Az USA lakosságának jelentős része reménytelenül elhízott, amihez az utóbbi években Mexikó is felzárkózott. Sokan a transzzsírokat, ultrafeldolgozott ételeket okolják, ami arra késztette a mexikói kormányt, hogy belenyúljon az amerikai élelmiszerexportba, megsértve ezzel a szabadkereskedelmi egyezményt. Az USA csípőből szankciókkal fenyeget.
Sokan az élelmiszerek esetében már-már függőségről beszélnek, aminek az egyik legjobb példája a Hot Cheetos, ez a túlfűszerezett kukoricachips. Csíp, marja az ember torkát, de aki ezt kibírja, annál a felszabadult endorfinok hozzák a boldogságérzést, és újabbat kell markolni az ismétléshez.
A The Guardian is beszámol az ultrafeldolgozott élelmiszereknek nevezett termékekről. A feldolgozott élelmiszerek – mint például a babkonzervek és a halkonzervek – már régóta az amerikai étrend részét képezik, de csak az 1980-as és 90-es években kezdték el ultrának nevezni a felgyorsult életmódra újonnan megtervezett „élelmiszereket”.
Ezek az ultrafeldolgozott kaják általában hozzáadott cukrot, sót, zsírt, mesterséges színezéket vagy tartósítószert tartalmaznak, és nem is annyira élelmiszerekből, mint inkább élelmiszerekből kivont anyagokból, például hidrogénezett zsírokból, tömegnövelő anyagokból és keményítőkből készülnek. Az élelmiszeripari vállalatok persze a többségüket
optimalizáltak, hogy elérjék a tökéletes édességi (vagy sós) szintet, az úgynevezett boldogságpontot, ami további zabálásra ösztönöz.
A Northeastern Egyetem Hálózati Tudományos Intézetének adatai szerint ma az USA élelmiszer-kínálatának 73 százalékát az ultrafeldolgozott étkek teszik ki. Eredményeiket, amelyek több mint 50 ezer, az Egyesült Államokban értékesített élelmiszer feldolgozottsági szintjét mutatták ki, nyilvános használatra készült online adatbázisban tették közzé. (A tanulmány a Foodome nevű nagyobb projekt része, amelynek az egyik társalapítója Barabási Albert-László.)
Ugyanakkor a kutatások az ultrafeldolgozott élelmiszereket a cukorbetegséggel, az elhízással, a rákos megbetegedésekkel és más egészségügyi állapotokkal is összefüggésbe hozták.
Az egészségügyi kockázatok ellenére az USA-ban egy átlagos felnőtt a napi kalóriák több mint 60 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerekből veszi magához.
A 2000-es évek elején egy brazil kutató, Carlos Monteiro kezdte el tanulmányozni a feldolgozás élelmiszerekre gyakorolt hatását. Bár egyes tudósok kutatták bizonyos összetevők, például a cukor függőséget okozó tulajdonságait, de kevesen foglalkoztak a feldolgozott élelmiszerek összeállításának tágabb kérdéseivel. A São Pauló-i Egyetem kutatói észrevették, hogy bár Brazíliában a cukorfogyasztás csökkenni látszott, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség aránya viszont nőtt. Ezért a szupermarketekben becsomagolt élelmiszerekben elkezdték vizsgálni a feldolgozás mértékét is.
Monteiro 2009-ben új módszerrel kategorizálta a feldolgozott élelmiszerek típusait, amely a Nova osztályozási rendszer néven lett ismert. A Nova rendszerben az első, a második és a harmadik kategóriába tartoznak a feldolgozatlan és minimálisan feldolgozott élelmiszerek, például a nyers zöldségek és szárított gyümölcsök; a vaj, a só (feldolgozott kulináris összetevők); a füstölt halak és a savanyított zöldségek (feldolgozott élelmiszerek).
Monteiro arra a következtetésre jutott, hogy a négyes kategóriába tartozókat, vagyis az ultrafeldolgozott élelmiszereket kifejezetten úgy tervezték, hogy ehetők, ízletesek legyenek és étkezési szokásokat alakítsanak ki, viszont táplálkozási szempontból kiegyensúlyozatlanok.
Sok éven át azonban a kutatások csak szimplán összefüggést, nem pedig okozati összefüggést mutattak ki az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az elhízás között. Csupán 2018 végén tervezték meg az első randomizált, ellenőrzött vizsgálatot, amely azt vizsgálta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban késztetnek-e a túlevésre.
Húsz egészséges felnőtt önként két hétig ultra-, majd két hétig minimálisan feldolgozott ételeket fogyasztott. A kísérlet végére megállapították, hogy az önkéntesek naponta 500 kalóriával többet ettek az ultrafeldolgozott hetek alatt, és a vérvizsgálataik kimutatták az éhségért felelős hormonok emelkedett szintjét.
A kutatók azért figyelmeztetnek arra, hogy egy radikális étrendváltozás, amikor kidobunk mindent, ami rossz, az körülbelül hasonló kudarchoz vezet, mint a dohányzásról való leszokás többsége. Apránként javasolják az étrendi változtatást, illetve azt, hogy ne hagyjuk a vásárlót magára, és címkézzük fel az élelmiszereket a Nova rendszer kategóriái alapján.
