A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A Pentagon pilóta nélküli, mesterséges intelligencia által irányított XQ–58A Valkyrie harci repülőgépeket tervez beszerezni. A Kratos által gyártott gép lényegében egy újgenerációs harci drón, amely – a légierő reményei szerint – kiegészítheti a hagyományos vadászrepülőgép-flottát. A drón képes azonosítani az ellenséget, majd – emberi jóváhagyás után – kiiktathatja azt.
A floridai öböl partján található Eglin légi bázison nemrég Ross Elder őrnagy, nyugat-virginiai tesztpilóta ki is próbálta az okosgépet: együtt szelték az eget, ő az F–15-ös gépében, a Valkyrie pedig úgymond egyedül repült az F-15-öshöz közel – írta Eric Lipton a New York Times online portálján.
Az őrnagy szerint nagyon furcsa érzés a levegőben, szimulált harci helyzetben együtt dolgozni egy olyan harcászati eszközzel, amely „saját maga hozza meg a döntéseit”.
A harcászatban is jelentős szerepet kap a technológia
A Valkyrie-program bepillantást enged abba, hogy az amerikai fegyverüzletet, a katonai kultúrát, a harci taktikákat és a rivális nemzetekkel folytatott versenyt hogyan alakítja át a technológia gyors fejlődése. Ezek a harci drónok nem csupán intelligensek, de jóval olcsóbb is megépíteni őket, mint például az ember vezette modern harci repülőket. Ezzel a Pentagon flottája igen sokat és igen gyorsan fejlődhet.
Azonban ennek a fejlesztési iránynak is két oldala van, ugyanis az MI által vezérelt drónoknak sem csak pozitívumai vannak. Bár ez a repülő jóváhagyás nélkül nem cselekszik, mégiscsak gép, amely – főleg a tesztelési fázisában – nagy eséllyel hibázhat. Erre volt is példa az Egyesült Államokban, ahol a drónok tévedése már emberáldozatokat követelt.
Kockázatért cserébe kimászhatnak a gödörből?
Az USA-nak azonban nem maradt sok egyéb lehetősége arra, hogy felvegye a versenyt a kínai fegyverekkel.
Az ázsiai nagyhatalom ugyanis több mint ezer hajó- és légvédelmi rakétával szerelte fel a partjait és a Dél-kínai-tengeren épített mesterséges szigeteit, amelyek korlátozzák az Egyesült Államokat abban, hogy hatalmas légi és tengeri veszteségek nélkül reagáljon Tajvan esetleges inváziójára.
Miután évtizedeken át egyre kevesebb és drágább harci repülőt építettek – az F–35-ös vadászgép darabonként 80 millió dollárba kerül –, az amerikai légierő jelenleg a legkisebb és leginkább elavult flottával rendelkezik történelme során. Emellett az sem segít a Pentagonnak, hogy az Ukrajnának küldött fegyvereket nem tudják időben pótolni, a beszerzések bürokratikus mechanizmusa lassú, a fegyvergyárak pedig hosszú távú szerződések nélkül nem növelik a kapacitásukat. Ráadásul az ukránok immár harci gépeket is kérnek, és bár a régebbi eszközöket kaphatják meg jövőre, azért ezek a gépek is hiányozni fognak az USA és szövetségesei haderejéből.