Washington a fogát csikorgatja dühében, amiért a jelek szerint Észak-Korea fegyvereket fog szállítani Moszkvának. Mást nem is nagyon tehet. A szankciós politika a bolygó legszürkébb részén már nem játszik.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Alaposan felkavarta az egyébként is viharos globális vizet Észak-Korea bejelentése, miszerint vezetője még ebben a hónapban Moszkvába látogat. A két vezér, Putyin és Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta az eddiginél is szívélyesebb viszonyt ápol, a mostani vizit azonban már kimondva-kimondatlanul arról szól, hogy a burokban élő diktatúra miként kezd el majd fegyvereket szállítani Moszkvának. És persze arról, mit kap ezért cserébe.
Phenjan óriási hadiipara az összes létező szankció ellenére ontja magából a fegyvereket és a lövedékeket. Márpedig tüzérségi lövedékekből nemcsak a Nyugat áll rendkívül rosszul, hanem Oroszország is. Észak-Korea szerepe már csak azért is kézenfekvő, mert hadiipara a szovjet technológiára épül, vagyis kompatibilitási nehézségek biztosan nem fordulnak elő a fegyverszállítások után.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
A Fehér Ház természetesen azonnal vad kommunikációs offenzívába kezdett. A fotel mélyében üldögélő agytröszt ezúttal nem jutott messzire, így jobb híján megüzenték Kim Dzsong Unnak, hogy „Észak-Korea rendkívül nagy árat fog fizetni, amennyiben halálos haditechnikát kezd szállítani Moszkvának”. Széles mosoly volt a válasz.
A két „ellenséges” ország összeölelkezése láttán azonnal felbukkant Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, és kissé bizonytalanul úgy fogalmazott: az Egyesült Államok keresi a lehetőséget, hogy nyomatékosan eltérítse Észak-Koreát fegyverszállítási szándékaitól. A homályos kifejezés nem véletlen: azzal Sullivan is tisztában van, hogy Észak-Korea ellen az USA kezében nincsen megfelelő diplomáciai ás gazdasági eszköz. Az USA már agyonszankcionálta Phenjant, ennek ellenére az egy pillanatra sem állt le az atom- és ballisztikus fegyverprogramjával, a hadiiparát pedig úgy járatta csúcsra a globális Nyugat mellőzésével szürkezónás megoldásokkal, hogy az amerikaiak csak a fejüket foghatták tehetetlenségükben.
A helyzet ugyanez most is. Ahogyan a Bloombergnek az amerikai külügy Észak-Koreára specializálódott volt tisztviselője fogalmazott:
Tudunk valamit tenni Észak-Korea ellen? Nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a válasz határozott nem. Egyáltalán semmi befolyásunk nincs Phenjan felett, hacsak nem vezetünk be olyan intézkedéseket – például a hajóik elkobzását –, amelyek garantáltan háborúhoz vezetnek”.
A washingtoni szankciós politika hatékonysága Észak-Korea határánál véget ér. A maga köré vasbuborékot építő országot egyáltalán nem érdekli, mivel fenyegeti az USA. Ilyenkor mindig visszafenyeget, régi játék ez már a két állam között. A szankciókat éppen olyan országok révén igyekszik megkerülni, amelyek maguk is csontig vannak szankcionálva, így szintén nincsen veszítenivalójuk.
Oroszország lassan maga is ebbe az állapotba jut, a minap életbe lépett elnöki rendelet a külföldi cégek einstandoltathatóságáról azt tükrözi, hogy Putyin elfogadta a visszafordíthatatlant, és immár kizárólag a globális Nyugaton kívüli lehetőségekre koncentrál – ennek pedig Észak-Korea éppúgy részese, mint Kína vagy Brazília.
Ezt is ajánljuk a témában
Ma lépett életbe az az orosz törvény, amely lehetővé teszi a nyugati vállalatok vagyonának lefoglalását és orosz tulajdonosoknak való átadását.
Hogy mit kér Kim Dzsong Un Putyintól cserébe, azt egyelőre csak sejteni lehet. Vannak, akik szerint humanitárius segély lesz a dologból, az igazsághoz azonban közelebb állhat a technológiai ellentételezés, vagyis a fegyverzetért cserébe Phenjan a hagyományos haditechnikai és/vagy nukleáris programját pörgetheti fel az oroszok segítségével.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Szergej Ilnyickij
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Ennek ellenére több fejlesztési projekt leállítása mellett döntöttek.
Reagáltak arra, hogy Washington bár nem törekszik nukleáris csapásváltásra, készen állnak egy ilyen forgatókönyvre.
A BBC szerint versenyfutás zajlik Trump beiktatása előtt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
