Hazánk nyersanyagban szegény, de megvan a szükséges szakértői tudása, tudományos háttere és technológiai kompetenciája ahhoz, hogy az új, fenntartható fejlődési modellben a sikeres országok közé kerüljön – mondja Kőrösi Csaba. Interjú a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatójával, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnökével.
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
Az ENSZ Közgyűlésének egykori elnökeként nyilván közelebbről ismeri a nemzetközi munkát, mint a legtöbb hazai szakértő. Milyen szempontokat tart fontosnak a fenntarthatóság vizsgálatakor?
Érdemes tisztázni a fenntarthatóságnak a közvélekedésben gyakran félreértett jelentését. A fenntartható fejlődés, ahogy a neve is mutatja, a fejlődésünkről szól. Válasz az emberiség előtt álló, összefüggő kihívásokra. Egy olyan gazdasági és társadalmi működési metódus, amely lehetővé teszi, hogy a jövő nemzedékeinek döntési lehetőségei ne csökkenjenek. Egyszerűbben szólva: a fejlődés nem mehet a következő nemzedékek rovására. Ennek alapján nevezzük a fejlődést fenntarthatónak.
A fejlődő országoknak alternatív modell alapján kell előrelépniük”
Mik ma a fenntarthatósági kihívások nemzetközi megközelítésből?
A fenntarthatóságot tudományos szempontból is értelmezhetjük. Minden befektetésünkkel használjuk, tehát hatással vagyunk a humán, a társadalmi, a természeti, az épített és a pénzügyi tőkére. Ezeket a tőke- vagy értékfajtákat egymásba alakítjuk, e folyamatok során nemcsak a kívánt célt érjük el, hanem pozitív és negatív mellékhatásokat is kiváltunk, s ezt gyakran nem vesszük számításba. Ilyen negatív mellékhatás például a klímaváltozás, a biodiverzitás hanyatlása, a vízválság, a környezet elszennyeződése.
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Luxusfizetések és mellékjövedelmek: az EP-ben mindent lehet?
A debreceni gyár építése teljes ütemben zajlik, és a vállalat tervei változatlanok.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
