Oroszország számára 34 milliárd eurós bevételkiesést okoztak az olajszankciók, ami 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozások nem érték el a várakozásokat: az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, ami a szankciók hatékonyságának csökkenését jelzi.
A CREA (Centre for Research on Energy and Celan Air) elemzése szerint Oroszországnak becslések szerint 34 milliárd eurós bevételkiesést okozott az olajexportból az orosz olajra vonatkozó uniós tilalom és a G7-ek által bevezetett árkorlátozás. Ez a szankciók első évében mintegy 14 százalékkal vetette vissza az orosz exportbevételt.
Az intézkedések főként azáltal bizonyultak hatásosnak, hogy csökkentették az orosz olaj világpiaci árakhoz viszonyított árát. Ennek eredményeként a bevétel 32 milliárd euróval esett vissza, míg az exportmennyiség enyhe csökkenése további 2 milliárd euró veszteséget jelentett. Bár az árplafonok hatásosak voltak, nem érték el a kívánt eredményt. Az orosz és a globális referenciaolaj árai közötti különbség 2023-tól kezdve fokozatosan csökkent, ami azt jelenti, hogy a szankciók hatékonysága mérséklődött. A szankciók hatása leginkább 2023 első felében volt tapasztalható, különösen az első negyedévben, amikor a napi veszteség elérte a 180 millió eurót.
A szankciók csökkenő hatása annak köszönhető, hogy a G7-ek és az EU nem tudták érvényesíteni és megerősíteni az árplafont. Ez pedig lehetővé tette Oroszország számára, hogy az árplafon szintje felett értékesítse az olaját, miközben növelte az exportvolumeneket a retorziókat nem alkalmazó új vevők felé. Ezenkívül az ottani nyersolajból finomított olajtermékeket legálisan exportálják az árplafont bevezető államokba. Azokat az országokat, amelyek az így továbbértékesített immár finomított olajból húznak hasznot, a Makronóm Intézetben mi mosodaországoknak nevezzük.
Tavaly októberben az orosz olajszállítmányok 48 százalékát a G7- és az EU-országok tulajdonában lévő vagy ott biztosított tartályhajókon szállították. Tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is az európai tankerekre és biztosításokra támaszkodik, a szankciók hatását megsokszorozhatja az erőteljesebb végrehajtás és az alacsonyabb árplafonok. A finomítói kiskapu bezárására és az árnyéktartályhajók kapacitásának, valamint tevékenységének növekedésére irányuló intézkedések tovább fokozhatják a hatást.
Körülbelül egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott az orosz nyersolaj 60 dolláros hordónkénti árplafonjának és az importtilalomnak a bejelentésekor:
„A döntés még jobban fogja sújtani Oroszország bevételeit, és csökkenti az ukrajnai hadviselési képességét”
Egy évvel később, bár a szankciók nem csökkentették jelentősen a Kreml háborús ambícióit, a CREA elemzése szerint az EU olajimport-tilalma és a G7 által bevezetett árplafon 14 százalékos csökkenést eredményezett Oroszország olajból származó exportbevételeiben, ami 34 milliárd eurós veszteséget jelent. Ez az eredmény azonban alulmarad annak, amit határozottabb intézkedésekkel el lehetett volna érni. A CREA elemzése bemutatja, hogyan befolyásolták a szankciók az orosz olajexport-bevételeket az év első felében.
Az első negyedévben napi 180 millió eurós veszteséggel tetőzött. 2023 januárjában Oroszországban a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek összességében havi szinten 45 százalékkal csökkentek, egyedül a nyersolaj esetében 25 százalékos volt a visszaesés. Az árplafon megerősítése és következetes ellenőrzése azonban lehetővé tette Oroszország számára, hogy az év második felében visszafordítsa a hatást. A bevételkiesés a második és harmadik negyedévben napi 50 millió euróra csökkent, majd az év utolsó negyedében az exportvolumen csökkenésének köszönhetően napi 90 milliós szinten állt helyre.
