Ukrajna annyira azért nem veszi komolyan a korrupció elleni harcot

Miközben Zelenszkij elnök minden képességét latba vetve igyekszik bebizonyítani a Nyugatnak, hogy Ukrajna elkötelezett a rendszerszintű korrupció felszámolása mellett, a háttérben egészen abszurd módon siklanak ki azok a szabályok, amelyek valóban segítenének az állítólagos terve kivitelezésében.

A közelmúltban az elnök több olyan intézkedést is hozott, amelyek látszólag a szavait igazolják: először a katonai toborzás területén csapott szét, és indított meg 112 esetben büntetőeljárást a kenőpénzt elfogadó vezetők ellen, majd a mezőgazdasági és élelmezési tárca egészen a legfelsőbb szintekig nyúló korrupciós botránya miatt kezdeményezett vizsgálatot. A legnagyobb feltűnést mégis az okozta, amikor a héten kirúgta Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, aki a túlárazott élelmiszer és katonai ruházat miatt került annyira a támadások kereszttüzébe, hogy személye – bár ikonikus arca volt a háborúnak – vállalhatatlanná vált. 

A probléma forrása

Zelenszkij a napokban két fontos törvényjavaslatot is benyújtott az ukrán parlamentnek. Az egyik a hazaárulással egyenértékű büntetéssel sújtaná a korrupciót a háború ideje alatt. Tiszta dolog, nem szükséges hozzá kommentár. A másik azonban olyasmi, ami ellenzői szerint éppen erősíti majd a rendszerszintű korrupciót. Az elnök a kiemelten fontos eseteket (vagyis a legnagyobb halakat) kivenné a korrupcióellenes és kormánytól függetlenül működő szervek kezéből, és átadná azokat az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak, az SBU-nak.  

Az ukrán korrupcióellenes szervezet azonnal támadni kezdte a javaslatot, mondván: az SBU gyakorlatilag Zelenszkij fennhatósága alatt áll, így alapos az aggodalom, hogy a legnagyobb horderejű és legfelsőbb körökhöz vezető ügyeket egyszerűen eltemetik olyan mélyre, amennyire csak tudják. Az elnöki hivatal a korrupció hazaárulással egyenértékű megítélésével csupán port hint a közvélemény szemébe, „a valódi cél az, hogy az SBU segítségével megvédje a legmagasabb rangú tisztviselőket és kormánytagokat a korrupciós vádaktól úgy, hogy közben az ellenzéki hangokat is kiiktathassa” – áll a közleményükben.

Megszavazzák, elhalasztják

Az ukrán korrupcióellenes intézkedéseknek ha nem is alappillére, de rendkívül fontos pontja volt a parlamenti és kormányzati képviselők, illetve a hadsereg vezetőinek vagyonnyilatkozata és költekezése, vagyis azok nyilvánossá tétele. Ez nem önként vállalt intézkedés volt, hanem többek között az IMF 16 milliárd dollár értékű segélyhitelének egyik feltétele is.  

Az ukrán törvényhozás annak rendje és módja szerint meg is szavazta a saját magára nézve kötelező érvényű jogszabályt, majd gyors tanakodás után annak életbe lépését egy évvel elhalasztotta. Ez a lépés, amely a kormányzat legmagasabb szintjeit érinti, újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és elnöke valójában mennyire gondolja komolyan elkötelezettségét a korrupcióellenes küzdelemben.  

A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánossá tételét egyébként tavaly törölték el, „biztonsági okokra” hivatkozva. A most újra megszavazott, majd elhalasztott törvény ironikus módon éppen azt követően történt, hogy az ukrán parlament megszavazta a szintén súlyos korrupciógyanúba keveredett Reznyikov védelmi miniszter eltávolítását. 

Jaroszlav Jurcsisin ellenzéki képviselő, az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese meglehetősen ingerülten fogalmazott a törvény elhalasztása kapcsán. Mint mondta, a halasztás célja egyértelműen az, hogy a törvényhozók minél tovább húzzák az időt, és ne derüljön fény egy új luxusház vásárlására vagy egy családi dubai nyaralásra. 

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand 

 További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.