Kínos: annyira nincs közös téma, hogy elmarad az EU–USA-csúcs

Hivatalosan is elhalasztották a Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) csúcstalálkozóját, mivel mind az USA, mind az EU értelmetlennek tartja a megrendezését. A TTC-t 2021-ben a legfelsőbb szinten, Joe Biden elnök és Ursula von der Leyen indította útjára, hogy olyan fórummá váljon, „ahol össze tudják hangolni egymással a kulcsfontosságú globális kereskedelmi, gazdasági és technológiai kérdésekkel kapcsolatos elképzeléseiket, valamint elmélyíthetik a közös demokratikus értékeken alapuló transzatlanti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat”. A Trump-érában a transzatlanti kapcsolatok finoman szólva is hullámvölgybe kerültek, így a felek úgy érezték, helye és ideje van a közös tárgyalások újraindításának. 

Mint kiderült, már az indulás is döcögősre sikerült, a folytatásban azonban már az egész kezdeményezés elhasalt.  

Gyenge kezdés után hanyatló teljesítmény 

A 2021-ben tartott első csúcs a lehető legszerencsétlenebb időpontra lett időzítve. A találkozó előtt néhány nappal kötötte meg az USA, Nagy-Britannia és Ausztrália az AUKUS haditengerészeti megállapodást, amely miatt Ausztrália kifarolt egy Franciaországgal kötött, 12 tengeralattjáró vásárlásáról szóló megállapodásból. Macron elnök dührohamot kapott a hír hallatán, és ritka diplomáciai figyelmeztetésként visszahívta egyeztetésre az ausztráliai és washingtoni nagyköveteit. Bár a találkozót gyümölcsözőnek titulálták, az AUKUS-botrány gyakorlatilag meg is alapozta a bizalmatlanság légkörét, amely a későbbiekben is megmaradt. 

A tavaly májusi második találkozón az ukrajnai háború teljesen háttérbe szorította az eredeti elképzeléseket. Az USA teljesen nyíltan oroszellenes platformmá változtatta a TTC-t, az együttműködés pedig gyakorlatilag a kettős felhasználású termékek exportjának ellenőrzése és a dezinformáció elleni küzdelem területévé változott. 

Azt mindkét fél érezte, hogy valami gyakorlati eredményt is ideje lenne felmutatni, ám a harmadik találkozó 2022 decemberében tulajdonképpen már látszatmegoldások halmazává degradálódott, ahol az exportvizsgálatok összehangolásától kezdve a mesterséges intelligencia ellenőrizhetőségéig sok mindenről csevegtek a felek, a jövőbe mutató tervek azonban a közös vacsorák után máris halványodni kezdtek. 

Az utolsó találkozóra Svédországban került sor, ahol aztán már tényleg semmi nem történt, azon túl, hogy egy addig is nyilvánvalóan létező dologról, az Oroszország elleni szankciók összehangolásáról ejtettek néhány szót. Nem kerültek szóba komolyabban az USA protekcionista politikájának EU-ra mért hatásai, nem beszéltek a védővámok negatív gazdasági hatásairól, a Kína-stratégiáról, magyarán semmi olyanról, amelynek gyakorlati hasznát vehették volna. Ködös jövőképeket fogalmaztak meg, és sokat beszéltek arról, hogy milyen közös előkészületeket tesznek olyan területeken, amelyeket mindkét fél egyébként saját hatáskörben és elképzelései szerint alakít és ültet gyakorlatba. A TTC tulajdonképpen egy olyan találkozóvá vált, amely közhelyek fedezékében biztosított lehetőséget arra, hogy az USA felvázolja, mi miért fontos a számára. Az Euractivnak nyilatkozó egyik résztvevő viccesnek nevezte az egész találkozót, ami után nem csoda, hogy az egész kezdeményezés szép csendben ki fog múlni. 

Itt a vége? 

Az idei második csúcs most, decemberben lett volna, ám a hivatalos meghívó helyett a felek egy e-mailt kaptak, amelyben a szervezők lefújták az egész találkozót. A hivatalos indoklás szerint az Egyesült Államok az instabil nemzetközi helyzet miatt minden erejével a válságok megoldására koncentrál, így nincs kapacitása a TTC-re is figyelni.  

Bár a levél szerint a következő csúcsot „várhatóan” 2024 áprilisában tartják, sokkal valószínűbb, hogy az e-mail a TTC hattyúdala volt, a kezdeményezés pedig szép csendben kimúlik anélkül, hogy bármilyen nyomot hagyott volna a transzatlanti kapcsolatok történetében. Két hónappal az EU-s választások előtt sem az európai, sem az amerikai fél nem gondolja komolyan, hogy az eddig is blöffszagú csúcsok folytatásával bármilyen eredményt fel tud majd mutatni, amikor az eltérő vélemények és jogalkotási folyamatok, a partnerek között feszültséget okozó intézkedésekkel kapcsolatos konszenzus hiánya és persze a kompromisszumképtelenség miatt eddig sem tudtak közös nevezőre jutni semmi olyasmiben, amelynek gyakorlati haszna és eredménye is lett volna. 

*** 

Fotó: MTI/EPA/Pool/UPI/Bonnis Cash

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.