Jövőre már a GDP 6 százalékát fordítja a Kreml védelmi kiadásokra. A költségeket ironikus módon elsősorban az energiaexport fedezi.
A Makróm Intézet elemzőjének írása.
Moszkva a tervek szerint teljes erővel átfordul a háborús gazdaságra 2024-ben. A hadiipar mint húzóágazat dominanciája immár megkérdőjelezhetetlen, a szociális kiadások még úgy is háttérbe szorulnak a védelmi büdzsé mellett, hogy jövő márciusban Oroszországban választások lesznek.
A Kreml a GDP összegének 6 százalékát akarja a védelmi költségvetésbe terelni, ez pedig azt jelenti, hogy a 2021-es büdzsé háromszorosára hizlalja a kiadásokat. Az idén 3,9 százalékon áll a mutató, amely alapból jelentős mértékben túllépte az eredetileg tervezett 3,3 százalékot. 2021-ben ez a szám még „csak” 2,7 volt.
A finanszírozási prioritások változása teljesen egyértelmű: Oroszország minden kiadási területen farag, hogy aztán a darabkákat a védelmi kiadások monstrumába építse be.
Ez 2024-ben a tervek szerint már 10,8 billió rubel, azaz nagyjából 112 milliárd dollár lesz.
Mindez persze eltörpül az USA majdnem 900 milliárdos védelmi büdzséje mellett, de Oroszország jelenleg csak Ukrajnára koncentrál, míg az Egyesült Államok változatlanul a világ csendőrének szerepében tündököl, így a NATO legnagyobb befizetőjeként alaphangon csúcson tartja a hadseregre fordított összegeket.
Moszkva egyébként töretlenül optimista a saját gazdasági kilátásait illetően. Ez köszönhető a szankciók működésképtelenségének, amelyből fakadóan Oroszország olaj- és gázexportja a kezdeti visszaesés után folyamatosan nő: jövőre az elemzők szerint a 2022-es kereskedelem bevételei a negyedével fognak megugrani. Az orosz kormány kalkulációi alapján a 2024-es hordónkénti olajár átlagosan 71,30 dollár lesz, szemben az idei 63,40-nel.
A védelmi költségvetés megtervezésekor a Kreml az országból távozó nyugati vállalatoktól beszedett összegekkel is kalkulálhat,
igaz, a fogyatkozás miatt már csak kisebb volumenű összeg fog becsorogni a központi költségvetésbe a nyugati cégek eszközeinek értékesítéséből: az idei 114,5 milliárd rubeles bevétel jövőre már csak 2,1 milliárd lesz, az azt követő években pedig szinte nullára csökken.
Fotó: MTI/AP/Pool/Kreml/Artyom Geodakjan
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
