Az Orano francia csoport – a vegyipari termékek hiányára hivatkozva – ideiglenesen leállította az uránkoncentrátum előállítását Nigerben. A vállalat bejelentése szerint ügyfelei ellátásának biztonsága nincs veszélyben.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A nigeri államcsíny következményei kezdik megbénítani a francia uránkitermelésre és -dúsításra szakosodott Orano-csoport tevékenységét. A vállalat, amely korábban az Areva része volt, uránbányát üzemeltet Niger északi részén, mintegy kilencszáz, többségében itteni alkalmazottat foglalkoztatva. A cég az országban az idén nyáron végrehajtott katonai puccsot követően azt közölte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, de a hatalom erőszakos átvétele egyelőre nem befolyásolja az uránszállításokat.
Az uránkoncentrátum-termelés egyelőre leáll
Ám a francia vállalat a napokban kiadott közleményében bejelentette, hogy karbantartási munkálatokat folytat a nigeri Somaïrben lévő üzemében, mivel nem áll rendelkezésre elegendő vegyi anyag a telephely működtetéséhez. A somaïri üzemben előrehozták az eredetileg 2024 elejére tervezett karbantartást, mivel a vegyi termékek készletei kimerültek – részletezte az Orano, utalva a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által Niger ellen bevezetett kereskedelmi szankciók és a határok lezárásának hatására.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ideiglenesen beszüntették az uránkoncentrátum – a „sárgapehely” – helyben történő előállítását, amelyet a villamosenergia-termelőknek adnak el átalakításra és dúsításra. Ebből lesz az atomerőművek üzemanyaga. A francia cég rámutatott, hogy a Somaïr-bánya – amely 37 százalékban a nigeri kormány tulajdonában van, tehát a katonai rezsimnek is érdeke az ottani termelés fenntartása – „még mindig teljes egészében üzemképes”.
A vállalat hagyományosan évente négy-hat szállítmány uránkoncentrátumot küld Beninbe, majd a kikötőkön keresztül innen tovább Franciaországba és Kanadába. Az Orano azonban kizárta az uránhiány kockázatát, bár ilyen hírek is felmerültek az ágazatban. „Nem vagyunk vészhelyzetben. Az év végéig biztosan tudunk tervezni” – hangsúlyozta a csoport, amely úgy vélte, hogy ügyfelei ellátását a működési területek földrajzi diverzifikációja biztosítja.
„Egy átlagos évben az Orano 8000 tonna uránt termel, amelyből 5000 tonna Kanadából, 2000 tonna Kazahsztánból és 1000 tonna Nigerből származik” – magyarázta Philippe Knoche, a csoport vezérigazgatója a cég féléves eredményeinek nyári bemutatásakor. Niger jelenleg a világ urántermelésének mindössze 4,7 százalékát adja, amely elhanyagolható részesedés.
A kitermelők között a hetedik helyre szorult, többek között Kazahsztán (43 százalék), Kanada (15 százalék), Namíbia (11 százalék) és Ausztrália (8 százalék) is megelőzi. A Nukleáris Világszövetség adatai szerint Nigerben 2022-ben mindössze 2020 tonna uránt bányásztak ki a világ közel 50 ezer tonnányira becsült termeléséből.
Európa és Franciaország esetében azonban ez a függőség jelentős, bár más forrásokból pótolható. A nigeri katonai puccs felvetette a kérdést, hogy Európa mennyiben függ a nyugat-afrikai országban bányászott urántól, amelyet atomerőművei használnak, hiszen az Euratom adatai szerint Niger 2022-ben az Európai Unió második legnagyobb uránszállítója volt.
Kazahsztán, Niger és Kanada volt az első három ország, amely uránt szállított az unióba, a teljes mennyiség 74,19 százalékát biztosítva.
Az Európai Unió a nigeri hatalomátvétel után sietett bejelenteni, hogy az atomtermelést nem fenyegeti ellátási probléma. „Az uniós erőművek elegendő uránkészlettel rendelkeznek a rövid távú ellátási kockázatok mérsékléséhez, közép- és hosszú távon pedig elegendő lelőhely van a világpiacon az EU szükségleteinek fedezésére” – mondta Adalbert Jahnz, az Európai Bizottság szóvivője.
