Fekete nap a hétfő az Oroszországban működő nyugati vállalatoknak

Szeptember 4-én lép életbe Oroszországban az a jogszabály, amely a Kreml által „barátságtalannak” minősített államok vállalatainak a vagyonát kvázi lefoglalhatja és orosz kézbe adhatja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Oroszországban működő külföldi (elsősorban azon államok, amelyek szankciókat hoztak Moszkva ellen és céges vagyonokat zároltak) vállalatokba befektető  

Magyarán: mától, ha egy orosz társaság részvényesei be akarják kebelezni az egész vállalatot, vagy el akarják zavarni a külföldi befektetőket, törvényes lehetőségük van erre, elég csak egy kérvényt benyújtaniuk a bíróságra, az pedig lehetővé teszi, hogy az orosz tulajdonostársak átvegyék a külföldiek részesedését. 

A nyugati tulajdonosok ezzel elvesztik a jogukat a saját vállalataik felett, de még ennél is szorosabbra csomózzák a kötelet a nyakuk körül: nem adhatják el a részvényeiket más társaságoknak, megszűnik a szavazati joguk az elnökségben, de még a közgyűléseken sem jelenthetnek meg.  

Volt már rá precedens 

A törvénynek voltak előzményei. Putyin áprilisban aláírt rendelete tette lehetővé, hogy az orosz kormány gyakorlatilag einstandolja a német Uniper és a finn Fortum energiacég oroszországi részesedését, a nyáron pedig őket követte a francia Danone és a dán Carslberg sörgyártó orosz leányvállalatainak „államosítása”. 

A Kreml ezzel párhuzamosan minden követ megmozgat, hogy a nyugati cégek távozási szándékának keresztbe tegyen. Óriási bürokratikus rendszert hozott létre a folyamat kivitelezésének lassítására, 

Nem csoda, hogy egyes cégek inkább mínuszba írják le a teljes oroszországi jelenlétüket, csak szabadulhassanak végre: a Heineken a napokban például 1 euróért adta el az oroszoknak a teljes ottani részesedését. 

Vállalati túszdiplomácia 

Bármilyen furcsa, Putyin alapvetően nem azért írta alá a törvényt, mert mindenáron meg akarja szerezni a nyugati vállalatok oroszországi kitettségeit. A jogszabály valójában egy igen harsány jelzés a Nyugat felé, hogy létezhet win-win szituáció, mégpedig az, amikor mindenki békén hagyja a másikat.  

Néhány héttel ezelőtt  

Lefordítva: a Kreml a szankciók enyhítését követeli, különben a náluk ragadt nyugati vállalatok vagyonán áll bosszút.  

Új szintje ez a túszdiplomáciának, de valószínűleg teljesen hatástalan marad. Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat, amely az egész oroszellenes tevékenységét a szankciós politikára alapozta és alapozza, kiolvassza az orosz vagyonokat, eleget téve a Kreml kérésének. Bár Moszkva nyilván nem fogja futószalagon gyártani a nyugati cégek elleni eljárásokat, a szankciópártiak most joggal mutathatnak rá: „megmondtuk, hogy gyertek el onnan, nem tettétek, itt az eredménye”. 

Bár jelen pillanatban úgy tűnhet, hogy Moszkva így is, úgy is nyerni fog az új törvény kínálta lehetőségekkel (vagy a külföldiek vagyonát veszik el, vagy visszakapják a sajátjukat) a történet messze túlmutat az ukrajnai háborún és annak aktuális gazdasági hatásain. A befektetői bizalom ugyanis Putyin jelenlegi húzásával hosszú időre eltűnik Oroszországgal kapcsolatban.  

Másfelől jól jelzi a Kreml eltökéltségét: immár nem érdeklik a következmények, és mindent egy lapra tesznek fel.  

Putyin hibát követett el, de ennek a hosszú távú következményeit nem ő fogja viselni, hanem a következő orosz nemzedékek. Ez még abban az esetben is így lesz, ha Oroszország megnyeri a háborút.  

Kapcsolódó: 

Fotó: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Alekszandr Kazakov 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.