Az orosz elnök nem aprózta el: mindent egy lapra tesz a „pénz nem számít!” mottó jegyében. Ez ebben a formában persze inkább PR-fogás, de ha csak a 43 százalékos eredeti védelmi büdzsénövelést nézzük, már az is horribilis emelkedést jelent.
A múlt év végén az orosz katonai vezetéssel folytatott megbeszélés során az orosz elnök azt a merész kijelentést tette, hogy immár nincs felső határa a háborúra fordítható összegnek. A mondat nyilván erős túlzás, azt azonban jól jelzi, hogy Putyin háborús büdzsére és ezzel párhuzamosan háborús ipargazdaságra váltott, a költségvetést pedig ennek megfelelően szabatja át.
A Bloomberg által ismertetett terv szerint a három évre tervezett költségvetési módosítás 43 százalékkal nagyobb védelmi büdzsével számol, mint az az eredeti tervekben szerepel. Összehasonlításképpen: Oroszország 2021-ben – amikor már javában készült a háborúra – 65,9 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, amellyel akkor a világ ötödik fegyverkezésre legtöbbet költő állama volt.
A mostani tervezetben már 84 milliárd dollár szerepel, ami a GDP 3,3 százalékát jelenti – ezzel a szociális kiadások után a második legnagyobb tételt jelenti a költségvetésben, amiben benne vannak a mozgósítási, a hadiipari, a működtetési kiadások, és természetesen a fegyverbeszerzések is.
Az óriási összeget természetesen csak más területek kárára lehet biztosítani: a dokumentum szerint jövőre alig nő az oktatásra és a kultúrára fordítandó összeg, de a környezetvédelmi kiadásokat is az eredetileg tervezettnél sokkal kisebbre nyírják.
Az említett mozgósítás – Putyin a legutóbbi, 300 ezer tartalékos bevonultatására kiadott rendeletet is csak „részlegesnek” nevezi – a védelmi keretből jövőre 16 milliárd, az utána következő két évben pedig 16,-16,5 milliárd dollárt emészt majd fel. Elemzők szerint az erre szánt összeg csak a kisebbik probléma az orosz gazdaság számára, ennél ugyanis sokkal súlyosabb csapás lesz a bevonultatás miatt kialakuló munkaerőhiány súlyossága, amin csak rontani fog az oroszok várható kivándorlásának újabb hulláma.
Az előrejelzések szerint a költségvetési hiány az idei 0,9 százalékról jövőre már a GDP 2 százalékára fog nőni (Ukrajna esetében ez a szám 100 százalék), a hiány okozta lyukakat a Kreml pedig hitelekből és a tartalékeszközök mozgósításából tömködi be. Ami az előbbit illeti: évi egymilliárd dolláros devizahitel felvételével is kalkulálnak.
A háborús költségvetés alaposan meg fogja bolondítani az államháztartást az energiaexport körül kialakult egyébként is káoszos helyzetben. A Kreml úgy számol, hogy a következő három esztendőben a vezetékes gázexport mintegy 40 százalékkal fog csökkenni, ugyanakkor kisebb arányú emelkedéssel kalkulál a nyersolajszállítás tekintetében.
Címlapkép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Fagyejcsev
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Eddig az „elnyomó fasiszta diktatúra” arca voltam, de már „szexi” ellenzéki politikus vagyok – jelentette ki a műsorban Takács Péter.
Mire készül Donald Trump az utolsó két és fél évben? Mi lesz a republikánusokkal egy poszt-Trump korszakban? S miért nem értik az amerikaiak Trump külpolitikáját? Ezekre a kérdésekre keresztük a választ Robert Preuhs amerikai politológussal.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Ami elmondhatatlanul nehéz volt.
A műsorvezető is búcsút vett a kedden elhunyt színésztől.
Parlament, Alaptörvény, államfő – most minden kiderül.