Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint 29 milliárd dollár hiányzik a költségvetésből, így a Nyugatnak össze kell kapnia magát. Plusz kérik az egész orosz zárolt jegybanki vagyont is.
Ukrajna gazdasága 2024-ben összeomolhat, hacsak nyugati támogatói nem tömik be pénzzel a költségvetésen tátongó hatalmas lyukat – mondta a Politicónak adott interjúban az ország pénzügyminisztere. Szerhij Marcsenko szerint északkeleti szomszédunknak 29 milliárd dollárnyi pluszforrásra van szüksége, különben olyan gazdasági válságba kerül, amelynek a hatásai Európát is megrengetik majd.
Decemberben jár le az Ukrajnának nyújtott EU-s segély utolsó részlete. Az Európai Bizottság idejekorán beígért Kijevnek újabb 50 milliárd eurót, amelyet 4 év alatt folyósítana. A feltételes mód oka Magyarország és Szlovákia eddigi határozott ellenkezése. Az új szlovák kormány Robert Fico vezetésével a rendszerszintű ukrán korrupció miatt nem szavazza meg a segélyt, míg hazánk a korrupciós aggályok mellett az ukrajnai magyar kisebbség életét külön nehezítő ukrán nyelvtörvényt kifogásolja, ezért változatlanul nemet mond a támogatásra. Az uniós segélycsomaghoz mind a 27 tagállam beleegyezésére szükség van, így jelenleg erősen kétséges, hogy azt össze lehet-e egyáltalán állítani.
A problémát fokozza, hogy az Egyesült Államok immár hónapok óta pusztán ígérgetni tudja Kijevnek az újabb, csillagászati összegű segélyt, a kongresszus republikánus része azonban nem engedi egyelőre megszavazni azt. A jövő végképp homályos: az izraeli háború kitörése óta jól láthatóan megváltozott a segélyezési prioritás Washingtonban, így egyre esélyesebb, hogy Európa egyedül marad az ukrajnai háború finanszírozásával és az állam lélegeztetőgépen tartásával.
Az IMF a tavalyi 30 százalékos GDP-zuhanás után az idei év végéig óvatosan 2 százalékos növekedést prognosztizál, ami tragikus előjel a 2024-es ukrán büdzsé számára. Marcsenko őszintén bevallotta: a költségvetési kiadásaik felét (mintegy 42 milliárd dollár) a háborús kiadások emésztik fel, a másik felét (43 milliárd dollárt) egy az egyben a Nyugatnak kell állnia.
Ez az az összeg, amelyből az ukrán állam gyakorlatilag még működni tud, ez maga a lélegeztetőgép.
Az IMF-hitel, Nagy-Britannia és Japán felajánlásai nagyjából 10 milliárdot fedeznek, 4 milliárdot Ukrajna innen-onnan még össze tud kaparni, a hiányzó 29 milliárd dollárt várja tehát Zelenszkij Washingtonból és Brüsszelből – ám az év végéhez közeledve még egyik fél sem tud többet adni a puszta ígéretnél.
Ezt is ajánljuk a témában
Anyagilag és szolidaritásban. Ha az USA kiesik a segélyek csökkentése miatt, Európának kell még többet utalni és szállítani Ukrajnába. A lap vezércikke szerint az ukrán ellenoffenzíva hatástalansága miatt immár egy végtelen háborúra kell felkészülni.
„Jövő év elejétől szükségünk van a pénzre” – jelentette ki egyszerűen az ukrán tárcavezető, hozzátéve, hogy a késlekedés az EU részéről az egész kontinens számára is végzetes lehet, a kijevi összeomlás ugyanis szerinte újabb energia- és inflációs válságot gerjeszthet.
Marcsenko külön szóba hozta az orosz zárolt jegybanki vagyont, amelynek einstandolása kapcsán szinte a háború kitörése óta megy a vita – teljesen eredménytelenül. A legutóbbi ötlet szerint a mintegy 200 milliárdos, Belgiumban befagyasztott orosz állami pénz befektetéséből származó kamatot adóztatnák meg, ám az ottani miniszterelnök harciassága éppen a napokban párolgott el, mondván: a lépésnek valóban olyan utóhatásai lehetnek, amely negatívan befolyásolná a pénzpiacot, így inkább nem kapkodják el a dolgot, és tovább gondolkodnak.
Marcsenko ezt nem így gondolja. Mint mondta, a befagyasztott orosz jegybanki vagyon egésze Ukrajnát illeti, így
Kijev igényt tart a G7-es országok (és az EU) területén zárolt mind a 300 milliárd dollárra, a kamatok megadóztatása csupán mellékes apróságként kerülhet szóba.
Amit az ukrán kormány követel, egészen biztosan nem fog megvalósulni. Pillanatnyilag még a kamatok adóztatásával szemben is akkora ellenállás alakult ki (élén az Európai Központi Bankkal), amelyet már Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság sem képes befolyásolni. Marad tehát a lebegtetés és a várakozás: az idővel egyenes arányban Ukrajna pénze is fogy, jelenleg azonban nem tisztázott, honnan fog kapni elegendő összeget ahhoz, hogy januárban egyáltalán működtetni tudja az államot.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna az erőfeszítések ellenére nem áll készen az EU-csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szüksége, legalábbis Juncker szerint.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
A kötcsei találkozón Orbán Viktor beszéde idén is programalkotó jelleggel határozta meg a jobboldali politikai közösség gondolkodását.
A háború kitörése óta talán nem volt még példa ilyen mértékű ukrán támadásra.
Varsó szerint az oroszok a NATO képességeit is tesztelték az akcióval.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „az EU-tagság nem biztonsági garancia, hanem érdemalapú folyamat”.
Nem túl jók az előjelek.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
