Az amerikai–kínai versengés átrendezi a világot – és ebből Magyarország is profitálhat

Santo Martin és Bácsi Attila írása a Mandiner hetilapban.

Az, hogy az előttünk álló tíz évben mennyire fogja súlyosan érinteni a világot a geopolitikai széttöredezettség, néhány különleges helyzetben lévő ország szilárdságától, pragmatikus gazdaságpolitikai el­köteleződésének rendíthetetlenségétől függ.

Konnektorok fontos szerepben

A Bloomberg Economics a globális kereskedelmi és befektetési adatokat megvizsgálva öt olyan, úgynevezett konnektorállamot azonosított, amely átnyúl az egyre mélyülő geopolitikai törésvonalakon is: ez Vietnám, Indonézia, Mexikó, Marokkó és Lengyelország. Ezen országok gazdasági teljesítménye együttesen mintegy 4000 milliárd dollár, ami közel azonos Németországéval vagy Japánéval. Bár politikailag különböznek, közös bennük az, hogy kapcsolódási pontként szolgálnak az USA, Európa, Kína és néhány további ázsiai állam között. Bár a Bloomberg elemzői nem említik, bárminemű elfogultság nélkül a konnektorállamokhoz sorolható Magyarország is, mert szintén kapcsolódási pontot képvisel a világgazdaságban.

A Makronóm Intézet által korábban vizsgált ingaállamokkal ellentétben a konnektorállamoknak nem szükséges teljesen semlegesnek lenniük – ezt mutatja Magyarország és Lengyelország EU- és NATO-tagsága –, így is képesek arra, hogy világgazdasági jelentőségük túlszárnyalja a gazdasági súlyukat. A konnektorországok a világ GDP-jének csak az 5 százalékáért felelnek, ám az összes zöldmezős beruházás több mint 11 százalékát vonzották be 2017 óta, 589 milliárd dollárt. Ezek az államok a most megfigyelhető geopolitikai fragmentáció ellenére mindkét irányban növelni tudták kereskedelmi forgalmukat, és zöldmezős beruházásokat valósítottak meg, ezáltal Kína, az USA vagy az EU felé hidat képeztek a Kelet és a Nyugat között.

A Nemzetközi Fizetések Bankja több mint 25 ezer cég adatai alapján megállapította, hogy az ellátási láncok megnyúltak azáltal, hogy új állomások jöttek létre a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben. Ezek főleg olyan Nyugat-barát vagy a fogyasztókhoz közelebb fekvő országok, mint Vietnám vagy Mexikó. Tehát nem arról van szó, hogy az USA és Kína gazdasága szétválik, hanem arról, hogy máshol kapcsolódik össze. Még ha vannak is nyertesei a folyamatnak, a befektetési és kereskedelmi anomáliák kedvezőtlenül hatnak a globális növekedésre. Ráadásul a szegény nemzeteket súlyosabban érintheti a folyamat, mint a gazdagokat, mivel gazdaságuk erősen függ a beáramló külföldi tőkétől, valamint a nemzetközi innovációs és tudományos együttműködésektől.

Vietnám: egyensúlyozás Washington és Peking között

Az Indokínai-félsziget legnépesebb állama akkor kezdett felértékelődni, amikor Donald Trump amerikai elnök büntetővámot vetett ki a kínai termékekre, majd pedig a világjárvány az ellátási láncok felülvizsgálatát kényszerítette ki. Az alacsony munkaerőköltség, a fejlődő infrastruktúra és a kereskedelmi megállapodások bővülése révén Vietnám bevonzotta például az Apple számos beszállítóját. Az export harmada az USA-ba irányul, de a gépipartól a textiliparig a vietnámi cégek legfontosabb ellátója Kína.

