A végzetkalkulátornak elkeresztelt találmány azonban nem váltott ki osztatlan lelkesedést.
Szeretné megtudni, hogy mikor fog meghalni? Erre a kérdésre sokan valószínűleg nemmel válaszolnának. A The Washington Post minapi cikke azonban arról számolt be, hogy bármennyire is ágálunk ellene, már erre is van lehetőség. A dán és amerikai tudósok valamivel emészthetőbb elnevezést találtak a találmányuknak, mint a rémisztő halál- vagy sorskalkulátor, az ugyancsak terjengősre sikeredett név így hangzik: „az életesemények sorozatainak felhasználása az emberi sorsok előrejelzésére”.
A múlt hónap végén a Nature Computational Science folyóiratban megjelent írás összegezte az elért eredményeket. A cikk „azonnal a leghíresebb dán elmélkedéssé vált a halandóságról a »lenni vagy nem lenni' óta«” – ezzel a poénnal próbálta meg lazábbra venni a témát a washingtoni lap.
Ezt is ajánljuk a témában
Jó néhány iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). A folyamatos fejlesztésének és a különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni az MI, akár MRI-felvételek elemzésével. Sőt, a kutatások szerint az okosóránk is képes előre jelezni a betegséget.
A nemzetközi sajtóban azóta számos cikk látott napvilágot a „halálkalkulátorról”, ahogyan jó keresztapaként azt az amerikai The New York Post és a brit Daily Mail nevezte. De hogyan is működik? Amerikai és dán tudósok a USA Today szerint „a ChatGPT-hez némileg hasonló automatikus tanulási modellt” hoztak létre.
Ez pedig a meglévő információkat felhasználva próbálja megjósolni a jövőbeli eseményeket. Ezek az adatok olyan változókat tartalmaztak, mint a jövedelem, a foglalkozás, a lakóhely, az orvosi előzmények, az elszenvedett betegségek, beleértve a sérüléseket és a terhességeket.
Az eredmény egy olyan modell lett, amely képes előre jelezni az egyén korai halálának valószínűségét.
Az algoritmus számos olyan tényezőt azonosított, amelyek potenciálisan korai halálozáshoz vezetnek, mint például a mentális betegségek, vagy épp a kemény fizikai munka. Ezzel szemben a hosszabb várható élettartammal összefüggők között szerepelt a magasabb jövedelem vagy a vezetői pozíció.
A Life2vec nevű modell „több mint 6 millió dán adatait – életkor, egészségi állapot, oktatás, foglalkoztatás, jövedelem és egyéb életesemények – elemezte, amelyeket az ország kormánya bocsátott rendelkezésre.
Sune Lehmann, a Dán Műszaki Egyetem hálózatok és komplexitástudomány professzora a Northeastern Global News amerikai honlapnak elmondta, hogy „egy emberi élet teljes története bizonyos értelemben úgy is felfogható, mint egy nagyon hosszú mondat, amely leírja, mi történt az egyénnel”.
A jóslatokat ezeknek az élethelyzeteknek az eseménysorozatokba átírt elemzése alapján készítették.
Mindezen információk összevonásával az eszköz az esetek 78 százalékában helyesen megjósolta a 2020-ig – vagyis a vizsgálat kezdetét követő négy év alatt – bekövetkező haláleseteket.
Lehmann professzor azonban rámutatott, hogy az érintettek egyike sem kapott tájékoztatást a saját halálára vonatkozó előrejelzésekről. „Ez valóban felelőtlenség lett volna” – mondta. A kutatás mögött álló tudósok azt is hangsúlyozták, hogy meg kell védeni minden olyan individuum személyes adatait, akinek az életútját a Life2vec elemezni fogja.
Az adatvédelmi aggályok miatt a rendszer jelenleg nem áll rendelkezésre nyilvános vagy vállalati használatra.
A dán törvények megtiltják azt, hogy a Life2vec-et magánszemélyekre vonatkozó döntések meghozatalára használják, például biztosítási szerződések vagy munkaerő-felvételi döntések meghozatalára.
Az előre jelző modell alkotói „kevésbé kész termékként, mint inkább egy beszélgetés kiindulópontjaként” tekintenek a találmányra – olvasható a Northeastern amerikai egyetem honlapján. Ám sokan a kétségeiket hangoztatják arról, hogy ilyen egyszerűen korlátozni lehetne a vállalatok vagy magánszemélyek hozzáférését a halálkalkulátorhoz. Mint minden mesterséges intelligencia terméknél, itt is felmerül az a nyugtalanító kérdés: vajon az ember csak jóra fogja felhasználni ezt a tudományos előrelépést?
Eddig sem sok dolog maradt titokban, ezután pedig szinte semmi. Ha valakinek szüksége lesz erre a találmányra, akkor megtalálja a módját annak, hogy megalkossa a sajátját, amely majd elindul világ körüli útjára.
Amit ez a kutatás feltár, „az rossz hír az emberi egyediség hangoztatói számára” – elemezte a Washington Post. Mire alapozza a lap ezt a véleményét?
„Évtizedek óta az egyik fő érv a mesterséges intelligencia alkalmazása ellen az volt, hogy az ember túl különleges, túl varázslatos ahhoz, hogy mintázatokra és valószínűségekre lehessen leegyszerűsíteni.”
„De – folytatta az újság –
ezek az eredmények éppen az ellenkezőjét mutatják.
„A bizonyítékok egyre csak gyűlnek. Amit teszünk, az reprodukálható, mert folyamatosan ismételjük magunkat. Más szóval a halálunk is kiszámítható, mert mi magunk is kiszámíthatók vagyunk.”
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Új aranykor küszöbén állnak az amerikai–magyar kapcsolatok a miniszterelnök politikai igazgatója szerint.
Johann Wadephul német külügyminiszter – feltehetően akaratlanul – felfedte, hogy már senki sem oszt meg velük érdemi információkat.
„A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy a felhasználók egy jelentős része (többsége?) simán elhiszi, hogy ezek valódi videók” – figyelmeztetett Németh Balázs.
A Závecz Research szép bevétellel zárta a 2024-es évet.
Nagy segítség a mindennapokban az AI, de nem orvos és nem jogász.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Az influenszert ezúttal a NATO-csúcson tett kormányfői nyilatkozat háborította fel.
Az egyik legfontosabb európai ágazatot szabhatja át Kijev beerőszakolása az EU-ba.
