Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 29 milliárd dollár hiányzik a költségvetésből, így a Nyugatnak össze kell kapnia magát. Plusz kérik az egész orosz zárolt jegybanki vagyont is.
Ukrajna gazdasága 2024-ben összeomolhat, hacsak nyugati támogatói nem tömik be pénzzel a költségvetésen tátongó hatalmas lyukat – mondta a Politicónak adott interjúban az ország pénzügyminisztere. Szerhij Marcsenko szerint északkeleti szomszédunknak 29 milliárd dollárnyi pluszforrásra van szüksége, különben olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd.
Decemberben jár le az Ukrajnának nyújtott EU-s segély utolsó részlete. Az Európai Bizottság idejekorán beígért Kijevnek újabb 50 milliárd eurót, amelyet 4 év alatt folyósítana. A feltételes mód oka Magyarország és Szlovákia eddigi határozott ellenkezése. Az új szlovák kormány Robert Fico vezetésével a rendszerszintű ukrán korrupció miatt nem szavazza meg a segélyt, míg hazánk a korrupciós aggályok mellett az ukrajnai magyar kisebbség életét külön nehezítő ukrán nyelvtörvényt kifogásolja, ezért változatlanul nemet mond a támogatásra. Az uniós segélycsomaghoz mind a 27 tagállam beleegyezésére szükség van, így jelenleg erősen kétséges, hogy azt össze lehet-e egyáltalán állítani.
A problémát fokozza, hogy az Egyesült Államok immár hónapok óta pusztán ígérgetni tudja Kijevnek az újabb, csillagászati összegű segélyt, a kongresszus republikánus része azonban nem engedi egyelőre megszavazni azt. A jövő végképp homályos: az izraeli háború kitörése óta jól láthatóan megváltozott a segélyezési prioritás Washingtonban, így egyre esélyesebb, hogy Európa egyedül marad az ukrajnai háború finanszírozásával és az állam lélegeztetőgépen tartásával.
Az IMF a tavalyi 30 százalékos GDP-zuhanás után az idei év végéig óvatosan 2 százalékos növekedést prognosztizál, ami tragikus előjel a 2024-es ukrán büdzsé számára. Marcsenko őszintén bevallotta: a költségvetési kiadásaik felét (mintegy 42 milliárd dollár) a háborús kiadások emésztik fel, a másik felét (43 milliárd dollárt) egy az egyben a Nyugatnak kell állnia.
Ez az az összeg, amelyből az ukrán állam gyakorlatilag még működni tud, ez maga a lélegeztetőgép.
Az IMF-hitel, Nagy-Britannia és Japán felajánlásai nagyjából 10 milliárdot fedeznek, 4 milliárdot Ukrajna innen-onnan még össze tud kaparni, a hiányzó 29 milliárd dollárt várja tehát Zelenszkij Washingtonból és Brüsszelből – ám az év végéhez közeledve még egyik fél sem tud többet adni a puszta ígéretnél.
Ezt is ajánljuk a témában
Anyagilag és szolidaritásban. Ha az USA kiesik a segélyek csökkentése miatt, Európának kell még többet utalni és szállítani Ukrajnába. A lap vezércikke szerint az ukrán ellenoffenzíva hatástalansága miatt immár egy végtelen háborúra kell felkészülni.
„Jövő év elejétől szükségünk van a pénzre” – jelentette ki egyszerűen az ukrán tárcavezető, hozzátéve, hogy a késlekedés az EU részéről az egész kontinens számára is végzetes lehet, a kijevi összeomlás ugyanis szerinte újabb energia- és inflációs válságot gerjeszthet.
Marcsenko külön szóba hozta az orosz zárolt jegybanki vagyont, amelynek einstandolása kapcsán szinte a háború kitörése óta megy a vita – teljesen eredménytelenül. A legutóbbi ötlet szerint a mintegy 200 milliárdos, Belgiumban befagyasztott orosz állami pénz befektetéséből származó kamatot adóztatnák meg, ám az ottani miniszterelnök harciassága éppen a napokban párolgott el, mondván: a lépésnek valóban olyan utóhatásai lehetnek, amely negatívan befolyásolná a pénzpiacot, így inkább nem kapkodják el a dolgot, és tovább gondolkodnak.
Marcsenko ezt nem így gondolja. Mint mondta, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egésze Ukrajnát illeti, így
Kijev igényt tart a G7-es országok (és az EU) területén zárolt mind a 300 milliárd dollárra, a kamatok megadóztatása csupán mellékes apróságként kerülhet szóba.
Amit az ukrán kormány követel, egészen biztosan nem fog megvalósulni. Pillanatnyilag még a kamatok adóztatásával szemben is akkora ellenállás alakult ki (élén az Európai Központi Bankkal), amelyet már Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság sem képes befolyásolni. Marad tehát a lebegtetés és a várakozás: az idővel egyenes arányban Ukrajna pénze is fogy, jelenleg azonban nem tisztázott, honnan fog kapni elegendő összeget ahhoz, hogy januárban egyáltalán működtetni tudja az államot.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna az erőfeszítések ellenére nem áll készen az EU-csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szüksége, legalábbis Juncker szerint.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A lengyel elnököt felháborította, hogy Zelenszkij az Ukrán Felkelő Hadsereg népirtó „hőseiről” nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát.
A Kreml szóvivője üdvözölte Magyar Péter miniszterelnök döntését, miszerint Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Hosszas cikkben értekezik az ukrán újság a kárpátaljai magyarok igényeiről.
Egy kommandó alakulat viseli ezentúl az egyik nacionalista szervezet nevét, amelynek tagjai több mint 100 ezer civil meggyilkolásáért feleltek.
A korábbi magyar vezetés minden egyes Ukrajnából érkező menekült embert befogadott, gondját viselte, legyen az ukrajnai magyar vagy bármilyen nemzetiségű.
Gesztusokban és deklarációkban kifejezetten gáláns és nagyvonalú lett hirtelen az Európai Bizottság.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
