Bár szakértők szerint a jelenlegi konfliktus még nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, gyakorlatilag a tesztpályája annak. Ukrajna más országok támogatásával igyekszik előnyt kovácsolni a technológia robbanásszerű fejlődéséből mind a harctéren, mind a háttérben.
Egyre több szó esik arról, hogy az orosz–ukrán konfliktus felgyorsítja a hadiipar technológiai fejlődését. A drónok népszerűsége azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi egy mesterségesintelligencia-háború.
Kai-Fu Lee, a Sinovation Ventures vezérigazgatója az MI-rendszereket „harmadik forradalomnak nevezte a hadviselésben” a puskapor és a nukleáris fegyverek után. Ez a forradalom a szemünk előtt bontakozik ki? Ukrajna a hadviselés jellegének megváltozását jelzi?
Még nem – állítja a National Defense –, azonban szembetűnők azok a technológiai törekvések, amelyek a mesterséges intelligenciát különböző haditechnikai eszközök feljavítására és fejlesztésére használják. Bár a jelenlegi nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, mégis megépíti az alapokat ahhoz, hogy a jövőben ilyenről is beszélhessünk.
A háborúban szembenálló országok próbálgatják a lehetőségeiket, és igyekeznek minél hatékonyabbá és jobbá tenni az eszközeiket az MI segítségével. Például a drónok – köztük az öngyilkos drónok – repülését, célzását és tüzelését mesterséges intelligenciával javították fel. Ezek között vannak katonai célúak, de kereskedelmi drónok is, mint a kínai gyártású DJI Mavic sorozat, amely sokkal olcsóbb és könnyebben beszerezhető. A légi rendszerek mellett autonóm hajókat, aknavadászó tenger alatti drónokat és önvezető járműveket is bevetettek már.
A mesterséges intelligencia azonban nemcsak a harctéren tölt be fontos szerepet, hanem a háttérben is: valójában az MI leggyakoribb felhasználása az ukrajnai háborúban a térinformatikai hírszerzésben van. A mesterséges intelligenciát többek között műholdképek elemzésére vetik be, de nyílt forráskódú adatokat, például közösségimédia-fotókat és bejegyzéseket is le tudnak kérdezni, ezzel együtt pedig elemezni is (ebben nagyban segít, hogy az MI hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni rövid idő alatt). Az MI segítségével rakják össze a drónok és műholdak által készített felvételeket és képeket is, ezzel is javítva a hírszerzést.
Ukrajnának nem kell egyedül kiaknáznia a technológia adta lehetőségeket. A külföldi térinformatikai hírszerző vállalatok igyekszenek segíteni a megtámadott országnak, és bevetik a technológiai eszközeiket annak érdekében, hogy segítsenek hírszerzési, megfigyelési és felderítési előnnyé kovácsolni a háborúban készített felvételeket és képeket. Az amerikai vállalatok vezető szerepet játszanak ebben. A Palantir Technologies nevű cég például a mesterséges intelligenciával működő szoftverét használja a háborúban bekövetkezett károk és az oroszok mozgásának elemzésére. Mások – például a Planet Labs, a BlackSky Technology és a Maxar Technologies – is beszálltak: folyamatosan készítenek műholdképeket a konfliktusról, amelyek egy részét megosztják az ukrán kormánnyal és a védelmi erőkkel.
Az orosz–ukrán háború tekinthető az első olyan konfliktusnak is, ahol jelentős mértékben alkalmaztak mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő szoftvert, 2022 márciusában az ukrán védelmi minisztérium elkezdte használni az amerikai Clearview AI cég által gyártott megoldást. Ezzel Ukrajna könnyebben azonosítja az elesett katonákat és az orosz támadókat. Mi több, a mesterséges intelligencia fontos szerepet játszik a titkosításban. Az amerikai Primer cég például a mesterségesintelligencia-eszközeit a titkosítatlan orosz rádiós kommunikáció megfigyelésére és elemzésére használta.
Ezek a példák jól szemléltetik, hogy
Természetesen nem korlátok nélkül, sőt, néhány ország még mindig vonakodik attól, hogy hozzáférést biztosítson Ukrajnának a legújabb és legfejlettebb rendszereihez – részben azért, mert attól tartanak, hogy azok illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
Azonban azt érdemes hozzátenni, hogy mint a mesterséges intelligencia tesztkörnyezete, a konfliktus egyedülálló: példátlan finanszírozás, nemzetközi szerepvállalás és technológiai támogatás tapasztalható az állami és a magánszektor minden részéből egy olyan konfliktusban, amely még több évig folytatódhat. A háború elhúzódása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy menet közben finomhangolják, adaptálják és fejlesszék a mesterségesintelligencia-eszközeiket. Ez az a pont, ahol az MI által feljavított fegyverek és rendszerek jelentősen különböznek a hagyományos társaiktól: minél hosszabb ideig vetik be az MI-eszközöket, annál több adatot lehet gyűjteni a további javításukhoz.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
