A munkaerőpiac összeomlott a háború sújtotta országban, a nők nélkül lehetetlen lesz az újrakezdés. A gond az, hogy a menekültek fele egyáltalán nem akar visszamenni Ukrajnába.
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Mintegy hatmillió ukrán hagyta el hazáját a háború kitörése óta. Mivel a 18 és 60 év közötti férfiak zöme nem hagyhatja el az országot, a menekültek 68 százaléka nő (ebbe a gyermekek is beletartoznak, a felnőttek között még nagyobb a nemek közötti egyenlőtlenség). A munkaképes menekült nők száma valahol 2,8 millió körül mozog, ha pedig nem sikerül őket rábeszélni a hazatérésre és a munkába állásra, az a Bloomberg számításai szerint a háború előtti Ukrajna GDP-jének 10 százalékába, vagyis évi 20 milliárd dollárba kerülne.
Összehasonlításképpen: az EU által Ukrajna állami működtetéséhez javasolt segélyösszeg jelenleg évi 14 milliárd euró.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
Tetyana Berezsna ukrán gazdasági miniszterhelyettes úgy fogalmazott: az igazi győzelem az lenne, ha a családok Ukrajnában egyesülnének újra, nem pedig külföldön. Szerinte az ukrán kormány egyik legfontosabb feladata, hogy a nők visszatérjenek férjükhöz. (Azt már nem tette hozzá, hogy az esetek óriási hányadában a nőknek már nem lesz kihez hazatérni.)
A helyzet valóban nagyon súlyos. Ukrajna gazdaságát már a háború előtt is jelentősen befolyásolták a demográfiai mutatók. A termékenységi ráta akkor 1,2 volt, ami messze a legrosszabbnak mondható Európában. Nehéz megbecsülni az ukrán halottak és sérültek számát (egyesek több tízezerről, mások százezres nagyságrendről beszélnek), de annyi bizonyos, hogy a fogyasztók és a foglalkoztatottak számában is drasztikus, GDP-ben nagyon is mérhető hanyatlás mutatkozik – ez pedig sokáig a háború befejezése esetén sem változna.
Ukrajnában a külföldre távozó és az ország határain belüli menekültek száma a háború előtti 37,3 milliós lakosság mintegy harmadát teszik ki. Utóbbiak némileg enyhíthetnek a fullasztó gazdasági helyzeten a munkaerőpiaci beilleszkedéssel, a külföldi menekültek esetében azonban bonyolultabb a helyzet, mivel az elhúzódó háború miatt a többségük dolgozni kezdett, a befogadó országban fizet adót, egyszóval egy új élet reményében egzisztenciát próbál teremteni magának, távol Ukrajnától.
A háborút követően minden valószínűség szerint sok menekült fog hazatérni Ukrajnába. Ugyanakkor az idő múlásával és a konfliktus végeláthatatlan elhúzódásával (az EU most már négy évre előre osztaná be a hadisegélyek összegét) egyre nehezebb lesz rávenni a kint új életet kezdőket a hazatelepülésre.
A boszniai háború elől a kilencvenes években mintegy kétmillióan menekültek külföldre, ennek az óriási tömegnek a fele tért vissza hazájába a konfliktus végétől számított tíz esztendőn belül. A Bloomberg kalkulációi szerint egy hasonló, 50 százalékos helyzet kialakulása évi 10 milliárd dolláros kiesést (a GDP 5 százaléka) fog eredményezni az ukrán gazdaságban, a helyzetet ráadásul súlyosbítja, hogy a nők hazaköltözése helyett egyre több férfi gondolja úgy, hogy inkább ő csatlakozik majd külföldön a családjához.
A kereslet zuhanása egyenes arányban áll a munkaerő számának csökkenésével. Hogy az ukrán kormány elkerülje a háború után borítékolható munkaerőpiaci káoszt, máris azon gondolkodik, miképpen tudja majd a külföldön maradottakat (és természetesen a háborúban elesetteket) pótolni. Ennek az ötletelésnek egyik sarkalatos pontja a kapuk szélesre tárása a bevándorlók előtt. Míg egész Európa a migráció visszaszorításával és a katasztrofális helyzet megoldásával küzd, Ukrajna a menekültjeit migránsokkal akarja pótolni. Annak minden veszélyével együtt.
Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzőjének írása. 
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
A miniszterelnök politikai igazgatója Nigel Farage műsorában vendégeskedett.
Az Amszterdam melletti Uithoorn településen még a városházára is megpróbáltak behatolni a tiltakozók.
„Oroszország ezzel meggondolatlanul veszélyes eszkalációt idézhet elő” – mondta Johann Wadephul.
Rendkívül sikeres támadásokról számolt be az orosz sereg.
Alaposan helyretette az az Európai Bizottság elnökét Szijjártó Péter.
A túlterhelt hatoságok sokszor képtelen ellenőrizni a dokumentumok valódiságát.
A portugálok és az írek elleni mérkőzést összesen több mint 110 ezren tekintették meg a helyszínen.
„A kezelés nulladik lépése az egymás irányába tanúsított értő figyelem, amely tiszteletteljes és empatikus!” – hívta fel a társadalom figyelmét Hal Melinda.
