Jó néhány iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). A folyamatos fejlesztésének és a különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni az MI, akár MRI-felvételek elemzésével.
Már korábban beszámoltunk arról, hogy megannyi iparágban hasznosítható a mesterséges intelligencia. Az adatelemzéstől kezdve a mezőgazdálkodáson át egészen az egészségügyig növeli a hatékonyságot, egyszerűsíti a feladatokat és adminisztrációs terheket is képes levenni a munkavállalók válláról.
Az egészségügyön belül is több szekcióban támogatja a dolgozók munkáját. Segítheti például az orvosokat a döntéshozatalban szívműtét esetén. Dr. Christine M. Albert, a Smidt Szívintézet kardiológiai osztályának vezetője kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a halálozási valószínűség kiszámításában lehet hasznos, hanem megoldást is javasolhat ezekhez az operációkhoz.
Az elvégzett kutatás keretében a mesterséges intelligenciával támogatott szűrés során 244 nőnél (a vizsgáltak 28 százalékánál) találtak rákos elváltozást, míg a radiológusok 203-nál (25 százalékuknál). Az MI használata emellett nem mutatott több téves pozitív eredményt, hiszen az eredmények aránya mindkét csoportban 1,5 százalék volt – adta hírül korábban a The Guardian.
Világszerte körülbelül 300 millió ember szenved jelenleg depresszióban. Bár a betegség igen gyakorinak mondható, nehéz felismerni. Ennek az egyik oka lehet, hogy a depresszióra nincs egyetlen teszt: az orvosok önbevalláson alapuló tüneteket vizsgálnak és kérdőíveket töltetnek ki. Ezek a tünetek azonban nem mindenkinél azonosak. Egyesek többet, mások kevesebbet alszanak, egyeseknek kevesebb az energiájuk, míg másokra inkább a szomorúság vagy az ingerlékenység jellemző.
A depresszióval diagnosztizált betegek esetében számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre.
A kutatók tesztelték, hogy az orvosokkal szemben a mesterséges intelligencia mely kezelési módszert javasolja. Amikor különböző súlyosságú depresszióban szenvedő, eltérő nemű és társadalmi-gazdasági helyzetű fiktív betegekről kaptak információt, a ChatGPT többnyire beszélgetőterápiát javasolt, míg az orvosok nagy része előnyben részesítette az antidepresszánsokat.
Az amerikai, brit és ausztrál irányelvek elsősorban a beszélgetőterápiát ajánlják kezelési lehetőségként a gyógyszeres előtt, így kijelenthető, hogy a ChatGPT nagyobb valószínűséggel követi a klinikai irányelveket.
Az MI-t kevésbé befolyásolják a nemi és a társadalmi-gazdasági előítéletek, míg az orvosok nagyobb valószínűséggel írnak fel antidepresszánsokat a férfiaknak, különösen a kékgalléros munkavállalóknak – jelentette ki Sarah Hellewell, a Curtin Egyetem Egészségtudományi Karának kutatója.
Emellett kiemelte, hogy a depresszió az agy bizonyos részeit érinti, így a kór által érintett agyterületek rendkívül hasonlók a különböző embereknél. Olyannyira, hogy több mint 80 százalékos pontossággal meg lehet jósolni, hogy valaki depresszióban szenved, ha csak az agyi struktúrákat vizsgálják az MRI-felvételeken. Ez pedig ideális diagnoszikai módszer a mesterséges intelligencia számára, hiszen
a korábbi felvételekkel betanítható, majd az MRI-felvételek vizsgálatával megjósolhatja vagy diagnosztizálhatja a betegséget.
Bár az MRI-alapú mesterségesintelligencia-alkalmazások ígéretesek, egy a depresszió egyszerűbb felismeréséhez használt eszköz akár már most is nálunk lehet.
Jelenleg az okosórákat és az azokhoz hasonló hordozható eszközöket vizsgálják abból a szempontból, hogy képesek lehetnek-e a depresszió felismerésére és előrejelzésére. Mivel a hordozható eszközök éjjel-nappal viselhetők, olyan egyedi adatokat szolgáltathatnak, amelyeket egyéb módokon nehéz lenne összegyűjteni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy sok esetben ezek az eszközök igen költségesek.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
„A hozzászólásokból úgy tűnik, hogy a felhasználók egy jelentős része (többsége?) simán elhiszi, hogy ezek valódi videók” – figyelmeztetett Németh Balázs.
Nagy segítség a mindennapokban az AI, de nem orvos és nem jogász.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
A mesterséges intelligencia által generált videókról megoszlanak a vélemények.
Sam Kahn szerint, amit digitális szaktekintélyként akarnak eladni nekünk, valójában a közösségi média újracsomagolt, átcímkézett változata.
Bár évről évre ügyesebbek a robotsebészek, vajon hajlandók lennénk az életünk árán is bízni bennük?
Miért kapcsolt önfelszámoló üzemmódba a hazai balliberális tábor? Kovács András írása.
Az iráni atomlétesítmények amerikai bombázásával új dimenzióba lépett Izrael és Irán háborúja. Meddig tart és meddig terjedhet a konfliktus? Trump tényleg feladta „békepárti” álláspontját? Benkő Levente írása.