Az orosz kőolaj és a globális referenciaolaj közötti árengedmény folyamatosan mérséklődött, ami azt mutatja, hogy a szankciók hatékonysága is csökkent. Ennek leginkább az az oka, hogy az olajárplafon-politika elégtelen ellenőrzése és végrehajtása lehetővé teszi Oroszországnak, hogy az olaját a meghatározott árplafon szintje feletti áron adja el.
Emellett a finomítói kiskapu legálisan megengedi, hogy az ottani nyersolajból előállított olajtermékek bejussanak a büntetőintézkedéseket bevezető országokba. Oroszország kihasználta az EU azon államai számára biztosított eltéréseket is, amelyek olcsó orosz nyersolajat importálnak, és finomított termékeiket az EU-ba, valamint más régiókba adják el világszerte. Erre kiváló példa a Neftochim burgaszi finomítója Bulgáriában, amelynek a tulajdonosa a Lukoil orosz vállalat. A CREA vizsgálata megállapította, hogy az orosz nyersolajra vonatkozó uniós importtilalom bevezetése óta Burgasz több mint 1,5 milliárd euró értékben importált orosz nyersolajat, ami 1,1 milliárdos adóbevételt jelentett a Kremlnek.
Az, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben használja az árnyéktartályhajókat olajszállításra, csökkenti az árkorlátozás hatását és növeli azt az árat, amelyen exportálhatja az olaját, ez pedig további csapást jelent a szankciókra.
A szankciók kezdetben arra kényszerítették Oroszországot, hogy növelje az árengedményt az általa értékesített olaj árából, hogy új vevőket vonzzon, és pótolja a korábban az árkorlátozással koalícióban lévő államokba (PCC-országok) irányuló eladásokat. Ahogy már említettük, az ebből eredő veszteségek jelentősek voltak. Az ottani pénzügyminisztérium adatai szerint 2023 januárjáig Oroszország éves adóbevételeinek a 43 százaléka olaj- és gázbevételekből származott, ám az év első 10 hónapjában az olaj és a gáz részesedése 28 százalékra csökkent.ra csökkent.
Segítette a kedvezmények szűkítését, hogy márciusban Oroszország önkéntesen úgy döntött, hogy napi 500 ezer hordóval mérsékli a kitermelést, ezt követően bejelentette, hogy augusztusban 500 ezer hordóval csökkenti az olajexportot is. Mindez – az IEA havi jelentéseinek adatai azt mutatják, hogy az olajtermelés március óta változatlan maradt – hozzájárult a globális olajárakra nehezedő nyomás növekedéséhez, mivel ezáltal az átlagárak a felső árplafon fölé emelkedtek, ahol azóta is vannak. Oroszországnak megvan az a képessége, hogy az olaját olyan államok tulajdonában lévő vagy biztosított tartályhajókkal szállítsa, amelyek nem alkalmazzák az árplafont (árnyéktankhajók) – ezek a hajók az olajat a plafon feletti áron szállítják, ami hozzájárult az orosz olaj árengedményének csökkentéséhez.
Ezek szállították az összes orosz olajexport 38 százalékát (a nyersolaj 47 és az olajtermékek 27 százalékát) 2022. december 5 és 2023. november 5 között. Oroszország nagy mennyiségű nyersolajat tudott eladni olyan országoknak, amelyek finomítják (India), majd a kőolajtermékeket szankciókat bevezető államokba exportálják azt. Ez megnövelte Oroszország nyersolajexportjának mennyiségét, ami lehetőséget biztosított Putyinnak arra, hogy olajat adjon el a világpiacon. Az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések bevezetése óta elegendő új vevőt találtak, így nem kényszerültek arra, hogy komoly árengedményeket kínáljanak a hasonló exportmennyiségek fenntartása érdekében. Így ez a kiskapu csökkentette a retorziók hatását és növelte Oroszország exportbevételeit.
