Így lett az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajhatalma

Az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb olajtermelője versenyben három nevező előzgette egymást: Szaúd-Arábia, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok. A Visual Capitalist infografikáján (az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala adatai alapján) ez a „csata” látható évtizedes lebontásban, a 2022-es termelési arányokat figyelembe véve. Ha a grafika alján szereplő hordók számát megszorozzuk egymillióval, meg is kapjuk az adott állam napi olajtermelését.  

A kilencvenes évek globális olajhatalma egyértelműen Szaúd-Arábia volt, amely akkoriban kezdte igazán csúcsra járatni óriási készletének a kitermelését. A gazdasági alappillérnek számító olajüzlet azóta sem veszített lendületéből: 

Aztán jött a nagy vetélytárs. Oroszország a 2000-es években kezdte meg az igazán nagy menetelést, amikor hatalmas fejlesztésekbe kezdett olaj-infrastruktúrájának bővítése érdekében. Ekkoriban sikerült megelőznie Szaúd-Arábiát: az olajának 60 százaléka Európába irányult, míg 20 százalékát Kína vásárolta meg. (Az arányok napjainkra teljesen megváltoztak, de a verseny jelenlegi állapota az elmúlt évtizedek termelési szempontjából ez nem mérvadó.)  

Az Egyesült Államok a 2010-es években húzta fel úgy saját termelését, hogy azonnal a trónt követelte vele. A palaolaj kitermelésének leggazdaságosabb, de környezetvédelmi szempontból legellentmondásosabb módja az úgynevezett repesztéses eljárás: 

Az Egyesült Államok a világ kőolajtermelésének 14,7 százalékát adta 2022-ben, Szaúd-Arábia volt a második gigász 13,1 százalékkal, míg az agyonszankcionált Oroszország 12,7 százalékkal lett bronzérmes. 

Kapcsolódó:

Fotó: Shutterstock 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.