Megjósolná a mesterséges intelligencia, mikor halunk meg
A végzetkalkulátornak elkeresztelt találmány azonban nem váltott ki osztatlan lelkesedést.
A mesterséges intelligenciának köszönhetően egy virágzó technológiai áttörés küszöbén állunk, azonban ennek az éremnek is két oldala van. Észak-Korea pedig ékes példája annak, hogyan lehet a techboom sötét oldalára állni.
Az Information Science című észak-koreai folyóirat 2022-es cikkéből kiderült, hogy egy projekten belül hadijáték-szimulációs eszközt fejlesztenek megerősítő tanulás (reinforcement learning, RL) és gépi tanulási módszer alkalmazásával. Az RL-ben egy ágenst arra képeznek ki, hogy egy adott környezetben igyekezzen a mérnökök által kitűzött cél elérésére, vagy legalábbis minél jobban közelítse meg azt.
Az észak-koreai szerzők kutatásukban egy kínai tudósok által végzett Adaptive Human Behavior Modeling for Air Combat Simulation című tanulmányra hivatkoztak, amelynek vezető szerzője, Jao Csien (Jian Yao) a Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetemhez (NUDT) kapcsolódik (ami nem mellesleg szerepel az Egyesült Államok Entity List nevű kereskedelmi tiltólistáján). Mivel kutatásai elsősorban katonai alkalmazásokra összpontosítanak, a 38 North elemzése szerint valószínűsíthető, hogy Észak-Korea a jelenlegi egyszerű játékszimulációkon túlmenően a katonai területen alkalmazható wargaming-szimulációk kifejlesztésén is dolgozhat.
A szöuli kémügynökség közölte, egyes jelek arra utaltak, hogy
észak-koreai hackerek célpontok keresésére és a hackertámadásokhoz szükséges technológiák kifejlesztésére használták a generatív mesterséges intelligenciát,
bár úgy tűnik, még nem vetették be azt tényleges kibertámadásokban – számolt be a Reuters.
A kémügynökség pedig nem alaptalanul feltételezi ezt, hiszen – ahogyan a Makronóm Intézet elemzőinek kutatásából is kiderült – Észak-Korea a nemzetközi pénzügyi szankciókat megkerülve igyekszik pénzt szerezni a Kim Dzsongun-rezsim fenntartására.
A Chainalysis elemzése szerint például 2021-ben kifejezetten sikeres évet zártak az észak-koreai kiberbűnözők: legalább hét támadást indítottak kriptopénzplatformok ellen, amelyekkel közel 400 millió dollár értékű digitális vagyontárgyat zsákmányoltak.
A mesterséges intelligencia fejlődésével pedig még egyszerűbb dolguk lesz. A szöuli kémügynökség szerint Észak-Korea nem is rest kihasználni az új technológia adta lehetőségeket.
Ezt is ajánljuk a témában
A végzetkalkulátornak elkeresztelt találmány azonban nem váltott ki osztatlan lelkesedést.
A Chainalysis nemrégiben készült jelentése szerint az Észak-Koreához kötődő hackercsoportok rekordot döntöttek a decentralizált pénzügyeket (decentralized finance, defi), valamint a központi platformokat, például a tőzsdéket célzó támadási kísérletek terén 2023-ban,
amikor is mintegy 1 milliárd dollár értékű kriptót zsákmányoltak.
Emellett folyamatosan hallani egyéb külföldi vállalatokat és szervezeteket érintő észak-koreai kibertámadásokról. Tavaly szeptemberben például egy spanyolországi repülőgépipari vállalatot támadtak meg igen trükkös módon: a cég alkalmazottai LinkedInen üzeneteket kaptak egy álprofilos Meta-toborzótól, amelyben arra kérték őket, hogy nyissák meg a fájlt és töltsék ki a benne található kvízt. Azonban a fájl nemcsak kérdéseket rejtett, hanem vírust is, amely feltelepült a gépükre, és gyakorlatilag ajtót nyitott a hackereknek.
Ami a katonai kiberműveleteket illeti, tavaly augusztus végén a dél-koreai rendőrség közölte, hogy észak-koreai hackerek megpróbáltak hozzáférni az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatára vonatkozó információkhoz. A jelentések szerint a támadók a dél-koreai–amerikai kombinált hadgyakorlatot szimuláló központban dolgozóknak küldött e-maileken keresztül próbáltak hozzáférést szerezni.
A támadások növekvő gyakorisága és intenzitása pedig arra készteti a többi országot, hogy felkészüljön a hasonló esetekre. Tavaly ősszel az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea magas szintű konzultatív testületet hozott létre Észak-Korea kibertevékenységei ellen. A dél-koreai hivatal szerint a három ország közösen fog fellépni a kibertámadások ellen, és igyekeznek erősíteni egymást.
A támadások leküzdésére irányuló nemzetközi együttműködések mellett az amerikai kormány számos olyan kriptotőzsdét szankcionált, amelyet észak-koreai csoportok és más fenyegető szereplők használnak pénzmosásra.
A Chainalysis elemzése rávilágít, hogy a mesterséges intelligencia jelentős előnyöket biztosít a katonai és civil területeken, ugyanakkor új kihívásokat teremt a nemzetközi jog és a biztonságpolitika számára. Az észak-koreai példa jól prezentálja, hogy az MI/ML technológiák terjedése nemcsak a fejlett országokra korlátozódik, hanem egy globális jelenség, amely minden állam számára kihívást és lehetőséget jelent.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.