Peking nemes egyszerűséggel blokkolta az amerikai Intel 5,4 milliárd dolláros vételi ajánlatát az izraeli Towerre. Hogy teljesen nemzetközi legyen a kép: a legjobban a németek bosszankodnak.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Tovább folytatódik a chipháború. A kínai versenyhatóság addig blokkolta az Intel chipgyártó vételi szándékát az izraeli Tower Semiconductorra, amíg az amerikai cég vissza nem vonta 5,4 milliárd dolláros vásárlási ajánlatát.
A kínai versenyfelügyelet jóváhagyása nélkül nincs üzlet, márpedig amióta az USA exportkorlátozásokat vezetett be a csúcstechnológiás félvezetők tekintetében, a viszony annyira elmérgesedett, hogy Peking nem csak szankcionálni kezdte az amerikai Micron chipgyártó termékeit, de maximálisan kihasználja törvény adta trösztellenes hatalmát, és a végtelenségig késlelteti azon vállalatok fúzióját, amelyek Kínában is jelen vannak. Ezzel a húzással természetesen az amerikai cégek globális versenyhelyzetét rontja, de az ilyesmi a chipháború jelenlegi szakaszában már célként, nem pedig opcióként definiálható.
Az amerikai óriásvállalat, az Intel felvásárlási szándéka az izraeli Tower Semiconductor felé több mint másfél éven keresztül egy helyben toporgott, míg végül a vállalat a héten bedobta a törölközőt, és visszavonta az ajánlatát. Az ok természetesen a kínai hatóságok lassú, blokkolást jelentő fejcsóválása volt, amely nyilvánvalóvá tette, hogy soha nem is lesz szándékukban jóvá hagyni az üzletet.
A Tower részvényei a bejelentésre hatására azonnal kilenc százalékot estek az izraeli tőzsdén, az Intel azonban gyorsan megerősítette, hogy a jövőben erősíteni kívánja izraeli befektetéseit, és máris bejelentett egy 15 milliárd dolláros beruházást.
A felvásárlás meghiúsulása egyben az Intel portfóliójának egy helyben toporgását jelenti, ez pedig semmiképpen nem jó hír Németország számára, amely éppen az európai chipgyártás fellegvárává akar válni. A Scholz-kormány és az Intel hosszú huzavona után két hónapja állapodott meg abban, hogy az amerikai vállalat a legnagyobb EU-s beruházást hajtja végre Magdeburg mellett, ezzel segítve az EU küzdelmét, hogy 2030-ra a globális chipgyártás 20 százalékáért feleljen.
A történet apró szépséghibája volt, hogy az Intel nem is annyira finoman megzsarolta Berlint az állami támogatások ügyében, vagyis kijelentette, hogy addig egy kapavágást sem tesz a területen, amíg a német kormány legalább 10 milliárd eurós támogatást nem garantál. Németország cserébe kapacitásnövelést várt el a vállalattól, ehhez pedig igen jól jött volna a Tower megvásárlása.
Az üzlet végül létrejött, a finanszírozás pedig pontosan úgy történik, ahogyan az Intel kérte: a 30 milliárdos beruházásból 10 milliárdot Németország áll. Lindner pénzügyminiszter ugyan a haját tépte kétségbeesésében, Scholz kancellár boldogsága azonban nem ismert határokat, amikor bejelentette a világháború utáni német történelem legnagyobb volumenű beruházását.
Ebbe az örömbe piszkított most bele Kína.
Az Intel ugyanis a Towerrel együtt olyan know-how-t is megvásárolt volna, amely kapacitásbővítésével óriási lépést jelentett volna a csúcstecnológiás chipgyártás felé.
A kínai blokkolás különösen keserű szájízt hagyhat maga után, hiszen a chipháborúk új hadszínterén Peking azokon a partnerein veri le a port az exportkorlátozások miatt, akik a legkiemeltebbek között voltak számon tartva félvezető-piacán. Az Intel globális értékesítésének negyede után Kínából zsebelte be eddig a hasznot, így az egyik gyomrost a saját kormánya vitte be neki, a másikat pedig eddigi legmegbecsültebb partnere.
A háború folytatódik, de eddig egyedül Washington elégedett a pillanatnyi sikerekkel, maguk az amerikai vállalatok már legkevésbé sem. Az ostor végül úgyis rajtuk csattan. A fájdalom azonban gyorsan globálissá válhat.
Fotó: 123RF
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Beruházások, béke és világrend kérdése az amerikai tárgyalásokon.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Őszintén akart beszélni az ukrán elnök.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
Daniel Craig visszatért a lassan már ikonikusnak nevezhető nyomozó karakteréhez, és ha a világot nem is váltja meg, hellyel-közzel betartja, amit ígér. A Tőrbe ejtve: Ébredj fel, halott ember korrekt krimi lett, de bosszantó, hogy nem játssza ki ügyesebben a lapjait.
Életkora miatt büntetés nélkül úszhatja meg a gyilkosságot.
