Hszi Csin-ping alatt Kína megduplázta az erőfeszítéseit, hogy vezető szerepet töltsön be a legmodernebb stratégiai technológiák terén, így nagy összegeket fektet be a kvantumtechnológiákba, amelyek áttörést hozhatnak az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika területén.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
A technológia folyamatos és gyors fejlődésével az országoknak is lépést kell tartaniuk, így nem csoda, hogy eddig szinte alig hallott, ám stratégiainak nyilvánított megoldásokról beszélhetünk. Az Egyesült Államok és Kína között az egyre egyértelműbbé váló hidegháború 2.0 környezetében az elektromos autók és a chipgyártás után ilyen újonnan meghatározott stratégiai terület a kvantumtechnológia. Igaz, hogy ezen belül sok minden még fejlesztés alatt áll, de a távol-keleti kutatók gyors előrehaladást értek el, és a kvantumtechnológiák jelentős szereplői lettek.
A kvantumtechnológiák három fő területre csoportosíthatók, ezek az érzékelés, a kommunikáció és a számítástechnika.
Kvantumérzékelés: A kvantumérzékelés területén a kutatók olyan ultraérzékeny eszközök kifejlesztésére törekednek, amelyek képesek a mozgás és az elektromágneses mezők apró változásainak mérésére. Ezek soha nem látott pontosságot biztosíthatnak az orvosi képalkotás és diagnosztika, a navigáció, a radar, a geofizika és sok más területen.
Kvantumkommunikáció: A kvantumkommunikáció ultragyors és rendkívül biztonságos adatátvitelt ígér. A hagyományos elektronikában az adatokat általában titkosítják, majd bitek formájában küldik el. A kvantumbitek (qubit) azonban olyan szuperpozíciós állapotban továbbíthatók, amelyben egyszerre képviselhetik az 1 és a 0 kombinációit.
Ez gyakorlatilag feltörhetetlen kommunikációt tesz lehetővé – ez pedig a kormányok, a hadseregek, a pénzügyi cégek és mások által rendkívül keresett képesség.
Kvantum-számítástechnika: A három terület közül a leginkább átalakítónak ígérkezik. A kvantumkommunikációs eszközökhöz hasonlóan a kvantumszámítógépek is kihasználják a szuperpozíció tulajdonságait, ami egyszerre több számítást tesz lehetővé. Elméletileg az elegendő qubittal felszerelt kvantumkomputerek képesek komplex számításokat végezni, még a ma használatban lévő legfejlettebb szuperszámítógépeknél is exponenciálisan gyorsabb sebességgel.
Bár ezek a technológiák rendkívül ígéretesek, a fejlettebb képességek közül sok még mindig nagyrészt K+F-munkára korlátozódik. Ezért
a kvantumtechnológiák kereskedelmi hasznosítása komoly akadályokba ütközik, és valószínűleg csak évek, sőt évtizedek múlva kerülhet sor a széles körű alkalmazására.
A kvantumtechnológiák kezdetleges állapota ellenére a bennük rejlő potenciális lehetőségek felkeltették a kínai döntéshozók figyelmét. Az ottani kormány 2021-ben a kvantumtechnológiát beemelte legújabb nemzetgazdasági tervébe, a 14. ötéves tervbe, és hat másik élvonalbeli területtel együtt felsorolta azokat, amelyeket az elkövetkező években prioritásként kell kezelni. 2012 óta több mint a duplájára nőttek a K+F-re fordított kínai kiadások.
2012-ben a kínai K+F-kiadások a GDP 1,91 százalékát tették ki, 2022-re pedig ez a szám 2,55-re emelkedett.
1. ábra. Adatok forrása: CSIS China Power Project; OECD Készítette: Mihálovics Zoltán
A kínai kormány egy 2017-es, Új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési tervében megfogalmazta azokat a reményeket, hogy a kvantum-számítástechnika a gépi tanulási algoritmusok teljesítményének fokozásával előrébb viheti a mesterséges intelligencia képességeit. A remények szerint
a fejlett kvantumkomputerek forradalmasíthatják a tudósok képességét az összetett rendszerek modellezésére, hogy áttörést érjenek el olyan területeken, mint az anyagtudományok és a biomedicina.
Kínában azzal is tisztában vannak, hogy a kvantumtechnológiáknak jelentős biztonsági és katonai alkalmazásai vannak. A 2017-ben kiadott 13. ötéves terv a tudomány és a technológia katonai-polgári fúziójának fejlesztéséről tartalmazza a kvantumkommunikációt és -számítást a kiemelt stratégiai technológiák listáján.
Egy fejlett kvantumszámítógép páratlan számítási teljesítménnyel felvértezve áttörhetné a meglévő hagyományos titkosítási módszereket, amelyeket magánszemélyek, bankok, internetes vállalatok, kormányok és hadseregek használnak az adatok védelmére.
Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció lépéseket tett a veszélyre való felkészülés és az ország saját kvantumképességeinek megerősítése érdekében. Az USA Kereskedelmi Minisztériumának Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete négy új titkosítási algoritmust azonosított, amelyet be kell építeni a tárca biztonsági szabványaiba, és amelynek ellenállónak kell lennie a kvantumszámítógépekből származó hackerekkel szemben.
Más kvantumtechnológiáknak is lehetnek további alkalmazásai a katonai területen.
A kvantumérzékelés potenciálisan javíthatja a hírszerzést, a megfigyelést és a felderítést, valamint műholdas rendszerek hiányában helymeghatározási és navigációs képességeket biztosíthat.
Kína nincs egyedül a katonai és biztonsági célú kvantumtechnológiák kutatásával. Az Egyesült Államok haditengerészete és légiereje is létrehozott kvantumkutató központokat azzal a céllal, hogy az új technológiával felszerelt gyorsabb fenyegetések felderítésére és elhárítására képes erőket hozzanak létre.
Bár a kiforrott kvantumtechnológia még nem áll készen a jelentős katonai integrációra, a NATO már most a kvantumot az egyik legfontosabb feltörekvő technológiaként azonosította.
Az ázsiai nagyhatalom a kvantumtechnológiák finanszírozása és a K+F végrehajtása terén az állam által irányított megközelítést alkalmazza. Ez szöges ellentétben áll az Egyesült Államok és más vezető kvantumtechnológiai szereplők megközelítésével, ahol jellemzően a magánszektor dominál.
A kínai kormány jelentős összegeket fektetett be a kvantumtechnológiák fejlesztésébe. A meglévő tanulmányok úgy vélik, Peking messze vezet a kormányzati kiadások terén. A McKinsey becslése szerint 2022-re a kínai kormány 15,3 milliárd dollárnyi támogatást jelentett be, ami majdnem kétszerese az Európai Unió (8,4 milliárd) és több mint háromszorosa az Egyesült Államok (3,7 milliárd) támogatásának.
2. ábra. Adatok forrása: CSIS China Power Project; McKinsey & Company Készítette: Mihálovics Zoltán
Ezzel szemben Kína a magánszektor beruházásaiban elmarad. A McKinsey becslései szerint 2001 és 2022 között az ottani kvantumos startupok mindössze 482 millió dollárt kaptak a magánszektorból. Ez töredéke az Egyesült Államok magánszektorbeli befektetéseinek, amely a nem kormányzati forrásokból származó 3,3 milliárdos becsült összeggel világelső volt.
A Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetem fontos szereplő, amely az 1990-es évek óta végez kutatásokat a kvantumkommunikációs technológia területén. 2001-ben Kína létrehozta a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetemen (USTC) a Kvantuminformáció Kiemelt Laboratóriumát, amely az ország legfontosabb kvantumkutatással foglalkozó intézménye.
Ahogy az USA felkészült a Kínával való versenyre a kulcsfontosságú technológiák területén, úgy nőttek a kormány által vezetett kezdeményezések és a kvantumtechnológiával kapcsolatos K+F-támogatás mértéke. A kongresszus 2018-ban elfogadta a National Quantum Initiative Actet, hogy felgyorsítsa a kvantumkutatást és -fejlesztést az USA gazdasági és nemzetbiztonsági érdekei védelmében.
Kvantumszámítógép
Forrás: shutterstock
Az ázsiai nagyhatalom az elmúlt években lenyűgöző előrelépéseket tett a kvantumtechnológiák terén. Míg a kvantumérzékelésben nem különösebben tűnt ki, a kvantumkommunikáció terén széles körben világelsőnek tekintik. Ami a kvantumszámítást illeti, Kína bizonyos szempontból elmarad a világelső USA mögött, de a tudósai figyelemre méltó eredményeket értek el, és gyorsan haladnak előre.
Egyes jelentések szerint Peking tengeralattjárók felderítésére szolgáló kvantummérőkön dolgozik,
2021-ben pedig a tekintélyes Tsinghua Egyetem kutatói azt állították, hogy előrelépést értek el egy olyan kvantumradar kifejlesztésében, amely egy kis elektromágneses vihar generálásával képes felismerni a lopakodó repülőgépeket.
Az ázsiai nagyhatalom a kvantum-számítástechnika terén is vezető szerepre törekszik. 2021-ben Kína lett a harmadik ország – Kanada és az USA után –, amely egy teljes, hazai gyártású kvantumszámítógépet fejlesztett ki. Azóta pedig újabbnál újabb kvantumszámítógépeket és -processzorokat hozott létre. Az idén májusban lépett működésbe Kína 176 qubitből álló processzora, a Zuchongzhi, amely az ország legnagyobb számú qubitből álló kvantumprocesszora lett.
Bár ezek a teljesítmények lenyűgözők, nem teszik lehetővé az országok közötti átfogó összehasonlítást.
A szabadalmak azonban hasznos mutatói annak, hogy mely államok vagy cégek vezetnek bizonyos területeken.
