Egyetlen ábrán a két szemben álló globális gazdasági tömb ereje

A BRICS-országok januárban hat új tagot fogadnak soraikba. Argentína, Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Etiópia csatlakozásával egyértelműen nő a tömb gazdasági ereje (a globális GDP nagyjából 29 százalékát, 30 ezer milliárd dollárt elérve), a kérdés csupán az, hogy mindez mennyire tudja ellensúlyozni a G7 nyomását. 

Az „új hatok” 3,1 ezer milliárd dollárt adnak hozzá a tömb értékéhez, ebből a legnagyobb szeletet Szaúd-Arábia tolja be a közös tortába, köszönhetően 1,1 ezer milliárd dolláros mutatójának. 

A Visual Capitalist ábráján azonnal látszik, hogy a BRICS még az új tagjaival együtt sem éri el a G7-ek 43 százalékos részesedését a globális GDP-ben. Ez az adat azonban pillanatnyi állapotot tükröz, és egyáltalán nem nyugtathatja meg az USA vezette/vezérelte gazdasági csoportot. 

Minden feltétel adott a terjeszkedéshez 

A BRICS teljesítménye elmarad ugyan a G7 45,9 ezer milliárd dolláros GDP-jétől, azonban az új tagok nem csak a saját gazdaságuk összegben kifejezhető mutatóit viszik be a blokkba. Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek jóvoltából ugyanis a BRICS+-országok immár a globális olajkitermelés 42 százalékát fogják kitenni, emellett pedig gazdasági erőtényezőként nehéz lesz labdába rúgni.  

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a BRICS távlati célja egy dedollarizált, alternatív kereskedelmi és pénzügyi rendszer kialakítása, a kritikus nyersanyagokkal ellátott országok csatlakozása sokkal többet hoz majd a konyhára, mintha szimplán a nemzeti összterméket tolnák be a közös matematikai fejtörőkbe. A jövőben ezért várhatóan a BRICS még inkább kiterjeszti a szárnyait, és egyre több országot vonz majd be a szervezetbe.  

Ez csak a kezdet 

Ne feledjük az egyes tagállamok várható gazdasági növekedését sem: India például olyan ütemben gyorsul, hogy már tavaly letaszította Nagy-Britanniát az ötödik helyről. 

Hasonló tendencia várható az új belépőknél is. A Goldman Sachs szerint a BRICS-országok jelenlegi tagállamai közül soknak már magasabb a reál-GDP-növekedési mutatója, mint G7-es társainak.  

Az öt klasszikus BRICS-államban az átlagos GDP-bővülés 2050-ig 189, míg a G7-ek esetén 50 százalékosra várható. Az újonnan felvett országok esetében a ráta hasonlóan kiugró számokat vetít előre:  

A teljes képet elemezve a dolog úgy áll, hogy 2050-re a BRICS-országok GDP-arányosan megelőzik a G7-et – még az újonnan felvett tagok nélkül is. Amennyiben a tömb tovább folytatja a bővítést és az új tagok felvételét, a fentebbi ábra gyorsan elavulttá válik, és az elkövetkezendő évtizedekben a BRICS átveszi és tartja is a vezetést a G7-tel szemben.  

Fotó: MTI/EPA/G7 Hiroshima Summit Host 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.