A szankciók bevezetése óta eltelt 11 hónapban a nem árplafont alkalmazó országok 24 százalékkal (11,6 milliárd euróval) növelték az orosz tengeri nyersolaj behozatalát az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a tengeri szállítású orosz nyersolaj behozatala az árplafon-koalíció országaiba 94 százalékkal (32,2 milliárd euróval) csökkent.
Az orosz kőolajra vonatkozó embargó következtében az ottani tengeri nyersolaj exportja az árkorlátozás alá tartozó országokba 91 százalékkal (58 millió tonnával) csökkent. Míg Oroszország a hiányt mennyiségi értelemben pótolta – az export az árkorlátozással nem rendelkező koalíciós országokba 69 százalékkal (61 millió tonnával) nőtt –, kénytelen volt eladni az olajat, az új vevők ösztönzése érdekében erősebb árengedményekkel. A legnagyobb mértékben Indiába exportáltak, ahol a tengeri úton szállított orosz importérték a nyersolaj tekintetében 134 százalékkal (32 milliárd euróval) emelkedett szemben a szankciók bevezetése előtti időszak 13,7 milliárdjához képest. Az orosz tengeri szállítású kőolaj exportjának a 46 százaléka (27,4 milliárd euró) a büntetőintézkedések bevezetése után Indiába irányult.
Ugyanebben az időszakban Kína importja 27 százalékkal (12 millió tonnával) nőtt, de értékben kifejezve csökkent. Ez arra utal, hogy az ázsiai nagyhatalom olajbehozatala visszaesett. Közvetlenül az árplafon megjelenése után az orosz nyersolajimport még azokon a meglévő piacokon is csökkent, amelyek nem vezették be azt. Ez azt mutatja, hogy az árplafon kezdetben hatott, mivel az orosz eladási árakat lefelé kényszerítette, hogy új vevőket vonzzon. 2023 elején, nem sokkal a szankciók hatálybalépése után, Oroszország teljes exportvolumene visszaesett, majd nem sokkal később emelkedni kezdett, mivel a szankciókat nem alkalmazó országokba irányuló magas kivitel kompenzálta a csővezetékes és szállított exportveszteséget.
A szankciók hatálybalépését követő első hónapokban Oroszország teljes exportforgalma visszaesett, de nyáron a mennyiségek a 2021-es szint fölé kezdtek emelkedni. A kivitel összetételében kisebb elmozdulás látható az olajtermékekről a nyersolajexportra. A veszteségek ellensúlyozására az orosz olaj új piacokra is utat talált az elmúlt időszakban számos olyan országba, amely az elmúlt időszakban nem importált tőlük. Mianmar behozatala volt a legmagasabb: az elmúlt 11 hónap során 758 millió euró értékben importáltak, és az összes a PetroChina tulajdonában lévő Made Island-i finomítóba került. A második az új piacok közül Ghána volt, amelynek a kínai tulajdonú Tema Oil finomítója 158 millió euró értékben importált. Annak ellenére, hogy Brazília rendszeresen hoz be orosz olajtermékeket, még soha nem importált orosz nyersolajat 2023 augusztusa előtt. Az első 0,08 millió tonnát követte egy 0,14 milliós szeptemberében.
Az adóügyi változások végrehajtása és az olajkitermelés csökkentése ellenére Oroszország fosszilis energiahordozókból származó költségvetési bevételei éves szinten 40 százalékkal csökkentek 2023 első tíz hónapjában. Mindazonáltal az első tíz hónap a fosszilis tüzelőanyagokból származó orosz adóbevételek folyamatos növekedését jelzi, amely októberben érte el csúcspontját: havi szinten 29 százalékkal növekedtek a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek, ami hozzájárult a szövetségi költségvetés teljes bevételének 17 százalékos emelkedéséhez.
