A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2023 májusában 4 millió 713 ezer fő volt, 26 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma pedig 186 ezer fő, így a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Májusban a munkaerőpiaci adatok továbbra is kedvezően alakultak, vagyis a csökkenő gazdasági teljesítmény nem párosult mérséklődő foglalkoztatással – mondta el a mai KSH-adatokról Regős Gábor.
Regős Gábor szerint a munkáltatók kisebb kibocsátás mellett is inkább megtartják a munkavállalókat, mert a munkaerőhiányos környezetre való tekintettel tartanak tőle, hogy elbocsátás esetén nem találnának másikat – ahol pedig nem tudják vagy nem akarják megtartani a munkavállalót, ott egyelőre el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacra kilépők más ágazatokban. A vezető közgazdász visszautalt a tegnap megjelent béradatokra, amelyekből az látszik, hogy a nem rendszeres juttatások az előző havinál kevésbé nőttek, ami azt mutatja, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken, kevesebb a prémiumkifizetés, és kevésbé kell túlóráztatni a dolgozókat.
Májusban a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő fölött alakult, és az előző hónaphoz képest kismértékben, míg az egy évvel korábbihoz képest érdemben, 26 ezer fővel emelkedett. Regős Gábor szerint a foglalkoztatás tehát egyelőre nem tud már jelentősebben bővülni – ennek vélhetően egyaránt vannak keresleti (kedvezőtlen gazdasági helyzet, alacsony bér) és kínálati (munkaerő alacsony képzettsége, rossz elhelyezkedése) okai is. Regős ugyanakkor kiemelte, hogy számuk nem is csökken, tehát a foglalkoztatás egy igen magas, a koronavírus előttinél is magasabb szinten tetőzik.
Az adatokból Regős megállapította, hogy a külföldi munkavállalás ismét népszerűbbé vált, még ha csak minimális mértékben is – azaz a munkaerőért nemzetközi verseny van, a bérek felzárkóztatása a munkaerő megőrzése érdekében elkerülhetetlen. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest minimálisan, 0,1 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött, ha pedig csökkenő kibocsátás mellett mérséklődik a munkanélküliség, akkor
arra számíthatunk, hogy a gazdasági teljesítmény következő hónapokban meginduló növekedésénél sem kell a munkanélküliség emelkedésétől tartani.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ugyanakkor kérdéses lehet a munkaerőpiac feszességének alakulása, ami viszont a béremelések fő mozgatórugója.
Címlapfotó:123rf.com
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
Az Európai Bizottság jelenéséből az is kiderül, miért erőlteti az EU vezetése a többkulcsos adórendszert.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A jobboldal újabb régiót hódított meg Olaszországban. Meloni sikerszériája folytatódik, az ellenzék pedig képtelen megtörni lendületét.
A Patrióta riportere azonnal visszavágott, amikor az agresszív humorista az áldozat szerepét próbálta eljátszani.
