán) ajánlást fogalmazott meg a hazai elektromosjármű-gyárak felé, hogy 2025-ig az általuk használt chipek ötödét hazai gyártótól szerezzék be, ezzel indítva be a nyugati technológiától való elszakadás folyamatát. A vezetés azonban úgy tűnik, nem elégedett a tempóval, így most az illetékes minisztérium újabb figyelmeztetést adott ki a vállalatoknak, immár rendelet formájában: pörgessék fel az átállást, és lehetőség szerint kerüljék a külföldi chipek alkalmazását.  

Ez komoly gondot okozhat a vezető amerikai exportőröknek (elsősorban az Nvidiának) amelyek éppen a helyi cégekkel versenyeznek a piac kegyeiért. Miután a csúcstechnológiás félvezetőkkel Washington tiltásának értelmében nem kereskedhetnek Kínában, az alsóbb kategóriás chipek és az éppen tiltás alatt álló termékek „lebutításának” szerepe felértékelődött. Amennyiben a kínai tiltás eredményes lesz, ezeknek az árucikkeknek az eladhatósága válik kérdőjelessé, amely hatalmas kiesést okoz az érintett vállalatoknak a világ legnagyobb piacán.  

Ezt is ajánljuk a témában

Járt utat járatlanért 

A rendelet egyértelműen a pekingi szándékokat tükrözi az önellátás kiépítésére, ám a folyamat nem lesz zökkenőmentes. A kínai elektromosautó-gyártok, élükön a világ legnagyobbjával, a BYD-vel, eddig viszonylag biztonságosan tudták beszerezni a félvezetőket járműveik gyártásához. A jelenlegi utasítás egy olyan területre vonatkozik, amelyben maguk a kínaiak is elismerik, hogy le vannak maradva a nyugati technológiától – igaz, a Huawei nagy dobása az újgenerációs chippel minden okot megad nekik az örömre.   

Amennyiben egy éven belül sikerül elérni a célt, az komoly győzelemnek számítana abban a küzdelemben, amelyet Peking az önellátó gazdaság terén folytat – nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei dupla kudarcként könyvelhetnék el a kínai sikert, miután exportrendelkezéseikkel éppen ők hajszolták bele az ázsiai országot a legnagyobb fokozatra kapcsolt kutatás-fejlesztésbe.  

A rendelet egyébként is a chipháború legújabb szakaszában született: az Egyesült Államok a közelmúltban jelentette be, hogy vizsgálatot kezd a Kínából érkező elektromos, internetre csatlakozó autók lehetséges nemzetbiztonsági kockázatai miatt, miután a Fehér Házban felmerült a gyanú, hogy a járművek által gyűjtött adatokat Pekingben dolgozzák fel – akár egy esetleges konfliktus előkészítési szakaszaként. 

Ezt is ajánljuk a témában

Kína egy pöröllyel koppintott az USA orrára

Aznap, amikor az amerikai kereskedelmi miniszter éppen Pekingben oktatta ki a kínaiakat az exportkorlátozásról, a Huawei kiadta legújabb fejlesztésű telefonját, amelyben éppen a szankciók miatt nem lehetne csúcskategóriáshoz közeli chip. De van. Még hogy a kínaiaknak nincs humorérzékük!

Kinyílik a pénztárca 

Az állam egyáltalán nem titkoltan támogatja a kutatást és a gyártást: Hszi Csin-ping elnök világossá tette, hogy stratégiailag kritikus területnek tekinti a csúcstechnológiai ipart, az eredmények elérése érdekében pedig minden célzott támogatást megadnak a kiemelt szereplőknek – ahogyan tették azt a Huawei esetében is.  

A kutatás-fejlesztés erősítésére most egy 27 milliárd dolláros kiegészítő alapot hoztak létre, ezzel a területre fordított teljes összeget 51 milliárd dollárra emelik. 

A legnagyobb félvezetőgyártók, mint a Huawei, a Loongson, a GigaDevice, a Novosense vagy a Wingtech már eddig is nagy kapacitással büszkélkedhettek a középkategóriás chipek területén, a termelést azonban – a fejlesztéssel párhuzamosan – most fokozniuk kell. A chipgyártási kínai politika a rendeletekkel soha nem látott mennyiséget fog felszippantani, miközben azzal egyenes arányban csökkenti a külföldi vállalatoktól beszerzett tételeket. 

Míg a 2022-ben bevezetett amerikai exporttilalmak lelassították Peking csúcskategóriás chipgyártási fejlődését, a 14 nanométeresnél régebbi technológiák fejlesztését nem akadályozták meg. A kínai vállalatok tehát eszelős sebességű építkezésbe kezdtek: az előrejelzések szerint 2026-ig huszonhat gyárat húznak fel a 200 és 300 mm-es szilícium-germánium szeletek gyártására, amelyen akár több ezer chip is elfér. Az Egyesült Államoknak jelenleg 16 ilyen üzeme van. A játszma már a legnagyobb tétben zajlik.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Tatan Syuflana 

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

Összesen 94 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MaBaker
2024. május 17. 10:17
Nem a félvezetők eladási korlátozása a lényeg itt, hanem az azokhoz szükséges gyártási technológiára kivetett korlátozás Kína felé. A nyugatnak és Tajvannak jeleneg van még pár nanométer előnye Kínával szemben a gyártási technológiában és most kitették a könyöküket Kína elé ezek a gyártók. Amint a Kínaiak rájönnek hogyan kell gyártani mégkisebb csíkszélességű lapokat, ez az előny elpárolog.
Zsaturnuzs
2024. március 29. 20:00
Esetleg arról is érdemes lenne cikket közölni, hogy a chipgyártás tőkeigénye chipgenerációról chipgenerációra exponenciálisan növekszik, és hogy ennek költségeit hogyan teremtik elő. Az "exponenciális" jelző itt nem újságírói túlzás. A tervezéstől a gyártás kihozatali arányáig nagyon sok lépést kell hibátlanul végigvinni, és utána a termékre vevőket találni. Fontos, hogy bőséges szoftverkínálat kell a megfelelő kereslethez, tehát új chiparchitektúrát különösen nehéz bevezetni a piacra. Márpedig kellő kereslet nélkül kevés lesz a bevétel, ekkor saját zsebből újra ki kell pengetni a következő fejlesztési lépcső költségeit. Aki lassú, vagy már eleve le van maradva, az sokszoros erőfeszítéssel tudja csak úgy-ahogy követni az élvonalat, persze továbbra is lemaradva. Lehet, hogy Kína behozza az USA-t ezen a területen, de sokkal nehezebb lesz a dolga, mint a fegyvergyártásban, ahol életképesebbek a saját fejlesztések. Oroszország sosem lesz képes erre, és valószínűleg az EU sem.
gilou-au-clavier
2024. március 22. 11:29
A méltán híres orosz csipgyártással mi a helyzet? Azok már nem is körözik le a hanyatló nyugatot? Ők már szart érnek?
Gyurcsany-embere
2024. március 22. 10:44
Az nvidiát védeni meg álszent dolog, a világ legmocskosabb üzleti stratégiáját csinálja évek óta, a fejlesztők közvetlen lefizetését, hogy csak az ő termékeikkel legyenek tökéletesen kompatibilisek a játékok, minden más piaci szereplőt ellehetetlenítendő.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!