Jelentősen eltérő a magyar vállalatok hozzáállása a mesterséges intelligencia (MI) térnyeréséhez. Egy friss felmérés adatai következnek az üzleti döntéshozók tapasztalatairól, terveiről és esetleges félelmeiről.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
A hazai vállalatok kisebb része ma már is használ MI-re épülő megoldásokat, és bár többen is tervezik a közeljövőben ilyen szoftver bevezetését a hatékonyságuk növelése érdekében, mégis jelentős arányban számolnak be kétségekről. A Profession.hu egy friss kutatásában 197 vállalatot kérdezett meg az MI-vel kapcsolatos tapasztalataikról, terveikről és esetleges félelmeikről.
A felmérés alapján jelenleg a válaszadók 15 százalékának van tapasztalata olyan eszközök, programok, technológiák használatával kapcsolatban, ahol a gépek az ember bizonyos képességeit másolják le vagy adathalmazokból vonnak le következtetéseket, hoznak döntéseket, azaz mesterséges intelligenciára épülnek. A MI munkafolyamatokban történő hasznosításához vegyes érzelmekkel állnak a cégek, megosztó jelenségnek mondható: sokan hasznosnak tartják, de jelentős az aggodalom is ezzel kapcsolatban.
A tapasztalattal rendelkezők spontán említései során természetesen magasan vezet a ChatGPT, emellett szerepeltek a fordító- és számlázóprogramok vagy egyéb kommunikációs eszközök megjelölései. Az úgynevezett támogatott kérdés feltevése során jelentősen magasabb volt a tapasztaltabbak aránya:
míg 3 százalék azok aránya, akik egyiket sem alkalmazták még.
„A kutatásból kiderült, hogy a válaszadó cégek 13 százalékánál használnak már valamely területen MI-t. Közülük a többség
az adatelemzés, a chatbot, a könyvelés-számlázás, a diagnosztika, a robotizálás, a sourcing területén
vette igénybe ezt a lehetőséget. Nagy a bizonytalanság és alacsonynak mondható az affinitás az MI jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban a vállalatoknál: csupán 20 százalékuk tervez bármilyen területen ilyen eszközöket, programokat alkalmazni. Akik gondolkoznak a használatukon, főként a gyártás, az adminisztratív területek, az e-learning, a grafika, a marketing (keresőoptimalizálás, tartalomgyártás), a diagnosztika, a raktározás, a szállítmányozás, a tervezés, a toborzás és az ügyfélszolgálat területét nevezték meg” – mondta el a felmérés eredményeiről Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
A megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta már a toborzás területén, a mesterséges intelligencia megítélése ezen a területen kedvező képet mutat: az általános vélekedés szerint a segítségével növelhető a hatékonyság. A túlnyomó többség (76 százalék) a toborzásra szánt idő lerövidülését látja előnyként az MI-hez kapcsolódóan, harmaduk az objektívebb döntéshozás támogatását, negyedük jelölte meg a szakmai segítséget, 19 százalék a potenciálisan jobb jelöltek kiválasztását és közel ennyien a jelöltélmény javulását. Hat százalék szerint semmilyen kedvező hatással nem jár az MI bevonása a toborzásba.
A válaszadók több mint a fele szerint jó hatással lenne a mesterséges intelligencia a toborzási folyamatra általánosságban véve, és a megfelelő jelentkezők megtalálását is támogatná. Ezzel párhuzamosan csak 30 százalék azok aránya, akik szerint kedvezően hatna az emberi erőforrás toborzására szakosodott szakemberek munkájára vonatkozóan és 23 százalék szerint ez kifejezetten rossz hatással járna a jövőben.
A válaszadók az MI nyújtotta lehetőségeket elsősorban a toborzási kampányok tervezésében (72 százalék) és kiértékelésében (85 százalék) tudják elképzelni. A megfelelő jelöltek megtalálásához 77 százalék használná, míg az álláshirdetés megírásához 64, a minőségi jelöltek kiválasztásában pedig 53 százalék. Egyéb területként az adatelemzést, az adminisztrációt és az interjúztatást említették.
A toborzás során használt MI-eszközökből származó adatokat, információkat a válaszadók fele hitelesnek tartja, 9 százalékuk azonban nem bízna ezekben.
Címlapfotó:123rf.com
A Telexnek több olyan munkatárs is nyilatkozott, aki nem végzett politikai munkát, mégis távoznia kellett, pedig a Tiszára szavazott.
Mi is ráfizethetünk a politikusok fizetéscsökkentésére, még a vegyes Tisza-csapatéra is.
„Facebook-posztok helyett várjuk a valódi kormányzati munka megkezdését” – fogalmaz a frakció.
A Tisza Párt elővezetéssel tenné „hatékonyabbá” a vizsgálóbizottságok munkáját a jövőben.
A tiszás kormánybiztos és munkatársai azonban onnan osztottak meg egy fotót, ahonnan nem szabadott volna.
A fiatalok munkaerőpiaci lehetőségei nagyban befolyásolhatják Európa és a Tisza Párt jövőjét is.
Jelentős ingatlanvagyont, ugyanakkor visszafogott pénzügyi megtakarításokat tüntetett fel vagyonnyilatkozatában Gajdos László.
A Tisza alelnökének van egy 53 négyzetméteres budapesti lakása, de azt pontosan nem tudjuk, hogy melyik kerületben.