Egy hónapja foglalkoztunk azzal, hogy bajban az USA génmódosított kukoricára épülő biznisze, Kína új kukoricabeszállítókat keres, köztük a BRICS-tag Brazíliát és Dél-Afrikát, emellett Mexikó eltökélten betiltaná a GMO-kukorica behozatalát.
Az amerikai kukorica második legnagyobb vevője Mexikó, amely 2022-ben 4,92 milliárd dollár értékben vásárolt. Szinte az összes kukorica, amelyet az Egyesült Államok exportál, genetikailag módosított, és Mexikó inkább termesztené saját, GMO-mentes, évszázadokon át fő eledelének számító hazai kukoricáját. Teszi ezt azért is, mert náluk a kukorica alapélelmiszer, így a mexikói kormány indokai között szerepel a lakosság egészségének védelme, illetve szeretnék megőrizni a kukorica őshazájában kialakult őshonos génállományt is.
Washington most azzal fenyegetőzik, hogy kiterjeszti szankciórendszerét Mexikóra, a második legnagyobb kereskedelmi partnerére.
Majdnem három évtizeddel a NAFTA szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után Mexikó megelőzte az Egyesült Államokat a gyermekkori elhízás terén. Mivel a natív kukoricában és más hagyományos élelmiszerekben gazdag étrendet felváltották az ultrafeldolgozott ételek és italok, amelyek többsége az Egyesült Államokból származik, Mexikót riasztó egészségügyi válság fenyegeti.
Erről a kérdésről már 2018-ban írtak egy VoxEU-tanulmányban, amely megállapította: Mexikóban az Egyesült Államokból származó egészségtelen élelmiszerek aránya 5 százalékponttal növeli annak a valószínűségét, hogy az emberek elhízzanak.
A cikk szerint a felnőttkori elhízás aránya 1980 és 2012 között több mint háromszorosára nőtt Mexikóban, 10 százalékról 35-re. Ma ez az arány 37 százalék, ami az ötödik legmagasabb a világon. A felnőtt lakosság több mint 12 százaléka cukorbeteg, további 22 százaléka prediabéteszes. A felnőttek csaknem fele (47 százalék) szenved magas vérnyomásban, ami pontosan ugyanakkora arány, mint az Egyesült Államokban.
Ez a jelenség feltűnik a globális dél többi országában is, amelyek fokozatosan megnyitják az élelmiszerpiacaikat az iparosodott országok előtt. Ezzel felgyorsítják a már megindult táplálkozási átalakulásukat, és ez magas jövőbeni költségeket ró az egészségügyi rendszereikre.
Az előrejelzések szerint 2030-ra az 5 és 19 év közötti mexikói gyermekek közel fele (43 százalék) elhízott lehet, hacsak a jelenlegi tendenciák nem fordulnak meg. A kormány tenne ellene, de az Egyesült Államok szívesen fenntartaná a jelenlegi helyzetet, hiszen az USA adja Mexikó élelmiszerimportjának a 80 százalékát.
A közép-amerikai országban 2020-tól életbe lépett a világ egyik legszigorúbb élelmiszer-címkézési törvénye, amitől már akkor prüszköltek a globális élelmiszer- és italgyártó cégek. A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatai az USA-ból, az EU-ból, Kanadából és Svájcból megpróbálták kisiklatni az új jogszabályt, de hiába. A Covid–19 megjelenése, amely különösen halálos a három népbetegségben – elhízás, cukorbetegség és magas vérnyomás – megerősítette a mexikói kormány eltökéltségét.
Andrés Manuel López Obrador (más néven AMLO) mexikói elnök kormánya új jogszabályt fogadott el a transzzsírok betiltására minden feldolgozott élelmiszerből, amely az idén szeptembertől lép hatályba. Emellett megpróbálja betiltani a GMO-növények emberi fogyasztását. (2020-ban született a rendelet, amely 2024-ig fokozatosan megszüntetné a GMO- és a glifozáttal kezelt növények, köztük a kukorica importját.)
A rendelet komolyan érinti az amerikai gazdákat és a Big Ag cégeket, a globális biotechnológiai behemótokat, mivel az Egyesült Államokban termesztett kukorica több mint 92 százaléka GMO, és a NAFTA-nak köszönhetően Mexikó az USA kukorica egyik legnagyobb exportpiaca. Az Egyesült Államok megtorló intézkedéseinek hatására a mexikói kormány meghátrálni kényszerült. Az év elején új rendeletet adott ki, ami mentességeket ad a takarmánykukorica esetében (ez a zöme az amerikai exportnak), így a tilalom csak a tortillában és a kukoricatésztában használt GMO-kukoricára vonatkozik (a fehér kukorica az USA kukoricaexportjának csak a 4 százaléka).
