Chip Wars: egy korty kínai bosszú

Az USA mindent megtesz, hogy lassítsa a kínai, chiptermékekre épülő szegmensek felfutását. Az exporttilalmak és -korlátozások, amelyekre nyomásgyakorlással és szép szóval rávette Hollandiát és Japánt is, megfosztanák Pekinget azoktól a csúcstechnológiás félvezetőktől, amelyekre a legnagyobb szüksége van a chipalapú technológiák, elsősorban a mesterséges intelligencia és az elektromos járművek területén.  

Válaszul a Huawei megalkotta a Mate60 modellt, amely éppen olyan chipet tartalmaz, amelyet Washington szerint egyáltalán nem tartalmazhatna, vagyis bebizonyította, hogy képes megalkotni és tömeggyártásba küldeni olyan félvezetőt, amely ugyan még nem éri el az amerikai színvonalat, de igen közel jár hozzá.  

A telefon fejlett félvezetőjének felbukkanásán felbuzdulva a kormány (még csupán) ajánlást fogalmazott meg a hazai elektromosjármű-gyárak felé, hogy 2025-ig az általuk használt chipek ötödét hazai gyártótól szerezzék be, ezzel indítva be a nyugati technológiától való elszakadás folyamatát. A vezetés azonban úgy tűnik, nem elégedett a tempóval, így most az illetékes minisztérium újabb figyelmeztetést adott ki a vállalatoknak, immár rendelet formájában: pörgessék fel az átállást, és lehetőség szerint kerüljék a külföldi chipek alkalmazását.  

Ez komoly gondot okozhat a vezető amerikai exportőröknek (elsősorban az Nvidiának) amelyek éppen a helyi cégekkel versenyeznek a piac kegyeiért. Miután a csúcstechnológiás félvezetőkkel Washington tiltásának értelmében nem kereskedhetnek Kínában, az alsóbb kategóriás chipek és az éppen tiltás alatt álló termékek „lebutításának” szerepe felértékelődött. Amennyiben a kínai tiltás eredményes lesz, ezeknek az árucikkeknek az eladhatósága válik kérdőjelessé, amely hatalmas kiesést okoz az érintett vállalatoknak a világ legnagyobb piacán.  

Járt utat járatlanért 

A rendelet egyértelműen a pekingi szándékokat tükrözi az önellátás kiépítésére, ám a folyamat nem lesz zökkenőmentes. A kínai elektromosautó-gyártok, élükön a világ legnagyobbjával, a BYD-vel, eddig viszonylag biztonságosan tudták beszerezni a félvezetőket járműveik gyártásához. A jelenlegi utasítás egy olyan területre vonatkozik, amelyben maguk a kínaiak is elismerik, hogy le vannak maradva a nyugati technológiától – igaz, a Huawei nagy dobása az újgenerációs chippel minden okot megad nekik az örömre.   

Amennyiben egy éven belül sikerül elérni a célt, az komoly győzelemnek számítana abban a küzdelemben, amelyet Peking az önellátó gazdaság terén folytat – nem beszélve arról, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei dupla kudarcként könyvelhetnék el a kínai sikert, miután exportrendelkezéseikkel éppen ők hajszolták bele az ázsiai országot a legnagyobb fokozatra kapcsolt kutatás-fejlesztésbe.  

A rendelet egyébként is a chipháború legújabb szakaszában született: az Egyesült Államok a közelmúltban jelentette be, hogy vizsgálatot kezd a Kínából érkező elektromos, internetre csatlakozó autók lehetséges nemzetbiztonsági kockázatai miatt, miután a Fehér Házban felmerült a gyanú, hogy a járművek által gyűjtött adatokat Pekingben dolgozzák fel – akár egy esetleges konfliktus előkészítési szakaszaként. 

Kinyílik a pénztárca 

Az állam egyáltalán nem titkoltan támogatja a kutatást és a gyártást: Hszi Csin-ping elnök világossá tette, hogy stratégiailag kritikus területnek tekinti a csúcstechnológiai ipart, az eredmények elérése érdekében pedig minden célzott támogatást megadnak a kiemelt szereplőknek – ahogyan tették azt a Huawei esetében is.  

A legnagyobb félvezetőgyártók, mint a Huawei, a Loongson, a GigaDevice, a Novosense vagy a Wingtech már eddig is nagy kapacitással büszkélkedhettek a középkategóriás chipek területén, a termelést azonban – a fejlesztéssel párhuzamosan – most fokozniuk kell. A chipgyártási kínai politika a rendeletekkel soha nem látott mennyiséget fog felszippantani, miközben azzal egyenes arányban csökkenti a külföldi vállalatoktól beszerzett tételeket. 

Míg a 2022-ben bevezetett amerikai exporttilalmak lelassították Peking csúcskategóriás chipgyártási fejlődését, a 14 nanométeresnél régebbi technológiák fejlesztését nem akadályozták meg. A kínai vállalatok tehát eszelős sebességű építkezésbe kezdtek: az előrejelzések szerint 2026-ig huszonhat gyárat húznak fel a 200 és 300 mm-es szilícium-germánium szeletek gyártására, amelyen akár több ezer chip is elfér. Az Egyesült Államoknak jelenleg 16 ilyen üzeme van. A játszma már a legnagyobb tétben zajlik.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Tatan Syuflana 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.