„Űrbiztonsági párbeszéd”, avagy hogyan figyeljük meg közösen Kínát

Az ausztrál, indiai, japán és amerikai vezetők csúcstalálkozóját a Hirosimában rendezett G7-csúcs második napján tartották, ám némiképp háttérbe szorította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látogatása. A háromnapos G7-csúcs árnyékában így a Quad megbeszélésére csupán kevesebb mint egy órát szenteltek.

Eredetileg május 24-re, Sydneybe terveztek egy hosszabb négyoldalú csúcstalálkozót. Ezt az eseményt azonban törölték, miután Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a Washingtonban folyó adósságplafon-tárgyalások miatt visszamondta a találkozót.

A G7-csúcs második napján megtartott megbeszélésen az Egyesült Államok űrkutatási együttműködést szorgalmazott, amelynek keretében az Egyesült Államok, Japán, India és Ausztrália megosztanák a műholdak által nyert információkat a földmegfigyelés és a katasztrófaelhárítás céljából. 

Hírszerzés egyenesen a világűrből

Az űrbeli képességek fejlesztésének fontossága az orosz–ukrán háború óta az eddigieknél is világosabb. Az invázióra adott válasz rávilágított arra, hogy az ilyen képességek mennyire meghatározónak bizonyulhatnak egy nemzetközi konfliktusban. Többek között a műholdas technológia is fontos szerepet játszott az orosz tankok és állások elleni ukrajnai dróncsapások irányításában. 2022 februárjában az ukrán hadsereg lényegében a kereskedelmi Starlink műholdakról nyert képi adatokon alapuló pontos támadásokkal tudta megakadályozni Kijev orosz bevételét. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a műholdas képi adatok a jövőbeni háborús erőfeszítések kulcselemét fogják jelenteni. Ezt egyébként jól mutatja az egyes kormányok által az űrprogramokra szánt kiadások egy éven belüli változása is (1. ábra).

1. ábra. Forrás: Statista.

Korábbi tendenciák

2022 májusában – mikor még csak három hónappal jártunk az orosz–ukrán háború után – a konfliktus eszkalálódása közepette Japán, az Egyesült Államok, Ausztrália és India szintén tartott egy négyoldalú csúcstalálkozót Tokióban, ahol az Egyesült Államok a megbeszélések első napjától kezdve határozottan szorgalmazta az Indo-csendes-óceáni Partnerség a tengeri terület tudatosításáért (IPMDA) elnevezésű kezdeményezést. 

A tárgyalások azonban nehézségekbe ütköztek, mert kifogásolták, hogy az ilyen információk közzététele „felfedné a Quad-országok szándékait az ellenséges nemzetek előtt”.

A megbeszélések a közös nyilatkozat kiadása előtti napon késő éjszakáig folytak. Végül az elfogadott közös nyilatkozatban szerepelt az IPMDA, elsősorban annak köszönhetően, hogy ekkor már jól látható volt, hogy az ilyen képességek döntő szerepet játszottak Ukrajnában. A globális és regionális feszültségek további növekedésével az űrkutatási együttműködés kétségtelenül egyre kritikusabb elemének bizonyul majd a jövőben a Quad partnerségnek.

A négy ország közötti űrtechnológiai együttműködés nem újdonság 

Míg India a kötöttebb kétoldalú megállapodásokat részesíti előnyben, az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália már jóval több mint egy évtizede szorosan együttműködik az űrvédelmi és űrbiztonsági kérdésekben.

A három imént említett ország 2011 óta évente találkozik a Japán–USA–Ausztrália űrbiztonsági párbeszéd keretében. Ausztrália és Japán rendszeresen részt vesz az Egyesült Államok két nagy űrrel kapcsolatos stratégiai gyakorlatán is: az alabamai Maxwell légibázison tartott Schriever Wargame-en, valamint az amerikai stratégiai parancsnokság által szervezett Global Sentinel űrhelyzet-ismereti (SSA) gyakorlaton.