E hónap elején Washington összehívott egy kereskedelmi vitával foglalkozó testületet, azzal érvelve, hogy az új rendelet sérti az USA és Mexikó–Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, és rossz tudományos eredményeken alapul. A kanadai kormány csatlakozott a perpatvarhoz, azzal érvelve, hogy Mexikó kiterjesztheti a génmódosított növényekre vonatkozó tilalmat más növényekre is. A busásan fizetett szakértőkből álló testület most mintegy fél évet tölt majd el a panasz tanulmányozásával, mielőtt nyilvánosságra hozná a megállapításait, amelyek alapján
kereskedelmi szankciókat szabhatnak ki Mexikóra, ha úgy ítélik meg, hogy az ország megsértette az USMCA kereskedelmi megállapodást.
A kereskedelmi vita felfújásával az USA és Kanada bizonyosan szerette volna megtörni Mexikót, de úgy tűnik, épp ellenkező hatást váltott ki. A közép-amerikai kormány inkább emelte a tétet. A múlt héten 50 százalékos vámot vetett ki a fehér kukorica behozatalára, hogy növelje a nemzeti termelést és megakadályozza a géntechnológiával módosított kukorica behozatalát. A mexikóiak azzal érvelnek, hogy ez már nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés.
A fehér kukoricára kivetett vámról a kormány az után döntött, hogy az egyik szövetségi állam (Sinaloa) kukoricatermesztői két napra lezárták a helyi repülőteret, hogy tiltakozzanak az alacsony kukoricaárak ellen. Mexikó elnöke megígért egy rendeletet, amely megtiltja az összes tortillaboltnak a génmódosított kukorica vásárlását.
Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közötti élesedő élelmiszerharc annak a próbája, hogy egy nagy exportőr milyen mértékben tudja kihasználni a kereskedelmi megállapodást, amely egy szuverén nemzetet arra kényszerít, hogy hagyjon fel a közegészségügy és a környezet védelme érdekében szükségesnek ítélt intézkedésekkel.
Még ha Mexikó meg is nyeri a vitát, az ottani kormánynak akkor is sok dolga lesz. Bár a fehér kukorica behozatala 2022-ben csökkent, ez nem jelentette azonnal a mexikói kukoricatermelés jelentős növekedését. Ráadásul a kukorica és a búza ára az elmúlt hetekben mintegy 20 százalékkal visszaesett, és a kabinet úgy döntött, hogy magasabb áron felvásárolja a termés mintegy 40 százalékát a kis- és közepes gazdálkodóktól azért, hogy a nagyobb termelőknek alkupozíciót teremtsen a tortillaipart uraló nagy gabonavásárlókkal szemben.
Andrés Manuel López Obrador egy múlt heti beszédében célba vette a mexikói élelmiszer-monopóliumok túlméretezett piaci erejét is:
„Mexikóban még mindig vannak monopóliumok és oligopóliumok, amelyek befolyásolják az olyan termékek árát, mint a kukoricadara, a hús, a hal és a tojás. Erre példa a kukoricamonopólium, hiszen két vállalat ellenőrzi a kukoricaipar 90 százalékát. Kilencven százalék! Képzeljék el ezt egy olyan országban, ahol a kukorica az alapvető élelmiszer-alapanyag. Hús: három nagy vállalat. Hal: körülbelül öt. Tojás: körülbelül 10. Tehát meg kell találnunk a módját annak, hogy minden termelőtevékenységet demokratizáljunk.”
Persze nem elég betiltani valaminek a behozatalát, fel kell pörgetni annak pótlására a hazai termelést, vagy találni más alternatív forrásokat például Argentína vagy Brazília gazdálkodóitól. Az idei évre még arra számítanak, hogy a takarmányozásra használt sárga kukorica (GMO) importja az USA-ból 5 százalékkal, 18 millió tonnára emelkedik. A hazai termelés felfuttatásához fejleszteni kellene az öntözést is.
Mindenesetre a kereskedelmi vita kimeneteléről majd döntenek az (állítólag független) bírák, de a határozatuknak globális következményei lehetnek. Ha a testület a felperesek oldalára áll, ahogy ez a legtöbb ilyen ügyben megszokott, Mexikó jelentős szankciókkal nézhet szembe, amennyiben továbbra sem engedi a géntechnológiával módosított kukorica emberi fogyasztását.
Az üzenet világszerte világos lesz a kormányok számára:
gondolják meg kétszer is, mielőtt intézkedéseket fogadnak el a közegészség és a környezet védelme érdekében, ha azok bármilyen módon veszélyeztetik egy olyan jelentős exportőr gazdasági érdekeit, amellyel szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek.
(Kép forrása: Shutterstock)
Petőfi négyökrös szekerén zötykölődve nem volt kérdés, mikor jön egy kátyú, az utas háta azonnal jelezte. Ma viszont a lengéscsillapítók és az aszfalt gondoskodnak róla, hogy ne essünk ki a kocsiból. A gazdaságban is léteznek ilyen „komfortfokozók”, az árrésstop is éppen ezt a szerepet tölti be. Sebestyén Géza írása.
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
Björn Borgot rendkívül agresszív prosztatarákkal diagnosztizálták.
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