Nyugat-Európa valóban megnyugodhat?
Franciaország számára, amely 56 reaktort üzemeltet, amelyek az ország villamos energiájának több mint kétharmadát biztosítják, Niger a 2005–2020-as időszakban a harmadik számú forrás volt.
A teljes uránmennyiség 19 százaléka Nigerből érkezett, csak Kazahsztán és Ausztrália előzte meg. „Niger már nem olyan stratégiai partnere Párizsnak, mint az 1960-as vagy 1970-es években volt” – mondta Alain Antil, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IFRI) szubszaharai afrikai központjának vezetője.
A francia energiaügyi minisztérium szerint a nigériai helyzet nem jelent kockázatot az uránellátásra, mivel az EDF, a francia atomreaktorpark üzemeltetője azon dolgozik, hogy diverzifikálja beszállítóit. A párizsi külügyminisztérium, a Quai d’ Orsay értékelése szerint az ország beszállítói földrajzilag rendkívül eltérő helyeken vannak. Teva Meyer, a polgári atomenergia-ágazat szakértője szerint az EDF az elmúlt évtizedben dolgozott beszállítói diverzifikálásán, és olyan közép-ázsiai országok felé fordult, mint Kazahsztán és Üzbegisztán, valamint Ausztrália.
Az ESA, Euratom Ellátási Ügynökség régóta ajánlja, hogy a beszállítói bázis sokszínű legyen. „A 2021-es és 2022 eleji politikai és gazdasági események komolyan befolyásolták a globális nukleáris piacot, és rávilágítottak az ESA ajánlásainak fontosságára a beszállítók diverzifikációjáról” – írta tavaly az ügynökség vezetője, Agnieszka Ewa Kazmierczak az intézmény éves jelentésében. „Összességében az urán beszállítása az uniós közművek számára jól diverzifikált, de számos atomerőmű csak egyetlen beszállítótól vásárolja az uránt” – szögezte le a jelentés.
A francia EDF is olyan politikát fogadott el, hogy több évre elegendő készletet tart raktáron, és fejleszti a használt nukleáris fűtőelemek újrahasznosítását – állítja az energiaátalakításért felelős minisztérium. „Franciaországban három évre elegendő dúsított üzemanyaggal rendelkezünk, így nincs ellátási kockázat” – jelentette ki Nicolas Goldberg, a Colombus Consulting energetikai szakértője.
A természetes urán kibányászásától a reaktorban történő elégetéséig több év is eltelhet, mivel a feldolgozás számos fázison megy keresztül. Ahhoz, hogy a természetes uránt egy atomreaktorban üzemanyagként elégethessék, tisztítani, átalakítani, majd dúsítani kell. Franciaországnak, akárcsak Európának, az átalakítás minden szakaszában van stratégiai uránkészlete.
Európa megnyugodhat, a nigeri katonák miatt nem kell arra számítani, hogy a leghidegebb napokban probléma lép fel a villamosenergia-ellátásban.
De azért, mint a közmondás tartja, nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.
Címlapfotó: shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Az Európai Bizottság olyan mértékben reformálná meg az uniós tagfelvétel folyamatát, hogy az még Von der Leyen támogatóinál is kiverte a biztosítékot. A terv szerint Ukrajnát már jövőre felvennék az Unióba.
Ahogy tisztul a kép, még kevesebben támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, mint eddig.
Elképesztő forgatókönyvek láttak napvilágot!
Több mint 800 milliárd eurót követel Ukrajna Európától – a nemzeti petícióban erről is véleményt mondhatnak a magyar emberek.
Miközben Európa gazdasága ezer sebből vérzik, az Európai Bizottság elnöke Cipruson tette egyértelművé: számára Ukrajna támogatása mindennél előbbre való.
Az alpesi országban elszabadultak az indulatok, a tét hatalmas.
Őrült meccsen vívták ki a döntetlent Oslóban.
Ehhez kell Kapitány István, egy multi, a Shell volt globális alelnöke, „a magyar Jockey Ewing”.