Az ország konnektorszerepe nem merül ki ennyiben: Hanoi szeptemberben átfogó stratégiai partnerséget kötött Washingtonnal – korábban Pekinggel és Újdelhivel is létesített ilyet. Az ország tagja a regionális átfogó gazdasági partnerségnek, amely egy három éve létrehozott szabadkereskedelmi megállapodás, az élén Kínával. A Vietnám keleti–nyugati kapcsolódásának fő pillérét jelentő elektronikai ipar 2022-ben a teljes export 32 százalékát adta, körülbelül kétszer annyit, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az ágazat 2022 júniusában 1,3 millió munkavállalót foglalkoztatott, s a szám várhatóan tovább nő.

Lengyelország: felértékelődőben az elektromobilitás

Tavaly jelentették be a lengyelek, hogy piacra tervezik dobni saját elektromos autójukat, az Izerát. A technológiát a kínai Geely szállítja majd, a gyártás pedig előreláthatóan 2025-ben kezdődik. Jó kapcsolatok épültek ki olyan nyugati autógyártókkal is, mint a Volkswagen vagy a Mercedes-Benz, e vállalatok elektromos járműveket gyártó üzemeket terveznek létrehozni 2025-ig Lengyelországban. A külföldi működő tőke is megugrott az utóbbi években: 2017 óta 125 milliárd dollárnyi zöldmezős beruházás indult az országban.

Varsó – mint sokan mások – a zöldátállásban és az ahhoz szükséges energiatároló rendszerek gyártásában látja a kapcsolódási pontot, ennek révén egyaránt otthont ad nyugati és keleti vállalatok gyárainak. A lítiumion-alapú energiatárolási rendszerek kiviteli értéke tavaly 8,9 milliárd dollár volt, ami a teljes export 2,4 százaléka. Az LG Energy Solution wrocławi gyára Európa legnagyobb ilyen létesítménye, több mint 7 ezer embert foglalkoztat. A 2025-ben befejeződő 480 millió eurós bővítése révén évi egymillió elektromos autó ellátásához elegendő energiatároló rendszer előállítására lesz képes. A nyugati autógyártók közül a Volkswagen vegyesvállalata 1,7 milliárd eurót, a Mercedes pedig 1 milliárd eurót fektet be lengyelországi üzemegységeibe.

Mexikó: kiskapu az USA felé

Mexikó – Kína helyébe lépve – az Egyesült Államok legnagyobb importforrása lett. Ráadásul az ország kínai importjának az értéke 2017 óta nominálisan gyorsabban nő, mint az USA-ba irányuló kivitelé. Ennek oka az, hogy egyre több kínai vállalat nyit mexikói üzemet azzal a céllal, hogy az Egyesült Államokba exportáljon. A várakozások szerint a következő két évben Mexikóban minden ötödik új vállalkozás kínai lesz.

Az amerikai munkaerő költsége jelentősen nagyobb, mint a mexikóié, ezért a két ország közötti szabad­kereskedelmi egyezményt kihasználva a kínai vállalatok a mexikói telephelyeiken keresztül kedvezőbb áron férhetnek hozzá az USA piacához, mint ha ott létesítenének gyárat. Mexikó konnektorállami szerepének eredményeként a kínai vállalatok 2022-ben 2,5 milliárd dollárnyi befektetést jelentettek be, ami a másfélszerese az előző évieknek. Idén újabb ugrás várható, ugyanis októberben egy 5 milliárd dolláros kínai nehézipari beruházásról adtak hírt.

Marokkó: Észak-Afrika feltörekvő gazdasága

Marokkóban találhatók a világ legnagyobb foszfáttartalékai, amelyeket többek között a lítium-vas-foszfátos energiatároló rendszerek gyártásához használnak fel. Az országban több autógyártó cég létesített üzemet, például a Renault és a Stellantis, és számos, az elektromos gépkocsikhoz kapcsolódó energiatárolórendszer-beruházás folyamatban van. Marokkó erős kereskedelmi kapcsolatokat ápol Európával és Amerikával, emellett Kínának is egyre fontosabb a partneri viszony, így az ország a keleti és nyugati befektetések észak-afrikai találkozási pontja. A mindkét irányban jó kapcsolatoknak köszönhetően 2022-ben 15,3 milliárd dollár értékben jelentettek be külföldi zöld­mezős beruházásokat – ez közel akkora összeg, mint amekkora az előző öt évben összesen érkezett.

