A következő negyedévet tekintve esélyes, hogy kilábalunk a technikai recesszióból, a fő kérdés azonban mégis az, hogy éves tekintetben meg lehet-e állítani a gazdasági zsugorodást?
Révész Béla és Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzőinek írása.
Nem kis megdöbbenést váltott ki a KSH adathalmaza a GDP-ről. Gyakorlatilag mindenki biztosra vette, hogy a technikai recesszióból szép csendben kilép a gazdaság, és átáll egy egyre gyorsuló növekedési pályára. Az előző negyedévhez mért 0,3 százalékos (szezonálisan és naptárhatásokkal kiigazított) csökkenés talán éppen a várakozások felfokozottsága miatt lett mellbevágó, ha pedig a tavalyi ugyanezen időszak adataival összevetve összességében 2,4 százalékos csökkenésről beszélünk, akkor érthető, hogy felbukkannak a kérdőjelek.
Az éves visszaesést alapvetően az ipari és a kereskedelmi szektor gyengülése, azt pedig a reálbérek mérséklődése miatti csökkenő belső kereslet okozta, amely aztán ördögszekérként kergette magát az inflációs 22-es csapdájába. Az uniós átlag egy kezdeti stagnálás után nagyon óvatos növekedésnek indult, Magyarország még csak most fog rálépni ugyanerre az útra.
Egy dolgot nem árt tudatosítani: a recesszió, bármennyire félelmetes szó, nem gazdasági válság. Ha az lenne, annak nagyon világos és nagyon durva jelei lennének. Bármennyire szeretnék egyesek a jelenlegi helyzetet szakadéknak ábrázolni, valójában nem az. Éppen ezért lepődött meg mindenki a csökkenés mértékén, valamint azon, hogy egyes piaci szolgáltatások alulteljesítettek a prognózisokhoz képest.
Németország ugyanúgy recesszióban volt, mégsem kiáltott senki világvégét. Igaz, Berlin jogos pénzeit nem is tartja vissza az Európai Bizottság, így a beruházási kedvet legalább az nem befolyásolja, mint nálunk. (Esetünkben ez párosult a magas kamatkörnyezettel és a forrásátcsoportosítások miatti kényszerlépésekkel az állami beruházások területén.)
A következő negyedévben Magyarország várhatóan valóban kilép a technikai recesszióból, az igazi kérdés immár nem ez, hanem az, hogy az egész éves teljesítményt figyelembe véve a hazai gazdaság zsugorodása megáll-e, stagnál, esetleg már az óvatos növekedést is elkezdi, vagyis nulla körül áll-e majd vagy túllendül azon.
Hogy az idei évet végül sikerül-e pozitívan zárni, arra a részletes információk hiánya miatt egyelőre nagyon nehéz válaszolni. Ahogyan Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza fogalmazott: a jelenlegi adatokat elemezve lecsökkent ennek az esélye, de a prognózisok a részletesebb adatok rendelkezésre állásakor frissülni fognak.
A kiindulópont eleve az volt, hogy a második negyedév már növekvő GDP-t fog mutatni, ez azonban elmaradt, és – a jelenlegi előrejelzések tükrében – csak a harmadik negyedévben fog bekövetkezni. Elképzelhető, hogy ez sem lesz elegendő az egész éves teljesítmény csökkenésének megállításához, ám precízebb előrejelzést csak akkor lehet majd adni, ha pontosan tudjuk, hogy a második negyedévben mi volt az, ami a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult, mely ágazatok, területek hozzáadott értéke volt a vártnál alacsonyabb.
Mint arra Regős Gábor rámutatott: a legnagyobb probléma a belső kereslettel van. A fogyasztás a reálkeresetek csökkenése és a háztartások takarékoskodása miatt visszaesett, ez pedig nagyban kihat a belföldre termelő ágazatokra: a szolgáltatásokra és az ipar egy részére.
Az infláció lassulásával a fogyasztás is erősödni fog, ez a probléma tehát könnyebben meg fog oldódni, mint a beruházási területé. A magas kamatkörnyezet, a költségvetési szabad források hiánya, valamint az Európai Bizottság által visszatartott, Magyarországnak egyébként járó összegek visszafogják a beruházásokat – az EU-s pénzek beérkezésének időpontját ráadásul egyáltalán nem lehet előre látni, Brüsszel jól láthatóan nem sietteti a dolgot.
