A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 2023 májusában 4 millió 713 ezer fő volt, 26 ezerrel több, mint egy éve. A munkanélküliek száma pedig 186 ezer fő, így a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Májusban a munkaerőpiaci adatok továbbra is kedvezően alakultak, vagyis a csökkenő gazdasági teljesítmény nem párosult mérséklődő foglalkoztatással – mondta el a mai KSH-adatokról Regős Gábor.
Regős Gábor szerint a munkáltatók kisebb kibocsátás mellett is inkább megtartják a munkavállalókat, mert a munkaerőhiányos környezetre való tekintettel tartanak tőle, hogy elbocsátás esetén nem találnának másikat – ahol pedig nem tudják vagy nem akarják megtartani a munkavállalót, ott egyelőre el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacra kilépők más ágazatokban. A vezető közgazdász visszautalt a tegnap megjelent béradatokra, amelyekből az látszik, hogy a nem rendszeres juttatások az előző havinál kevésbé nőttek, ami azt mutatja, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken, kevesebb a prémiumkifizetés, és kevésbé kell túlóráztatni a dolgozókat.
Májusban a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő fölött alakult, és az előző hónaphoz képest kismértékben, míg az egy évvel korábbihoz képest érdemben, 26 ezer fővel emelkedett. Regős Gábor szerint a foglalkoztatás tehát egyelőre nem tud már jelentősebben bővülni – ennek vélhetően egyaránt vannak keresleti (kedvezőtlen gazdasági helyzet, alacsony bér) és kínálati (munkaerő alacsony képzettsége, rossz elhelyezkedése) okai is. Regős ugyanakkor kiemelte, hogy számuk nem is csökken, tehát a foglalkoztatás egy igen magas, a koronavírus előttinél is magasabb szinten tetőzik.
Az adatokból Regős megállapította, hogy a külföldi munkavállalás ismét népszerűbbé vált, még ha csak minimális mértékben is – azaz a munkaerőért nemzetközi verseny van, a bérek felzárkóztatása a munkaerő megőrzése érdekében elkerülhetetlen. A munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest minimálisan, 0,1 százalékponttal 3,8 százalékra mérséklődött, ha pedig csökkenő kibocsátás mellett mérséklődik a munkanélküliség, akkor
arra számíthatunk, hogy a gazdasági teljesítmény következő hónapokban meginduló növekedésénél sem kell a munkanélküliség emelkedésétől tartani.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ugyanakkor kérdéses lehet a munkaerőpiac feszességének alakulása, ami viszont a béremelések fő mozgatórugója.
Címlapfotó:123rf.com
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel nőtt, miközben a munkanélküliségi ráta a nyári hónapokban 4,3 százalékra mérséklődött, ami 0,4 százalékpontos csökkenés a téli csúcshoz képest. Továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében – emeli ki a friss KSH-adatokat értékelve a Makronóm Intézet elemzője.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
