Washington a fogát csikorgatja dühében, amiért a jelek szerint Észak-Korea fegyvereket fog szállítani Moszkvának. Mást nem is nagyon tehet. A szankciós politika a bolygó legszürkébb részén már nem játszik.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Alaposan felkavarta az egyébként is viharos globális vizet Észak-Korea bejelentése, miszerint vezetője még ebben a hónapban Moszkvába látogat. A két vezér, Putyin és Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta az eddiginél is szívélyesebb viszonyt ápol, a mostani vizit azonban már kimondva-kimondatlanul arról szól, hogy a burokban élő diktatúra miként kezd el majd fegyvereket szállítani Moszkvának. És persze arról, mit kap ezért cserébe.
Phenjan óriási hadiipara az összes létező szankció ellenére ontja magából a fegyvereket és a lövedékeket. Márpedig tüzérségi lövedékekből nemcsak a Nyugat áll rendkívül rosszul, hanem Oroszország is. Észak-Korea szerepe már csak azért is kézenfekvő, mert hadiipara a szovjet technológiára épül, vagyis kompatibilitási nehézségek biztosan nem fordulnak elő a fegyverszállítások után.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
A Fehér Ház természetesen azonnal vad kommunikációs offenzívába kezdett. A fotel mélyében üldögélő agytröszt ezúttal nem jutott messzire, így jobb híján megüzenték Kim Dzsong Unnak, hogy „Észak-Korea rendkívül nagy árat fog fizetni, amennyiben halálos haditechnikát kezd szállítani Moszkvának”. Széles mosoly volt a válasz.
A két „ellenséges” ország összeölelkezése láttán azonnal felbukkant Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, és kissé bizonytalanul úgy fogalmazott: az Egyesült Államok keresi a lehetőséget, hogy nyomatékosan eltérítse Észak-Koreát fegyverszállítási szándékaitól. A homályos kifejezés nem véletlen: azzal Sullivan is tisztában van, hogy Észak-Korea ellen az USA kezében nincsen megfelelő diplomáciai ás gazdasági eszköz. Az USA már agyonszankcionálta Phenjant, ennek ellenére az egy pillanatra sem állt le az atom- és ballisztikus fegyverprogramjával, a hadiiparát pedig úgy járatta csúcsra a globális Nyugat mellőzésével szürkezónás megoldásokkal, hogy az amerikaiak csak a fejüket foghatták tehetetlenségükben.
A helyzet ugyanez most is. Ahogyan a Bloombergnek az amerikai külügy Észak-Koreára specializálódott volt tisztviselője fogalmazott:
Tudunk valamit tenni Észak-Korea ellen? Nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a válasz határozott nem. Egyáltalán semmi befolyásunk nincs Phenjan felett, hacsak nem vezetünk be olyan intézkedéseket – például a hajóik elkobzását –, amelyek garantáltan háborúhoz vezetnek”.
A washingtoni szankciós politika hatékonysága Észak-Korea határánál véget ér. A maga köré vasbuborékot építő országot egyáltalán nem érdekli, mivel fenyegeti az USA. Ilyenkor mindig visszafenyeget, régi játék ez már a két állam között. A szankciókat éppen olyan országok révén igyekszik megkerülni, amelyek maguk is csontig vannak szankcionálva, így szintén nincsen veszítenivalójuk.
Oroszország lassan maga is ebbe az állapotba jut, a minap életbe lépett elnöki rendelet a külföldi cégek einstandoltathatóságáról azt tükrözi, hogy Putyin elfogadta a visszafordíthatatlant, és immár kizárólag a globális Nyugaton kívüli lehetőségekre koncentrál – ennek pedig Észak-Korea éppúgy részese, mint Kína vagy Brazília.
Ezt is ajánljuk a témában
Ma lépett életbe az az orosz törvény, amely lehetővé teszi a nyugati vállalatok vagyonának lefoglalását és orosz tulajdonosoknak való átadását.
Hogy mit kér Kim Dzsong Un Putyintól cserébe, azt egyelőre csak sejteni lehet. Vannak, akik szerint humanitárius segély lesz a dologból, az igazsághoz azonban közelebb állhat a technológiai ellentételezés, vagyis a fegyverzetért cserébe Phenjan a hagyományos haditechnikai és/vagy nukleáris programját pörgetheti fel az oroszok segítségével.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Szergej Ilnyickij
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A K–1 Podlijot radarrendszert 2015-ben rendszeresítették.
A Pekingben tárgyaló amerikai külügyminiszter figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa háborújában Oroszországot.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
Bő 80 százalékkal több autót gyártanak az oroszok, mint a tavalyi évben.
Azerbajdzsánon keresztül özönlenek a brit luxusautók az oroszokhoz.
Oroszország nem nézi tétlenül, amint zárolt vagyonát átutalják Ukrajnának.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