Nem könnyíti meg az idei növekedés felpörgetését az a tény sem, hogy augusztus közepén járunk. Alternatív megoldásokat természetesen lehetne alkalmazni, ám az idei költségvetés forrásai nagy többségében már le vannak kötve, újabb bevételekkel pedig éppen a gazdaság zsugorodása miatt befolyó kisebb adóösszegek miatt már csak korlátozottan lehet kalkulálni.
Regős Gábor szerint olyan intézkedések jöhetnének szóba, amelyeknek a költségvetési hatása csekélyebb, vagy amelyekre fedezet szerezhető más, a növekedést nem befolyásoló területekről való átcsoportosítással. Ilyen például a haderő fejlesztése vagy a sport, ám az nem valószínű, hogy a jelenlegi háborús helyzetben a kormány éppen a honvédelmi büdzsét kezdené el drasztikusan megnyirbálni. Az első lépés a reálbérek növelése kell, hogy legyen – Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint ez a folyamat a közszférában, ahol a legnagyobb szükség van rá, augusztusban felpörög.
Meglepő, de mindenképpen jó hír, hogy a GDP-adatok nyilvánosságra hozatala gyakorlatilag alig bántotta a forintot. A bejelentés napján (szerdán) kismértékű, 0,3 százalékos erősödés történt az euróval szemben, egy nappal később 0,2 százalékos gyengülés következett be, vagyis összességében minimális ingadozás után az eredeti árfolyam állt vissza.
Ha bekövetkezett volna egy nagyobb zuhanás, az újra fűtötte volna az inflációt, és gyengítette volna a vásárlóerőt – márpedig erre van most a legkisebb szüksége a gazdaságnak.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a GDP-adatok kihirdetése után szinte azonnal reagált az adatokra, bemutatva azt a 14 pontból álló csomagot, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság ismét a bővülés útjára lépjen – a lehető legrövidebb időn belül.
Regős Gábor az alapok erősítését hangsúlyozta. Mint mondta: a kulcskérdés most az infláció lehúzása, hiszen az infláció törte meg a lakosság vásárlóerejét. „Ha az infláció lecsökken, akkor a reálbérek ismét növekedni tudnak, majd vissza lehet vágni a kamatokat, ami beindítja a beruházásokat” – mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy az inflációcsökkenés, majd az annak nyomán bekövetkező jegybanki lazítás, később pedig a kamatcsökkentés látható és érezhető jelei csak bizonyos idő elteltével mutatkoznak, vagyis év végéig a beruházások látványos felpörgetéséhez nem lesz elegendő. A közgazdász szerint amennyiben azonnali megoldásokban gondolkodunk, szükség lesz a jogtalanul visszatartott brüsszeli források megszerzésére is. A kiút biztos, a vele töltött idő hossza a képlékeny.
A gazdaságfejlesztési miniszter reagálásában vázolt 14 pont mindegyike a fogyasztás ösztönzésére és a befektetések növelésére irányul. Az elsődleges cél az infláció minél gyorsabb letörése, ehhez a kormány kibővített fogyasztási kedvezmény- és védőprogramokkal, a reálbérek növelésével, míg a befektetések felpörgetésére az alapvetően a hazai kkv-szektort támogató intézkedésekkel járul hozzá. Nagy Márton szerint az export bővülése, a külföldi működő tőke beáramlása és a termelés növekedésének hatását a 14 pontos csomag annyira megnöveli, hogy a harmadik és a negyedik negyedéves adatok már egy gyors visszapattanást fognak tükrözni. A kormány elsődleges feladata most a növekedési pálya helyreállítása, miközben továbbra is szem előtt kell tartania a családok és munkahelyek védelmét. A cél ugyanis nem más, mint a magyar gazdaság 4 százalékos bővülése 2024-ben.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A nemzetgazdasági miniszter szerint nem lesz gond a növekedés és az egyensúly összehangolásával.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Kiderült, hogy a paksi bővítés jelenleg a legnagyobb, építési engedéllyel rendelkező nukleáris projekt az egész Európai Unióban.
Régi sebeket téptek fel.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
