Ami miatt felesleges Orbánozni: így alakulhatnak az olaj- és benzinárak

A magyarországi benzinárak – mint jól tudjuk – nem elsődlegesen a rövid távú kormányzati intézkedésektől, hanem a világpiaci olajáraktól függenek. Ha megnézzük a 2023-as esztendő eddigi ármozgásait, akkor azt látjuk, hogy a nemzetközi piacon jellemzően hordóként 70–80 dollár körüli árszinten mozgott a WTI nyersolaj. Az elemzői várakozások a 2023-as év egészét tekintve 75–85 dollár körüli átlagot valószínűsítenek. Jelenleg a kereslet és a kínálat nagyjából egyensúlyban van, illetve év vége felé előfordulhat némi keresleti többlet, ám drámai árnövekedés csak valamilyen globális jelentőségű, sokkszerű esemény kapcsán lehet reális forgatókönyv. 

 Ugyanakkor természetesen az üzemanyag előállítási költségét a dollár–forint, illetve – kisebb részben – az euró–forint árfolyam vagy éppen a kapacitások kihasználtsága is befolyásolja. Továbbá természetesen az üzemanyagokra rakódó adók mértéke is mozgathatja az árakat, így a nyugat-európai vagy a skandináv államokban jellemzően sokkal drágább az üzemanyag. Magyarország Európában e téren a középmezőnyben van. 

Az persze igaz, hogy a háború és a brüsszeli szankciók, az ebből következő energiaválság, továbbá az infláció felpörgése növelte a hazai költségvetési kiadásokat az elmúlt másfél évben. Ezért ha egy olajársokk esetleg bekövetkezik a következő időszakban, akkor  

Érdekes megvizsgálni, hogy középtávon a világ- és geopolitikai folyamatok is hatnak az olajárakra. A napokban például a BRICS-országok bővítése kavarta fel az állóvizet, különösen azért, mert a hatalmas olajtermelő, Szaúd-Arábia is csatlakozik 2024-től az országcsoporthoz. 

A BRICS eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika ötöséből állt (a mozaikszó az országok angol nevének kezdőbetűiből áll össze), amelyekhez most hat új állam társul. Többek közt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán. Ezen államok csatlakozásával az immár kibővült, BRICS+-ként emlegetett csoport globális olajpiaci részesedése megduplázódott. A BRICS+ immár a világ teljes nyersolajtermelésének a 42 százalékát adja.  

Ez pedig olyan erőt ad az Egyesült Államokkal gyakorlatilag számos ponton szembehelyezkedő nagy államok (immár közösen mozgó államcsoport) kezébe, ami újabb hullámokat vethet az olajpiacon, így végső soron az üzemanyagok piacán is. 

így az idén télen nem kell a 2022-es energiaválsághoz hasonló áraktól, helyzetektől tartani. Az is igaz viszont, hogy a 2021-es, vagy a Covid előtti, a 2019-es, illetve az azt megelőző békeévek egy darabig feltehetőleg nem térnek vissza – már ami a nemzetközi piacokat illeti. 

***

 Címlapfotó: shutterstock

 További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.