Írásunkban a következő hónapok olaj- és üzemanyagártrendjeit próbáljuk latolgatni. Tovább drágulhat a kutakon a benzin, vagy stabilizálódik az ár?
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A magyarországi benzinárak – mint jól tudjuk – nem elsődlegesen a rövid távú kormányzati intézkedésektől, hanem a világpiaci olajáraktól függenek. Ha megnézzük a 2023-as esztendő eddigi ármozgásait, akkor azt látjuk, hogy a nemzetközi piacon jellemzően hordóként 70–80 dollár körüli árszinten mozgott a WTI nyersolaj. Az elemzői várakozások a 2023-as év egészét tekintve 75–85 dollár körüli átlagot valószínűsítenek. Jelenleg a kereslet és a kínálat nagyjából egyensúlyban van, illetve év vége felé előfordulhat némi keresleti többlet, ám drámai árnövekedés csak valamilyen globális jelentőségű, sokkszerű esemény kapcsán lehet reális forgatókönyv.
Ugyanakkor természetesen az üzemanyag előállítási költségét a dollár–forint, illetve – kisebb részben – az euró–forint árfolyam vagy éppen a kapacitások kihasználtsága is befolyásolja. Továbbá természetesen az üzemanyagokra rakódó adók mértéke is mozgathatja az árakat, így a nyugat-európai vagy a skandináv államokban jellemzően sokkal drágább az üzemanyag. Magyarország Európában e téren a középmezőnyben van.
Jelenleg sokan tartanak a 700 forintos vagy e feletti benzináraktól, ám ezt számos előre nem látható, a hazai kormányzattól teljes mértékben független tényező határozza meg. A világpiaci ár kissé persze emelkedhet, ám annak drámai növekedése nem valószínű.
Az persze igaz, hogy a háború és a brüsszeli szankciók, az ebből következő energiaválság, továbbá az infláció felpörgése növelte a hazai költségvetési kiadásokat az elmúlt másfél évben. Ezért ha egy olajársokk esetleg bekövetkezik a következő időszakban, akkor
ma valamivel kisebb a mozgástér az állami beavatkozásra, mint az ukrán háború kitörése előtt.
Érdekes megvizsgálni, hogy középtávon a világ- és geopolitikai folyamatok is hatnak az olajárakra. A napokban például a BRICS-országok bővítése kavarta fel az állóvizet, különösen azért, mert a hatalmas olajtermelő, Szaúd-Arábia is csatlakozik 2024-től az országcsoporthoz.
A BRICS eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika ötöséből állt (a mozaikszó az országok angol nevének kezdőbetűiből áll össze), amelyekhez most hat új állam társul. Többek közt Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán. Ezen államok csatlakozásával az immár kibővült, BRICS+-ként emlegetett csoport globális olajpiaci részesedése megduplázódott. A BRICS+ immár a világ teljes nyersolajtermelésének a 42 százalékát adja.
Ez pedig olyan erőt ad az Egyesült Államokkal gyakorlatilag számos ponton szembehelyezkedő nagy államok (immár közösen mozgó államcsoport) kezébe, ami újabb hullámokat vethet az olajpiacon, így végső soron az üzemanyagok piacán is.
Szerencsére ugyanakkor – a szakértők többsége szerint – Európa orosz energiától való függősége jelentősen csökkent,
így az idén télen nem kell a 2022-es energiaválsághoz hasonló áraktól, helyzetektől tartani. Az is igaz viszont, hogy a 2021-es, vagy a Covid előtti, a 2019-es, illetve az azt megelőző békeévek egy darabig feltehetőleg nem térnek vissza – már ami a nemzetközi piacokat illeti.
Az augusztus végi johannesburgi BRICS-csúcson bejelentették, hogy további hat ország csatlakozik a blokkhoz 2024. január 1-jétől. Ezzel a globális olajtermelés 42, a vásárlóerő-paritáson számított globális GDP 37 és a világ népességének 46 százaléka kerül a BRICS-országcsoport hatókörébe. Igaz, a blokk által kívánt dedollarizáció és a közös BRICS-valuta egyelőre az álom kategóriájába tartozik, ám az olajkitermelés felett hirtelen megszerzett jelentős ellenőrzés fontos, egyelőre pontosan nem látható folyamatokat indíthat be a piacon.
***
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Túl messzire merészkedtek Ukrajna érdekében.
Fontos döntést hoztak Moszkvában. A sportminiszter bejelentette: készpénzzel kárpótolják az orosz sztársportolókat.
A védett árak nélkül a lengyel Orlen kínálná a legdrágább üzemanyagot Magyarországon.
Teljes kudarcot vallott az ukrán elnök.
Korlátozásokat vezettek be több olasz légikikötőkben.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