A nyersanyagkészletek mellett Washington iparpolitikája is hatással van az ország gazdasági növekedésére. Az USA és Marokkó között ugyanis szabadkereskedelmi megállapodás van érvényben, így a tengerentúli zöldipari ösztönzők, például az inflációcsökkentési törvény adókedvezményei és egyéb serkentő eszközök a marokkói alkatrészekre és nyersanyagokra is érvényesek. Nem meglepő, hogy dél-koreai és kínai vállalatok is Marokkót választják globális bázisuknak a lítium-vas-foszfátos energiatárolók piacán. A termelés 2026-ban kezdődhet el.

Indonézia: a kínai közelség ellen-súlyozása amerikai befektetésekkel

A rengeteg természeti erőforrással rendelkező, 270 milliós lakosságú Indonézia arra fogad, túlságosan fontos ahhoz, hogy rákényszerüljön a világ két legnagyobb gazdasága közötti választásra. Az ország aktívan lobbizik Joko Widodo elnök víziójának megteremtéséért, amely az elektromos járművek teljes ellátási láncának kiépítésére irányul.

A Tesla és a Volkswagen is felkérést kapott, hogy ellensúlyozza a kínai vállalatok dominanciáját a nikkel finomításának és az energiatároló rendszerek gyártásának a terén. Ennek eredményeképpen a geopolitikai blokkok között már megvalósultak egészen kivételes együttműködések is: márciusban a Ford 4,5 milliárd dolláros megállapodást írt alá kínai és brazil cégekkel az elektromos járművek energiatároló rendszereinek gyártásában használt nikkel készleteinek biztosítására. Indonézia az intenzívebb nyugati szerepvállalás ellenére sem fordult el Kínától, és továbbra is konnektorállam kíván maradni: a kínai befektetések 2023 első felében már kétszer annyit tettek ki, mint az amerikaiak.

Magyarország a kelet–nyugati kapcsolódás kulcsszereplője

Hazánk kiemelt érdeke a járműpiaci befolyásának a növelése, amivel a stabilitását és a meglévő ellátási láncait is megőrizheti. Az utóbbi években egymást érték a zöldátálláshoz és a jövő autóiparához elengedhetetlen energiatároló rendszerekhez kapcsolódó beruházásokról szóló bejelentések, s mindegyik beruházás ötvözi a keleti és a nyugati technológiákat. A legkiemelkedőbb példa a kínai CATL óriásberuházása, amelyben Európa legnagyobb energiatárolórendszer-gyára épül meg. A projektet egy sor egyéb jelentős beruházás megelőzte: az SK, a Sunwoda, az Andara és az Eve Power érkezése. Ezek utat törnek további partnereknek, például az elektromos járműveket gyártó BYD-nek és a katód­anyaggyártó Huayou Cobaltnak. A tervek szerint Magyarország 2030-ra 251 gigawattórányi energiát tárolni képes rendszer gyártókapacitásával büszkélkedhet, ezzel világszinten a negyedik legnagyobb lesz Kína, az Egyesült Államok és Németország után. Ezek a kapacitások – és vele a magyar gazdaság – a kulcselemeit jelentik Európa zöldátállásának; a Debrecenben megépülő BMW iFactorynek például fontos beszállítói lesznek az említett vállalatok.

Hazánk meghatározó autóipari szereplő lehet a jövőben. Az elektromobilitási fordulathoz szükség van a Keletre, különösen Kínára. Magyarország a zöldmezős beruházások és a gyártási export növekvő tendenciájának köszönhetően összekötő államnak tekinthető, a nyugati és a keleti high-tech találkozási pontja, ahol a német járműipari szereplők és a kínai energiatárolórendszer-gyártók technológiai fúziója jön létre.

A szerzők a Makronóm Intézet elemzői.

Nyitókép: Shutterstock