Morálbajnokok: minden negyedik EP-képviselőnek van mocskos ügye

Nem csitul az Európai Parlament korrupciós botránya, a Katargate: a rendőrség a napokban új képviselőre, a belga szocialista Maria Arenára is kiterjesztette a nyomozást – több mint egy évvel annak megindítása után. Három másik képviselő (Eva Kaili, Andrea Cozzolino és Marc Tarabella) ellen már előzetes vádat emeltek bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció gyanúja miatt.  

Ezek az óriási port kavart ügyek azonban csupán azok, amelyek a sajtó révén az érdeklődés középpontjában kerültek. Hogy az EP-képviselők háza táján gyakorlatilag minden bűzlik, arra egy közelmúltban napvilágot látott, oknyomozó újságírók által összeállított jelentés mutat rá meghökkentő egyszerűséggel.  

A holland Follow the Money (FTM) platform által összesített adatok szerint az európai parlamenti képviselők csaknem negyede került már morálisan vagy törvényességi szempontból erősen megkérdőjelezhető, botrányos szituációba, köztük olyanokba is, amelyekben a szó legszorosabb értelmében vett törvényszegést követtek el.  

Súlyos statisztika 

A vizsgált 704 EP-képviselő közül legalább 163 ellen tettek már feljelentést legalább egy – korrupcióval, csalással, lopással kapcsolatos – konkrét ügyben. Ezek az eljárások összességében 253 konkrét esetet fedtek le, a képviselők közül pedig huszonhármat találtak eddig bűnösnek, vagy marasztalták el valamilyen módon a bíróságok, illetve a kijelölt testületek – számol be összegzőjében a Brussel Signal. 

Az FTM kutatása szerint az esetek egészen széles spektrumon szóródnak szét: akad, aki jogosulatlanul használta a professzori címet, más eladott egy iPhone-t, amit valaki elhagyott, és persze ott vannak a Katargate-ben gyanúsított képviselők is, mint a fentebb említetteken kívül az olasz Lara Comi vagy a hazájában más ügybe (bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmények miatt) elítélt, de a büntetése letöltését a mentelmi jogának felfüggesztéséig elkezdeni nem tudó és nem is akaró görög Joánnisz Lágosz. 

Az ismert, vagyis bejelentés alapján dokumentált esetek közül tizenhat esetben merült fel vesztegetés gyanúja, huszonkilencben nepotizmus volt a vád (rokonok, barátok álláshoz juttatása a képviselő munkahelyén, trükközés az utazási költségekkel stb.), negyvennégyben csalás vagy lopás merült fel, negyvenötször pedig vegytiszta korrupció volt a gyanúsítás tárgya.  

Meglepő időzítés...  

Egy alomból 

A Katargate-botrány kirobbanása után a nyomozás éppen csak vánszorog. A helyzetet igencsak megnehezíti, hogy az Európai Parlament egységei nem igazán segítőkészek a szálak kibogozásában. Az EU-s ombudsman pesszimistán úgy fogalmazott: „A Katargate sok uniós polgár szemében aláásta az Európai Parlament hírnevét. A választások előtt az EP-nek azt kellene demonstrálnia, hogy mindent megtesz integritásának és hitelességének védelme érdekében”. 

Ezt nem nagyon teszi az Európai Parlament. 

Az FTM mindenesetre évente elkészíti majd saját vizsgálatát, amelynek során – a mostanihoz hasonlóan – csak azokat az eseteket veszik figyelembe, amelyeknek konkrét következménye (büntetőeljárás, megrovás, elmarasztalás) lett, illetve amikor a képviselő tagadásával szemben olyan meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek teljesen aláássák azt. 

A kutatás a hatalommal, az információval és a szervezeti erőforrásokkal való visszaélést, a hatalmi manipulációt, a morálisan erősen kifogásolható magatartást is vizsgálja majd, így felépül egy olyan rendszer, amely évről évre monitorozni tudja az EP-képviselők viselt ügyei számának negatív vagy pozitív változásait.  

A fő probléma azonban mindig is a mentelmi jog marad, amellyel bőszen takarózik mindenki, akiről gyanítható, hogy vaj van a füle mögött. Eva Kaili mentelmi jogát még csak e hónapban vonta meg az EU-s törvényszék. De nem a Katargate miatt, vagyis nem azért, mert korrupcióval, pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádolják. A megvonás oka egy szimpla költségvetési trükközés volt, miután kiderült, hogy egy asszisztense a fizetéséért cserébe négy éven át nem jelent meg a munkahelyén, több másik pedig soha nem létezett kiküldetésekért vett fel költségtérítést.  
Igaz, Al Caponét is csak adócsalás miatt sikerült végül börtönbe küldeni. 
Mert mindig van egy banánhéj. 

***

Kapcsolódó:

Fotó: Eva Kaili, az EP volt alelnöke 
MTI/EPA/Julien Warnand  

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.