A harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így a technikai recesszióból sikerült kikerülni, ráadásul az EU-átlagnál is magasabb növekedést értünk el. Ugyanakkor a KSH ma közzétett adatai szerint éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött a gazdaság teljesítménye.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A harmadik negyedévben a GDP a várakozásainknak megfelelően alakult, azaz a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból.
A negyedéves bővülés jelentős, 0,9 százalékos volt, azaz a recesszióból nemcsak éppenhogy sikerült kikerülni, hanem szemmel jól látható módon.
Ugyanakkor mivel a KSH az előző negyedévek adatait revideálta, ezért a hazai recesszió végpontja mégsem az előző negyedév lett, hiszen az akkorra vonatkozó 0,2 százalékos teljesítménycsökkenést az azóta beérkező adatok felhasználásával stagnálásra korrigálta a hivatal.
A negyedéves bővülés ellenére éves alapon a gazdaság teljesítménye még mérséklődött, 0,4 százalékkal. Ezzel a negyedéves alapú növekedés az uniós átlagot (+0,1 százalék) érdemben meghaladta, azonban az éves volumenváltozás elmaradt tőle – itt az uniós adat az első becslés szerint +0,1 százalék volt.
Bár a KSH az első becsléskor nem közli a részletes adatokat, a havi adatokból, illetve a KSH közléseiből sejthető, hogy
éves alapon az ipari és a piaci szolgáltatások visszahúzták a termelést (elsősorban a gyenge belső kereslet miatt), míg a mezőgazdaság a gyenge bázisidőszaki termés miatt felfelé húzhatta azt.
Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás volumene éves alapon csökkenhetett, míg a nettó export növekedési hozzájárulása erőteljes pozitív értéket vehetett fel – részben az export kismértékű bővülése, részben az import jelentősebb visszaesése miatt, ami szintén az alacsony belső kereslet eredménye. Negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez, de vélhetően a piaci szolgáltatások hozzájárulása is pozitív volt – eltekintve a stagnálást produkáló kiskereskedelemtől.
Várakozásaink szerint a gazdasági teljesítmény bővülése a negyedik negyedévben is folytatódhat,
és ekkor már az éves volumenindex is a pozitív tartományba kerül. Ugyanakkor az éves alapú recessziót a várakozásaink szerint nem sikerül elkerülni, az éves visszaesés 0,4 százalék körül alakulhat.
Nyitókép: Shutterstock
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
Frank Elderson, az EKB igazgatósági tagja figyelmeztetett: a klímaváltozás egy olyan gazdasági pofon lehet, hogy az eurózóna GDP-jének az 5 százalékát is elvihetik a következő években az áradások, az aszályok és a hőhullámok, ami ea 2008-as válsághoz hasonló szintű csapás lenne.
Keleti szomszédunknál úgy elszálltak a gazdasági mutatók a negatívba, hogy már a nyári megszorítások is olyan erővel bírnak, mint egy pohár víz az erdőtűzben. Románia súlyos helyzetben van, ami a régiót is megrengetheti, de Magyarország jól is kijöhet a válságból.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Raskó György a multik megadóztatása miatt aggódik és csekélynek nevezi a kisvállalkozások által teremett értéket.
