Az Egyesült Államok adóssága most először haladja meg a 34 billió dollárt. Nagyjából három hónappal azután, hogy az USA államadóssága először érte el a 33 billió dollárt, máris új mérföldkőhöz érkezett. A jelenlegi teljes adósság több mint 2 billió, vagyis 2 000 milliárd dolláros növekedés a tavalyi év eleji 31,4 billió dolláros adóssághoz képest.
A tavaly szeptember 30-án véget ért 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok szövetségi kormányának a költségvetési hiánya 23 százalékkal nőtt az előző pénzügyi évhez képest – közel 1,7 billió amerikai dollárra, ami megfelel az Egyesült Államok bruttó hazai termékének 6,3 százalékának.
Az adóbevételek tavaly csökkentek, a kiadások a Covid előtti szint felett maradtak, és az állami hitelfelvételi költségek nőttek a Federal Reserve kamatemelései miatt.
A bejelentés akkor történt, amikor az új évben a törvényhozók már készülődnek a költségvetési leszámolásra. Január 19-én és február 2-án lejárnak a szövetségi kiadási törvények, és a hosszabbítások elutasítása akár egy részleges kormányzati leállást kényszeríthet ki. Az Egyesült Államok tavaly 2025 elejéig felfüggesztette a szövetségi adósságplafont, ez volt a 103. alkalom az adósságplafon kiigazítására.
A közgazdászok élesen megosztottak a szövetségi adósság veszélyeivel kapcsolatban. Egyes szakértők úgy érvelnek, hogy a csúnya számok veszélyt jelentenek az ország költségvetési egészségére, míg mások azt állítják, hogy a szövetségi kormánynak bőven van hitelfelvételi lehetősége a gazdasági válság kockáztatása nélkül. A gazdaság gyors ütemben növekedett az elmúlt negyedévekben, emiatt az adósságnövekedés kevésbé volt jelentős.
Biden elnök a hiány billiókkal való növelését az előző kormány adócsökkentésével magyarázta, érvelve azzal, hogy George W. Bush és Donald Trump elnök adócsökkentései és az azt követő kétpárti hosszabbításuk eddig 10 billió dollárral növelte az államadósságot.
Ezzel ellentétben a republikánusok a Biden és más demokraták idején elfogadott kiadási intézkedéseket hozzák fel. Joe Biden kormányzása alatt az államadósság 6,25 billió dollárral nőtt. Azt is felhozzák, hogy az Egyesült Államoknak 225 évébe telt, amíg az államadóssága elérte a 6 billió dolláros határt, most pedig kevesebb mint 3 év kellett a 6 billióhoz.
A republikánusokat a Fehér Ház azzal vádolja, hogy meg akarják duplázni a MAGAnomicsot a gazdagoknak szánt több mint 3 billió dolláros ajándékkal, miközben a szorgalmas amerikaiakat arra kényszerítik, hogy a társadalombiztosítás, a Medicare és a Medicaid leépítésével fizessék meg ennek az árát. A Fehér Házban a „bidenomics” ellentételezésére alkották meg a „MAGAnomics” fogalmat, amelynek az első fele Trump „Make American Great Again” szlogenjének rövidítésére utal.
Egy kínai portál arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok hosszú távú külkereskedelmi hiányt tart fenn, dollárt exportál és inflációt okoz, az„adósságciklus” rendszerében pedig nagyszabású kötvénykibocsátással vonják ki a zöldhasút. Az ázsiaiak szerint a rendkívül alacsony hitelfelvételi költségek miatt az Egyesült Államok egyre inkább a hegemóniájával való visszaélés és az adósság rabjává vált.
A kínaiak kiemelik, hogy az USA az adósságnövekedés ellenére a 2024-es pénzügyi évre rekordnagyságú, 886 milliárd dollárt különít el a védelmi költségvetésre, ami közel 30 milliárdos növekedés az előző évhez képest. A védelmi költségvetésnek látható a tendenciája: 2021-ben elérte a 742 milliárd dollárt, és a várakozások szerint 2032-re 998 milliárdra nő.
Egyes statisztikák azt mutatják, hogy a 2001-től a 2022-ig az Egyesült Államok 8 ezer milliárd dollárt költött háborúra. Jeffrey Sachs, az ENSZ főtitkárának egykori különleges tanácsadója és a Columbia Egyetem közgazdászprofesszora szerint is
a jelenlegi amerikai adósságválság fő oka a kormány háborús függősége.
Az orosz Vzgljad portál egyetért a Bloomberggel, amely a tavalyi évet a dollár legrosszabb évének nevezte a koronavírus-járvány kezdete óta. Az amerikai devizaindex csaknem 3 százalékot esett, ami 2020 óta a legnagyobb visszaesés. Sőt, orosz szakértők szerint az idén is folytatódik a zöldhasú gyengélkedése. A dollár gyengülésének a hátterében a világ összes valutája erősödött, és ennek köszönhetően a jüan 2024-ben három év után először erősödik.
Persze Amerikában is sokan kritikusan szemlélik a folyamatot, mondván ehhez azért komoly munka kellett a költekező döntéshozóktól, ami nem ment volna a fősodorbeli médiák segítsége nélkül,
„amely folyamatosan biztosította az amerikaiakat arról, hogy rendben van, amikor a gyermekeinktől és az unokáinktól lopunk el dollárbilliókat”.
A kritikusok szerint ez egy olyan bűntett, amit azzal sem lehet indokolni, hogy az óriási kölcsönpénzhegyek nélkül az Egyesült Államok gazdasága már rég összeomlott volna. Nem vetíthették volna ki az eddigi katonai és gazdasági erőt az egész bolygón, és Amerika helye a világban csökkent volna. A világ elsődleges tartalékvalutájának birtoklása óriási forrása a hatalomnak, ami most úgy tűnik, elhalványul. A nemzetek szerte a világon kezdenek eltávolodni attól, hogy a dollárt használják a nemzetközi kereskedelemben, és egyre hezitálnak az amerikai adósság megvásárlásával kapcsolatban.
A 34 billió dollár igazán akkor döbbenetes, ha kivetítjük minden egyes amerikai állampolgárra, és a fejenkénti (a csecsemőtől az aggastyánig) 101 233 dolláros szövetségi adósság minden nappal nagyobb lesz.
A kritikusok szerint így néz ki a végjáték, egy adósságspirál, amely teljesen kicsúszott az irányítás alól. Ahogy mondják, Amerika pénzbirodalma szép volt, amíg fennállt, de most itt a pánik, és a közelgő összeomlás a történelemkönyvek egyike tanulságos lapja lesz.
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A brit lap szerint kész a titkos paktum: Washingtonban évtizedes tabuk dőlnek meg, Amerika kész elismerni az orosz hódítást. A britek úgy látják, Zelenszkijék és az európaiak hiába fogják a fejüket, Trump veje már Moszkvában egyeztetett a területek átadásáról.
Kuleba nem finomkodott, sötét jövőt jósolt: nyíltan kimondta, hogy Amerikában nem lehet teljesen megbízni, az európai döntésképtelenség árát pedig az egész kontinens meg fogja fizetni.
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
Három évtizede lépett tőzsdére a Mol, ennek apropóján péntek reggel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. Felidézte, a tőzsdére lépés előtt a privatizációs boom idején el akarták adni a Molt, de nem kellett akkor senkinek, így döntöttek a részvénypiac mellett.
Ezek voltak a csütörtöki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt Brüsszelben megálmodták.
Képviselőjelölt lett a Tisza Párt alelnöke, aki lerántotta a leplet Magyar Péter és a pártban újjáéledő balliberális holdudvar terveiről.