A két fél egyetértési megállapodást kötött 2013 májusában az SSA-rendszer szolgáltatásairól és az információmegosztásról a japán Quazi-Zenith Satellite System (QZSS), a japán kormány által kifejlesztett regionális időátviteli és műhold alapú augmentációs rendszer bevonásával, amely az amerikai üzemeltetésű GPS-t hivatott erősíteni az ázsiai-óceániai térségben. Két évvel később, 2015 áprilisában felülvizsgálták a Japán és az Egyesült Államok védelmi együttműködéséről szóló iránymutatásokat, és első alkalommal önálló szakaszt adtak ki az űr- és kibertéri együttműködésről. Ez pedig azzal tetőzött be 2023 januárjában, hogy mindkét ország tisztviselői hivatalos nyilatkozatot tettek arról, hogy kétoldalú biztonsági szövetségük kiterjed a világűrre is.

Az Egyesült Államok és Ausztrália között szintén régóta fennálló – az Ausztrália és az Egyesült Államok közötti miniszteri konzultációk (AUSMIN) 2010-es ülésszakáig visszanyúló – SSA partnerséget tart fenn. A 2021-es AUSMIN szintén tartalmazta az űrbiztonság fontosságának megerősítését és az űrkutatási keretmegállapodásra vonatkozó tárgyalási terveket. Ezzel szemben a Japán és Ausztrália közötti kétoldalú együttműködés továbbra is kevésbé védelmi jellegű. Bár India korábban inkább a felderítés és a tudományos, valamint a technológiai kutatás területére korlátozta űrkutatási együttműködését, 2022 áprilisában mégis az SSA-ról szóló szándéknyilatkozatot kötött az Egyesült Államokkal. A tavalyi év későbbi időpontjára tervezett védelmi és űrkutatási párbeszéd azonban még egyelőre nem valósult meg. India és Japán hasonlóképpen megkezdte az űrügynökségeik számára az űrbiztonságra, a technológiai együttműködésre, valamint a szabályokra és normákra összpontosító információcserét.

A Quad keretén belüli űrkutatási együttműködés tekintetében azonban még sok mindent meg kell határozni a feleknek. A Négyes Űrkutatási Munkacsoport keretében a tagok megállapodnak abban, hogy a Föld és vizei védelme érdekében megosztják a műholdas adatokat, lehetővé teszik a fenntartható fejlődéshez szükséges kapacitásépítést, valamint konzultálnak a normákról és iránymutatásokról. Ugyanakkor az operacionalizálás és a felelősség kérdéseinek tisztázatlanságai– jogszerű-e felelősséget vállalni a nyílt tengeren az UNCLOS (ENSZ tengerjogi egyezmény) értelmében? Mekkora tűzerővel kell hozzájárulniuk ehhez az egyes partnereknek? – azt jelentik, hogy rövid távon nem valószínű, hogy tengeri fellépésre kerül sor.

Az űrkutatási együttműködés még várat magára

Amint arra a Fehér Ház nemrég kiadott tájékoztatója rámutatott: „Az Indo-csendes-óceáni térség a világ óceánjainak 65 százalékát foglalja magában, és a régió országai megélhetésük szempontjából az áruk és az emberek szabad mozgásától függenek". Mind a négy álla szeretné biztosítani a folyamatos navigációt a térségen belül, és az SSA kulcsfontosságú része ennek az erőfeszítésnek.

Egy japán kormánytisztviselő szerint: 

Ennek ellenére hozzátette: „A kapacitásépítés a jövő egyik legnagyobb kihívása”. A régió számos országa ugyanis nem rendelkezik a megfelelő kapacitással, hogy reagálni tudjon, még akkor sem, ha hasznos műholdas adatokkal látják el.

Míg az űrkapacitások alkalmazása a tengeri biztonságban továbbra is viták tárgya marad, a Quad már most is lépéseket tesz annak érdekében, hogy műholdas adatokat és kereskedelmi űrpartnerséget biztosítson a környező régió országai számára. A Quad űrkapacitásai az elkövetkező években kétségtelenül egyre nagyobb szerepet fognak játszani a régió jólétében és stabilitásában.

Összességében tehát sajnálatos, hogy a Quad-országok csúcstalálkozója – amelynek nagyobb jelentőséget kellett volna tulajdonítani – a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójának árnyékában ért véget. A négyoldalú űrkutatási együttműködés terén elért további előrelépésre tehát egyelőre még várni kell.

Borítókép: 123rf