Tombol a német szakszervezet az energiaárak miatt

2023. november 05. 17:21

Németország legnagyobb szakszervezete követeli az energiaigényes iparágak állami támogatását. A kormányon belül azonban nagy a civakodás. Jár-e, ami nem járhatna?

2023. november 05. 17:21
null
Révész Béla Ákos
Révész Béla Ákos

Németország még mindig az orosz energiaimport leállását nyögi. Míg a gázvásárlást a méregdrága LNG-szállítmányokkal igyekszik megoldani, az atomerőműveket a kormány végleg bezárta, így az EU-n belül is kiugróan magasak az energiaköltségek. (Nem mellesleg most éppen Franciaországból importálják feltolt áron a szintén atomerőművek által termelt elektromos áramot.) 

A legjobban a zöldgazdasági miniszter, Robert Habeck aggódik, aki szerint ha az energiaigényes iparágakba nem kezdik el pumpálni az állami támogatást, az akár a német gazdasági teljesítőképesség legrosszabb forgatókönyvét is megvalósíthatja. A tárcavezető egyébként is nagy híve a hiteleknek és az állami támogatásoknak, ami azonban nemcsak a piacnak, de a német gazdaságpolitika alapjainak is ellentmond – ahogyan arra Lindner pénzügyminiszter nem győzi felhívni kollégája figyelmét. Scholz kancellár ebben a kérdésben határozottan Lindner pártját fogja – úgy is, mint kolléga, a Merkel-kormány volt pénzügyminisztere. 

Mint arról az Euractive beszámolt: az ország legnagyobb szakszervezete (egyben Európa legnagyobb munkavállalói érdekképviselete), a fémipart uraló IG Metall azonban most már egyre nyíltabban ront neki az állami támogatást ellenző politikusoknak. Olyannyira, hogy a sztrájk ütőkártyáját is előkapta arra az esetre, ha Scholzék túl sokáig mondanának nemet a követeléseikre. 

Habeck stratégiája 

Jürgen Kerner, az IG Metall elnökhelyettese szerint az energiaigényes iparágak terheinek az enyhítése most már égetően fontossá vált. „A kormány hónapok óta vitázik a megoldáson, bármiféle eredmény nélkül. Meg kell győznünk valahogy a kancellárt és a pénzügyminisztert” – mondta, hangsúlyozva, hogy a meggyőzés eszközei között természetesen az utcai tüntetések és a munkabeszüntetés is szerepel, ennek demonstrálására pedig novemberben 20-án sor is kerül.  

Habeck miniszter a múlt héten mutatott be egy olyan ipari stratégiát, amelyben tulajdonképpen elismerte az eddigi energiapolitika kudarcát. Éppen ezért az állami támogatások mielőbbi elindítását szorgalmazza, hogy a vállalatok valahogyan alkalmazkodni tudjanak az egyre növekvő geopolitikai feszültségek által generált német válsághelyzethez az ellátási láncok fenntartásával – makacsul ragaszkodva közben a Kínától való kereskedelmi távolodás gondolatához is.  

Direkt támogatás vagy átcsoportosítás? 

Hogy nagyobb nyomatékot adjon tervének Scholz és Lindner felé, konzultációra hívta a szakszervezetek és a Német Iparszövetség (BDI) képviselőit, hátha a kormány vonakodó tagjai így jobban odafigyelnek. A támogatást természetesen megkapta, ugyanakkor az ipari szervezeteken belül sem egységes az álláspont a végleges tervezettel kapcsolatban. Míg a vegyipar, valamint az acél- és papírgyártó ágazatok határozottan az állami támogatás mellett érvelnek, a BDI a villamos energiára kirótt adó nagymértékű csökkentését vetette fel megoldásként.  

Habeck azonban azzal érvel, hogy ez a vonat már elment: az adócsökkentés szerinte önmagában már nem megoldás, ezért a kiterjesztett állami támogatások csodafegyverét kell bevetni. A bökkenő csak az, hogy erre nincs költségvetési fedezet, Scholz és Lindner pedig hallani sem akar Habeck minden szituációra alkalmazott ötletéről, az újabb hitelfelvételről. A BDI maga sem ért egyet az eladósodás gondolatával, inkább azt javasolja a kormánynak, hogy csoportosítsa át a forrásokat, és más területekről faragjon le az ipari támogatások érdekében. 

A gazdasági miniszter maga sem tudja, mi lesz a sorsa a stratégiájának. Egy óriási volumenű állami támogatás hosszabb távon valóban az iparszerkezeti átalakítások rovására mehet, nem beszélve a piactorzító hatásokról. A tárcavezető jelenleg a hosszú távú előnyöket ecseteli, és azzal érvel, hogy az állami támogatás csupán egy része a nagyívű ipari stratégiának, ám előfeltétele annak, hogy a szintén szerves részét képező munkaerőhiány megszüntetése, a bürokrácia csökkentése, a megújuló energiaforrások területének bővítése és a harmadik országokkal folyó kereskedelem kiterjesztése megvalósuljon. 

 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Fotó: Lindner német pénzügyminiszter, Scholz kancellár és Habeck gazdasági miniszter 

MTI/EPA/Clemens Bilan 

 

 

 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.     

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sapientisat
2023. november 06. 07:37
Lassan Európa szintjén nem lesz épitőipari üveg gyártás. Vége annak a kánaáni korszaknak, hogy milyen típusú, színű, vastagságú üvegből mennyit kérek. Örülünk, ha Közel- vagy Távol-Keletről beérkezik egy szállítmány üveg legalább 10x-es áron pillanatok alatt szétkapkodják az országban. Örülünk, ha pár lap tükröt meg tudunk venni. Csak gratulálni tudunk a briliáns és parádés ötletnek az európai bürokraták részéről, hogy váljunk le az olcsó orosz energiáról. (az üveg gyártás sajnos épp oly energia igényes, mint az acél gyártás) jó reggelt kívánok a szép új világhoz
nnjohn
2023. november 06. 05:46
A böszme németek ezt is elbaxták. Nem kicsit, nagyon. Talán nem kellett volna becsicskulni Amerikának, meg hagyni Európát visszagyarmatosítani.
survivor
2023. november 05. 22:13
Minden normális állam protekcionista. Védegylet..
survivor
2023. november 05. 22:11
Rezsicsöki kéne ??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!