Ez a jelentős adóbevétel-növekedés csökkentette a költségvetési hiányt, amely már a harmadik egymást követő hónapban mérséklődött. A szankciók nem voltak elég sikeresek ahhoz, hogy visszavessék Oroszország fosszilis energiahordozókból származó adóbevételeit, így a rekordmagas szintű katonai kiadások finanszírozására szolgáló bevételeket továbbra is adottak.
Az orosz exportbevételek további csökkentésének egyik fő módja a hordónkénti olajár felső határának további csökkentése lenne. Egy 30 dolláros árplafon – ami még mindig jelentősen meghaladja Oroszország átlagos termelési költségét, ami körülbelül 15 dollár hordónként – a szankciók bevezetése óta október végéig 49 százalékkal, azaz 59 milliárd euróval mérsékelte volna az ország bevételeit. Ezenfelül a szankciók megszegésére vonatkozó szigorúbb büntetések, mint például a hajók 90 napos eltiltása a tengeri szolgáltatások igénybevételétől, szintén hozzájárulhatnának a hatékonyság növeléséhez.
Az árplafon-koalícióhoz tartozó országoknak meg kellene tiltaniuk a nem koalíciós tagok tulajdonában lévő tartályhajók eladását. Ez a lépés hozzájárulna ahhoz, hogy megakadályozzák Oroszországot abban, hogy növelje hozzáférését az úgynevezett "árnyéktartályhajókhoz". Ezenkívül a Dánia-szoroson, Gibraltáron és más kulcsfontosságú tengeri átkelőhelyeken történő áthaladás feltételéül kellene szabni, hogy a hajók rendelkezzenek nyugati biztosítótársaságok által kötött védelmi és kártérítési (P&I) biztosítással. Ez tovább erősítené a szankciók hatékonyságát, korlátozva ezzel Oroszország képességét arra, hogy kikerülje a nemzetközi korlátozásokat.
Az árplafon-koalíció tagállamainak javítaniuk kell az olajárplafon betartatásának és végrehajtásának hatékonyságát. Ezenfelül szükség van a szankciós jogszabályok módosítására annak érdekében, hogy kiküszöböljék azokat a jogi kiskapukat, amelyek jelenleg lehetővé teszik, hogy jelentős összegek kerüljenek vissza az orosz hadi alapokba. Ezek a lépések kulcsfontosságúak lehetnek az Oroszország elleni gazdasági nyomás fokozásában és annak biztosításában, hogy a szankciók valóban megakadályozzák a háborús erőfeszítések pénzügyi támogatását.
A meglévő olajárplafont szigorítani kell úgy, hogy amennyiben egy bank olyan tranzakciót hajt végre, amely során a megállapított plafon feletti összeget fizetnek ki, azt automatikusan jogsértésnek tekintsék. Ezenkívül a szankciókat bevezető országoknak lépéseket kellene tenniük az orosz nyersolajból származó olajtermékek importjának betiltására. Ezek a lépések tovább erősítenék a szankciós rendszer hatékonyságát, és növelnék a nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy megszüntesse vagy legalábbis csökkentse agresszív katonai tevékenységeit.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hernádi Zsolt elmagyarázta, hogy a mi a baj az Adria-kőolajvezetékkel.
A brit lap elemzése arra figyelmeztet, hogy Putyin mindig emeli a tétet, ha bajban van – ez pedig most az európai biztonságot sodorhatja közvetlen veszélybe.
Egyértelműen fogalmazott a külügyminiszter.
Már a háború utáni időkről tárgyalnak.
A magyar kormány 2025 tavaszán újabb intézkedéssel próbálja megfékezni az inflációt: március 17-től harminc alapvető élelmiszer esetében maximálta a kiskereskedelmi árrést.
Egész ciklusa alatt nem volt olyan aktív Biden, mint az adminisztráció utolsó napjaiban.
Letiltás, betiltás, tagadás – ezt tudja produkálni a Tisza-vezér, ha számára kellemetlen információk kerülnek napvilágra.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
