A harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így a technikai recesszióból sikerült kikerülni, ráadásul az EU-átlagnál is magasabb növekedést értünk el. Ugyanakkor a KSH ma közzétett adatai szerint éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött a gazdaság teljesítménye.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A harmadik negyedévben a GDP a várakozásainknak megfelelően alakult, azaz a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból.
A negyedéves bővülés jelentős, 0,9 százalékos volt, azaz a recesszióból nemcsak éppenhogy sikerült kikerülni, hanem szemmel jól látható módon.
Ugyanakkor mivel a KSH az előző negyedévek adatait revideálta, ezért a hazai recesszió végpontja mégsem az előző negyedév lett, hiszen az akkorra vonatkozó 0,2 százalékos teljesítménycsökkenést az azóta beérkező adatok felhasználásával stagnálásra korrigálta a hivatal.
A negyedéves bővülés ellenére éves alapon a gazdaság teljesítménye még mérséklődött, 0,4 százalékkal. Ezzel a negyedéves alapú növekedés az uniós átlagot (+0,1 százalék) érdemben meghaladta, azonban az éves volumenváltozás elmaradt tőle – itt az uniós adat az első becslés szerint +0,1 százalék volt.
Bár a KSH az első becsléskor nem közli a részletes adatokat, a havi adatokból, illetve a KSH közléseiből sejthető, hogy
éves alapon az ipari és a piaci szolgáltatások visszahúzták a termelést (elsősorban a gyenge belső kereslet miatt), míg a mezőgazdaság a gyenge bázisidőszaki termés miatt felfelé húzhatta azt.
Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás volumene éves alapon csökkenhetett, míg a nettó export növekedési hozzájárulása erőteljes pozitív értéket vehetett fel – részben az export kismértékű bővülése, részben az import jelentősebb visszaesése miatt, ami szintén az alacsony belső kereslet eredménye. Negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez, de vélhetően a piaci szolgáltatások hozzájárulása is pozitív volt – eltekintve a stagnálást produkáló kiskereskedelemtől.
Várakozásaink szerint a gazdasági teljesítmény bővülése a negyedik negyedévben is folytatódhat,
és ekkor már az éves volumenindex is a pozitív tartományba kerül. Ugyanakkor az éves alapú recessziót a várakozásaink szerint nem sikerül elkerülni, az éves visszaesés 0,4 százalék körül alakulhat.
Nyitókép: Shutterstock
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Ömleni fog a pénz Nyugatról és Keletről, közben pedig Magyarország gyártja a GDP-t.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
Akkora bírságot szabtak ki az amerikai cégre, ami sokkal több az egész világ össztermékénél.
Ez a magyar elnökség legnagyobb eredménye.
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
