Peking nemes egyszerűséggel blokkolta az amerikai Intel 5,4 milliárd dolláros vételi ajánlatát az izraeli Towerre. Hogy teljesen nemzetközi legyen a kép: a legjobban a németek bosszankodnak.
Tovább folytatódik a chipháború. A kínai versenyhatóság addig blokkolta az Intel chipgyártó vételi szándékát az izraeli Tower Semiconductorra, amíg az amerikai cég vissza nem vonta 5,4 milliárd dolláros vásárlási ajánlatát.
A kínai versenyfelügyelet jóváhagyása nélkül nincs üzlet, márpedig amióta az USA exportkorlátozásokat vezetett bea csúcstechnológiás félvezetők tekintetében, a viszony annyira elmérgesedett, hogy Peking nem csak szankcionálni kezdte az amerikai Micron chipgyártó termékeit, de maximálisan kihasználja törvény adta trösztellenes hatalmát, és a végtelenségig késlelteti azon vállalatok fúzióját, amelyek Kínában is jelen vannak. Ezzel a húzással természetesen az amerikai cégek globális versenyhelyzetét rontja, de az ilyesmi a chipháború jelenlegi szakaszában már célként, nem pedig opcióként definiálható.
Vészjelzés a Toronyból
Az amerikai óriásvállalat, az Intel felvásárlási szándéka az izraeli Tower Semiconductor felé több mint másfél éven keresztül egy helyben toporgott, míg végül a vállalat a héten bedobta a törölközőt,és visszavonta az ajánlatát. Az ok természetesen a kínai hatóságok lassú, blokkolást jelentő fejcsóválása volt, amely nyilvánvalóvá tette, hogy soha nem is lesz szándékukban jóvá hagyni az üzletet.
A Tower részvényei a bejelentésre hatására azonnal kilenc százalékot estek az izraeli tőzsdén, az Intel azonban gyorsan megerősítette, hogy a jövőben erősíteni kívánja izraeli befektetéseit, és máris bejelentett egy 15 milliárd dolláros beruházást.
Megnyúlt orrú németek
A felvásárlás meghiúsulása egyben az Intel portfóliójának egy helyben toporgását jelenti, ez pedig semmiképpen nem jó hír Németország számára, amely éppen az európai chipgyártás fellegvárává akar válni. A Scholz-kormány és az Intel hosszú huzavona után két hónapja állapodott meg abban, hogy az amerikai vállalata legnagyobb EU-s beruházást hajtja végreMagdeburg mellett, ezzel segítve az EU küzdelmét, hogy 2030-ra a globális chipgyártás 20 százalékáért feleljen.
A történet apró szépséghibája volt, hogy az Intel nem is annyira finoman megzsarolta Berlint az állami támogatások ügyében, vagyis kijelentette, hogy addig egy kapavágást sem tesz a területen, amíg a német kormány legalább 10 milliárd eurós támogatást nem garantál. Németország cserébe kapacitásnövelést várt el a vállalattól, ehhez pedig igen jól jött volna a Tower megvásárlása.
Az üzlet végül létrejött, a finanszírozás pedig pontosan úgy történik, ahogyan az Intel kérte: a 30 milliárdos beruházásból 10 milliárdot Németország áll. Lindner pénzügyminiszter ugyan a haját tépte kétségbeesésében, Scholz kancellár boldogsága azonban nem ismert határokat, amikor bejelentette a világháború utáni német történelem legnagyobb volumenű beruházását.
Ebbe az örömbe piszkított most bele Kína.
Az Intel ugyanis a Towerrel együtt olyan know-how-t is megvásárolt volna, amely kapacitásbővítésével óriási lépést jelentett volna a csúcstecnológiás chipgyártás felé.
A kínai blokkolás különösen keserű szájízt hagyhat maga után, hiszen a chipháborúk új hadszínterén Peking azokon a partnerein veri le a port az exportkorlátozások miatt, akik a legkiemeltebbek között voltak számon tartva félvezető-piacán. Az Intel globális értékesítésének negyede után Kínából zsebelte be eddig a hasznot, így az egyik gyomrost a saját kormánya vitte be neki, a másikat pedig eddigi legmegbecsültebb partnere.
A háború folytatódik, de eddig egyedül Washington elégedett a pillanatnyi sikerekkel, maguk az amerikai vállalatok már legkevésbé sem. Az ostor végül úgyis rajtuk csattan. A fájdalom azonban gyorsan globálissá válhat.
Fotó: 123RF
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja amakronom.huoldalon.
Scott Bessent pénzügyminiszter megtette, amit megkövetelt a haza: a két gazdasági gigász 90 napra tűzszünetet kötött a vámháborúban. A tőzsde hálás, a dollár erősödik, Kína pedig megengedett magának egy mosolyfélét.
A kínai civilizáció már száz évvel ezelőtt rendelkezett saját modernizációs recepttel, amely a kommunizmussal szemben nem a nyugati mániák másolata volt – s amihez a jövőben visszatérhet.
Az amerikai elnök új és jobb világot ígér a háborús térségben, miután a hétvégén Kínával, Indiával és Pakisztánnal is sikeres tárgyalásokat folytatott.
Az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) kiépülése esetén alapjaiban változtathatja meg a világkereskedelmet, három kontinenst kötne össze, és Amerika lenne a negyedik nevető fél. Bill Cortese republikánus stratégiai elemzőt, Elise Stefanik amerikai képviselő volt főtanácsadóját kérdeztük a megaprojektről.