Ádáz küzdelem folyik a chippiacon, a harc pedig kezd eszkalálódni. A legnagyobb profitot termelő cégek tízes listáján azonban kilenc így is ázsiai.
A Trendforce adatai szerint a világ tíz legnagyobb chipgyártójának a bevétele jelentős, 18,6 százalékos csökkenést mutatott 2023 első negyedévében. A zuhanás 27,3 milliárd dollárral apasztotta a globális bevételt, ami elsősorban a kereslet csökkenésének köszönhető.
Panaszra így sem lehet oka annak a tíz vállalatnak, amely uralja a piacot. (Kifejezetten gyártókról van szó, a tervező cégek egy másik meccsen játszanak.) A Visual Capitalist infografikája bevétel alapján ábrázolja a legnagyobbakat – és a legnagyobbak között is az óriást, a tajvani TSMC-t, amely mellett mindenki más szó szerint eltörpül.
Az Apple-nek és az Nvidiának is gyártó vállalat a teljes iparág bevételének 60 százalékát (mintegy 17 milliárd dollárt) termelte meg egyedül az első negyedévben –
ez ugyan 16,2 százalékos csökkenést jelent, ám a gigász még így is tarol a globális piacon.
A csökkenés alapvető oka az, hogy gyengült a kereslet az általános termékek, többek között a laptopok és az okostelefonok esetében.
Második helyen a dél-koreai Samsung áll, 3,5 milliárd dolláros bevétellel. Ez viszont már komoly, 36,1 százalékos csökkenés az előző negyedévhez képest, a 3 nanométeres technológia bevezetése azonban biztatóbb adatokat eredményezhet majd az év végi összegzésnél.
A bronzérem az egyetlen amerikai vállalatnak jutott, amelyik felkerült a listára. A GlobalFoundries első negyedéves bevétele 12,4 százalékos csökkenést mutatott, így érte el az 1,84 milliárd dollárt, az esetében azonban ez mindenképpen siker, hiszen az új amerikai irányvonalnak megfelelően megugrott a belföldi kereskedelme az autóipari és a kormányzati megrendelések területén. Ezzel helyet cserélt a tajvani UMC vállalattal, amely a negyedik pozícióba csúszott vissza. Mivel a tendencia folytatódik, a GF várhatóan magabiztosan tartani is tudja a harmadik helyét.
A UMC 1,78 milliárd dolláros bevétellel tehát a negyedik, őt a kínai SMIC követi, amely viszont az erős belső kereslet miatt várhatóan magabiztosan hozza a további negyedévek összesítésében is az 1,46 milliárd dollárt.
A milliárdosok klubjának az ajtaja itt záródik be. A lista alsó felében Kína második legnagyobb gyártója, a Hua Hong áll 845 milliós bevétellel, őt az izraeli Tower Semiconductor követi, amely az idén azzal került a figyelem középpontjába, hogy az Intel szerette volna megvenni, ám a kínai versenyhatóság addig blokkolta ezt, amíg a cég le nem tett szándékáról. Bevétele 356 millió dollár volt.
A legnagyobb esést a másod- és harmadvonalbeli gyártók szenvedték el. A fogyasztó termékek gyenge kereskedelme miatt az eleve kisebb bevételt elkönyvelő vállalatok jobban megérzik a hiányt. A tajvani PSMC és a VIS 18,7, illetve 11,8 százalékos csökkenést könyvelhetett el, míg a listát a dél-koreai DB HiTek zárja, amely 20 százalékos visszaeséssel, 234 millió dollárt zsebelt be.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Aznap, amikor az amerikai kereskedelmi miniszter éppen Pekingben oktatta ki a kínaiakat az exportkorlátozásról, a Huawei kiadta legújabb fejlesztésű telefonját, amelyben éppen a szankciók miatt nem lehetne csúcskategóriáshoz közeli chip. De van. Még hogy a kínaiaknak nincs humorérzékük!
Fotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
A vállalat állami támogatással és nemzetközi beruházásokkal bővíti tevékenységét.
A kínai gyártók újabb áttörése révén a nátriumion-akkumulátorok a fagyállóságuk és az akár 5–11 perces töltési idejükkel teszik hatékonyabbá az elektromos autózást. A nátriumion-cellák ára az év végére várhatóan 19 dollár/kWh-ra zuhan, ami a 10 ezer töltési ciklusos élettartammal kombinálva radikális fordulatot hozhat a globális zöldátállásban.
Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
A cég megvásárolhatja a Gazprom csoportnak a szerb NIS vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedését.
A BYD kilencperces villámtöltési technológiája alapjaiban rajzolja át a globális elektromobilitási piacot. A hazai iparban is fontos, hogy a magyar mérnöki tudásra építő kutatás-fejlesztésre fókuszáljunk.
Az amerikai elnök szemében innentől csak jó és rossz szövetségesek léteznek majd a Politico szerint.
„Az egyénisége magával ragadó, nemcsak sportolóként, hanem emberként is kimagasló.”