Egy tanulmány szerint a Kínai Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (CNIPA) 2010 és 2022 között 1554 kvantumkommunikációs szabadalmi bejelentést kapott. Ez majdnem a duplája az USA Szabadalmi és Védjegyhivatalához (USPTO) és négyszerese a japán szabadalmi hivatalhoz benyújtott kérelmek számának.
Más kép rajzolódik ki, ha a kvantum-számítástechnika alkalmazásait vizsgáljuk. A CNIPA 2010 és 2022 között alig több mint 900 kvantum-számítástechnikai szabadalmi kérelmet kapott – kevesebb mint feleannyit, mint az USPTO. Mégis, a kínai hivatal kétszer annyi kvantum-számítástechnikai kérelmet kapott, mint Japán, és jóval többet, mint más szabadalmi hivatalok.
3. ábra. Adatok forrása: China Power Project; European Patent Office Készítette: Mihálovics Zoltán
Az Európai Szabadalmi Hivatal 2023-as tanulmánya szerint a kvantum-számítástechnika területén a nemzetközi szabadalmak tekintetében csak egyetlen kínai vállalat, az Alibaba került az első 20 szervezet közé. Ehhez képest az amerikai cégek és egyetemek a top 20-as lista felét tették ki, az IBM pedig 401 nemzetközi szabadalomcsaláddal az első helyen végzett. Japánban öt vállalat is megtalálható a top 20-ban, a Toshiba/Nuflare Technologies pedig a második helyen végzett.
Még a szabadalmak sem adnak teljes képet. Kína nagyszámú szabadalmi bejelentése nem tükrözi pontosan az ország valódi teljesítményét, mivel az ottani szabadalmi számadatokat felduzzasztják a meglévőkhöz képest marginális technológiai különbségeket mutató szabadalmak bejelentése.
Az országok összehasonlítására szolgáló alternatív mérőszám a kutatási cikkek publikálása.
A kvantumtechnológia mindhárom területén Kína publikálta a legtöbb tudományos közleményt.
2011 és 2020 között több mint 14 000 publikációt tett közzé a kvantumtechnológiáról. Bár a mennyiség fontos, a publikációk minőségének értékelése is figyelemre méltó. Ehhez gyakran használják a Hirsch-indexet (H-index). Ez egyrészt az adott szervezet által publikált kutatási cikkek, másrészt a kutatásra tett hivatkozások számát méri.
A kvantumkommunikáció területén 2018 és 2022 között Kína 48-as H-index-pontszámmal világszinten az első helyen áll. Az USA szorosan mögötte következik 43-mal. Az ázsiai ország azonban a kvantumérzékeléssel kapcsolatos kutatásokban kissé, a kvantum-számítástechnikaikban pedig még inkább lemarad. Ez utóbbi terén az Egyesült Államok állt a legelőkelőbb helyen 91-es H-indexszel, ami majdnem kétszerese Kína 52-es értékének.
4. ábra. Adatok forrása: CSIS China Power Project; Australian Strategic Policy Institute Készítette: Mihálovics Zoltán
5. ábra. Adatok forrása: CSIS China Power Project; Australian Strategic Policy Institute Készítette: Mihálovics Zoltán
6. ábra. Adatok forrása: CSIS China Power Project; Australian Strategic Policy Institute Készítette: Mihálovics Zoltán
Összességében az ázsiai nagyhatalom kvantumképességei folyamatosan fejlődnek. A Biden-adminisztráció több lépést is tett annak érdekében, hogy korlátozza egyes technológiák kínai fejlesztését, amelyek az USA nemzetbiztonságát fenyegetik. 2022 októberében az Egyesült Államok a fejlett félvezetők és chipgyártó berendezések tekintetében exportellenőrzést rótt ki Kínára, emellett sikeresen szorgalmazta, hogy kulcsfontosságú szövetségesei – nevezetesen Japán és Hollandia – csatlakozzanak Kína chiptechnológiákhoz való hozzáférésének korlátozásához – ami a nemzetköz színtéren beinduló blokkosodás újabb iskolapéldája.
A hidegháború 2.0 kontextusában a kvantumtechnológiák újabb kulcsfontosságú frontként jelentek meg az USA és Kína közötti technológiai verseny fokozódásában. 2021-ben az amerikai Kereskedelmi Minisztérium három kvantumtechnológiára szakosodott kínai vállalatot felvett a minisztérium entitáslistájára, korlátozva az ezekre a cégekre irányuló exportot. Idén augusztusban a kormányzat új korlátozásokat jelentett be a kvantumtechnológiákkal (valamint a félvezetőkkel és a mesterséges intelligenciával) kapcsolatos, a távol-keleti országba irányuló amerikai befektetésekre vonatkozóan.
Ha életbe lépnek, a szabályok megtiltják az amerikaiaknak, hogy a kvantumtechnológiák mindhárom területébe fektessenek be Kínában.
Ezeknek a korlátozásoknak a legfájdalmasabb hatása nem pénzügyi, ez inkább a tudás és a szakértelem átadásának korlátozását jelenti.
Címlapfotó:123rf.com
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Ezt nem lehet szociális vagy egészségügyi kérdésként kezelni.
